Mint azt korábban megírtuk, (http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=102) az Országos Választási Bizottság 2012. augusztus 22-i ülésén megállapította, hogy a Mosoni-Duna és a szigetközi Öreg Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatása érdekében a Kisalföld című napilap által szervezett országos népi kezdeményezés támogatására több mint hetvenezer hiteles aláírás gyűjtöttek össze, így a kezdeményezés érvényes. Az Országgyűlés eljárási szabálya szerint először az illetékes bizottságnak kellett véleményt mondania, hogy javasolja-e az Országgyűlésnek a népi kezdeményezés megvitatását.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülést tartott Dunakilitin 2012. október 9-én „A szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodásai megoldásainak megvitatása” címmel. A bizottság az ülés keretében tárgyalta „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását (országos népi kezdeményezés)” című Országgyűlési határozati javaslatot.

A bizottsági ülést a dunakiliti duzzasztó épületében tartották, az ülésre meghívták a duzzasztóépítési tervéről elhíresült Szigetközi Természetvédelmi Egyesületet (Szite), és az előbbivel szorosan együttműködő  Pisztráng Kör-t. Meghívót kaptak a gátépítéseket ellenző civil szervezetek; a Reflex, a Duna Charta, a Védegylet és a WWF, valamint az illetékes nemzeti park vezetősége és a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői is, és több helyi polgármester.

A kihelyezett bizottsági ülés előtt a Szite tervét pártolók a médiában egyértelművé tették, hogy véleményük szerint a szigetközi Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldása csak a Szite duzzasztásos javaslata lehet, noha az aláírásgyűjtés szövegében – amit hetvenezren írtak alá – szó sem volt semmiféle duzzasztásról. Ezért egyértelmű volt – és ez utólag igazolódott – hogy a kihelyezett bizottsági ülés valójában a Szite tervének megvitatásáról szól. A Vidékfejlesztési Minisztérium, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága nem is képviseltette magát hozzászólóval, és az ülésen nem vett részt sem a Duna Charta, sem a Védegylet, ezzel jelezve, hogy már annak a felvetésével sem értenek egyet, hogy a vízmegosztási tárgyalások érdemi sürgetése helyett a Dunára tervezett gátak építésének megvitatásával foglalkozzon a Fenntartható fejlődés bizottság.

A Duna Charta és a Védegylet közös sajtónyilatkozatban hozta nyilvánosságra álláspontját, amit eljuttatott a Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének is. (http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=105)

A bizottsági ülésről megjelent tudósítások egyértelművé tették, hogy a bizottsági ülés csak formalitás volt, ugyanis a bizottság elnöke, Jávor Benedek már az ülés elején jelezte: az előzetes egyeztetések alapján egységes volt a bizottság abban, hogy parlamenti vita legyen a népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdésekben. 
(http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/vizet_a_dunaba_egyhangu_igen_a_nepi_kezdemenyezesre_-_kepgaleria/2301515/)

Az meg már egyenesen paródiaszerű, hogy a belügyi tárcát az a Láng István képviselte és mondott szakvéleményt a Szite duzzasztásos tervéről, aki első elnöke volt a Szité-nek, és akinek az irányításával a Szite duzzasztásos javaslatát kidolgozták.

A bizottsági ülés összehívásának bejelentése után a környezetügyért felelős államtitkár, Illés Zoltán, a Lánchíd Rádió Kilátó című műsorában vázolta a kormányzat álláspontját:
„.. ez az egész egy politikai manőver. Az se véletlen, akik kezdeményezték ezt a dolgot, az se véletlen, milyen újságban indult el ez a dolog. Az sem véletlen, milyenek voltak a követelések, aztán hogyan forgatták ki, változtatták meg. (…) Az Orbán-kormány döntött: se Adonynál, se Fajsznál, se Nagymarosnál, se másütt, se a Tiszán, se a Dunán semmilyen vízlépcsőt, síkvidéken nem telepítünk, nem létesítünk, nem fogadunk el.”
(http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=59094)