A Duna Charta története

A Duna Charta 1997 őszén alakult meg, részben a Duna Kör addigi tagjaiból, részben a Duna mozgalomhoz más szálakon kötődő környezetvédőkből és rokonszenvezőkből. Az első néhány évben alapszabály és hivatalos bejegyzés nélküli spontán mozgalomként működött.

Életre hívását az akkori kormányzat Duna politikája tette szükségessé. Titkos tárgyalásokon készítettek elő egy, a hágai per ítéletével ellentétes, Magyarországra hátrányos, a nemzetgazdaságot jelentősen megterhelő, és hatalmas környezeti kárral járó megállapodást Szlovákiával, hogy megépítik a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer alsó duzzasztóját a Duna-kanyarban.

Ez ellen lépett fel a Duna Charta, összefogva a tiltakozókat, nyílt levéllel fordulva a magyar kormányhoz, amelyhez a művészeti, tudományos és társadalmi élet 134 ismert képviselője csatlakozott pártállástól függetlenül. 1998. február 28-án a Duna Charta és a Duna Kör közösen szervezett tüntetése a rendszerváltás utáni legnagyobb tömeget mozgósította. A demonstráció nemcsak azt bizonyította meggyőzően, hogy az emberek többsége az élő Dunát választja, és elutasítja a gátépítők tervét, de a küszöbön álló országgyűlési választás kimenetelét is eldöntötte, ami után háttérbe szorultak a gátépítést nyíltan támogató politikai erők.

Az elkövetkező években a Duna Charta határozott és nyilvános fellépése háttérbe szorította a valójában Szigetköz totális vízügyi szabályzását szorgalmazó rehabilitációs terveket, amely a Duna Körrel való, kezdetektől feszült viszony teljes megromlásához és a Duna Kör tevékenységétől való teljes elhatárolódáshoz vezetett.
2002. májusától a Duna Charta hivatalosan bejegyzett egyesületként tevékenykedik. Mint az egyik legrégebben működő, a Dunával foglalkozó szervezet, az egyes helyi problémák felkarolása mellett a hazai Duna-szakasz egészének egységes védelmének kidolgozását tarjuk legfontosabb célkitűzésünknek. Ennek szellemében szorgalmazzuk a Duna-törvény megalkotását, amely a Duna vízkészletének hosszú távú megőrzésével biztosítaná a jövő nemzedékének az egészséges környezethez, különösen a tiszta ivóvízhez való jogát, valamint keretet adna a dunai víz- és környezetgazdálkodás átalakításának, annak új, fenntartható alapokra való helyezésének.

...vissza

Aktivistáink


A Duna Charta nem alkalmaz fő- vagy mellékállású munkatársakat. Aktivistáink között műszaki végzettségű szakemberek és humán beállítottságú értelmiségiek is megtalálhatóak. Nagy részük több mint két évtizede aktív résztvevője a Duna mozgalomnak.Vezetésükkel sikerült megakadályozni 1998-ban, hogy gátat építsenek Nagymarosnál.

Karátson Gábor, elnök

Czakó Gábor, elnökségi tag

Bárdos Deák Péter, elnökségi tag

Vásárhelyi Judit

Vida Gábor

Dózsa Tamás

Ertsey Attila

Hegedűs Miklós

Loósz Tamás

Vajdovich Péter

Karátson Gábor, elnök
Munkácsi-, József Attila -, Arany János -, és Kossuth díjas festő és író. A kezdetektől fogva részt vesz a Duna mozgalomban, 1998-ig a Duna Körben, eleinte segítőként, majd vezetőségi tagként. 1997. október 25-én az ő műtermében alakul meg amolyan szabad csapatként, a nagymarosi gát tervének felújítása ellen fellépő Duna Charta; hivatalos bejegyzésekor, 2002 szeptemberében ennek elnöke is lesz.

Czakó Gábor, elnökségi tag
Író, képzőművész, közel ötven könyve jelent meg, számos drámáját játszották, ill játszák ma is. 1997 óta fut a Duna Televízóban a Beavatás című esszésorozata. Honlapja: www.czakogabor.hu A Duna- mozgalomban 1984 óta vesz részt, többek közt számos tüntetés szervezésében és rendezésében. A Duna Chartának alapítója.

Bárdos Deák Péter, elnökségi tag
Végzettsége okleveles fizikus. 1982-től dokumentálta Szigetköz táját, fotóit felhasználták a hágai per bizonyító anyagához. A szigetközi tájátalakulásról készített televízió filmet, fotókiállítását 1993 és 2004 között több mint 30 helyen láthatták az érdeklődők. A dokumentum értékű képanyag egy része fotóalbumában, valamint a kiállításaihoz kapcsolódó 3 prospektusban is megjelent. A Duna Chartának 2002 óta tagja.

Vásárhelyi Judit
Angol-skandináv-könyvtár szakos középiskolai tanár, nordisztikából egyetemi doktor, környezeti nevelő. A Duna Kör alapító tagja, a RLA (1985) egyik megnevezettje. 1989-ben megalapította a Független Ökológiai Központ alapítványt, amelynek 2000-ig ügyvezető igazgatója volt. 1992-ben a Rióba utazó nemzeti delegáció civil tagja. Több nemzetközi szervezet igazgatótanácsában dolgozott (REC, Bp., ISC, Vermont, SfDB, Zürich). Környezeti neveléssel és a helyi fenntarthatóság (LA21) kérdéseivel foglalkozik. Jelenleg a Duna vízgyűjtőjében, Kapolcson él. Két fia van.

Vida Gábor
Az MTA rendes tagja, az ELTE nyugdíjas (emeritus) professzora, Pro Natura és Széchenyi Díjas, a Magyar Köztársaság Középkeresztjének kitüntetettje. Három évtizeden át vezette az ELTE Genetikai Tanszékét, majd az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója volt.Több tudományos bizottságnak és civil szervezetnek elnöke, illetve tiszteletbeli elnöke. A Duna elterelése után a magyar szakértői delegációt vezette a magyar-szlovák tárgyalásokon, majd Hágában védte a magyar érdekeket az ICJ tárgyalásain. Szerzője számos, az ökológiával, a globális felmelegedés következményeivel foglalkozó könyvnek, tanulmánynak.

Dózsa Tamás
Grafikus. 1986-ban diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. Még főiskolásként ismerte meg a bős-nagymarosi erőmű ellenzőit, és egyik alapítója lett a Duna Körnek. Egészen a rendszervál-
tásig tevékenyen részt vett az egyre szélesebben kibontakozó civil mozgalomban. Nem értett egyet a pártosodási törekvésekkel, ezért a Bajcsy -Zsilinszky Társaságban, illetve a Nagymaros Bizottságban talált lehetőséget a vízlépcső elleni küzdelemhez. Grafikai tervezője volt a magyar kormány négy illetve nyolc nyelvű, a Duna elterelésekor született képes kiadványának. 2005 óta a Duna Charta tagja.

Ertsey Attila
Építész, ökologikus építészettel foglalkozik. 1996-ban felépíti az Autonóm Ház kiállítást. 1982 óta vesz részt a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja. 1986-ban kilép, később csatlakozik a Duna Chartához. Foglalkoztatja az ökopolitika és a Harmadik Út kérdése. Szerkeszti az első itthon megjelent Beuys antológiát, fordításában jelenik meg a Zöldek alapprogramja. Az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja.

Hegedűs Miklós
Végzettsége üzemmérnök. 1985-től szabadúszó festőművészként tevékenykedik. 1985-től 1996-ig a Magyar Nemzeti Galéria Gyermek és Ifjúsági Képzőművész Műhelyében (GYÍK Műhely) gyerekekkel foglalkozott. 1991-től a Waldorf-pedagógiai felnőttképzésbe kapcsolódott be. A környezetvédelem érdeklődésének mindig fontos területét alkotta. 2003-ban csatlakott a Duna Chartához.

Loósz Tamás
Ügyvédként, európai uniós szakjogászként segíteni igyekszik a civil közösségek és környezetvédelmi mozgalom működését és ezen keresztül a civil társadalom megerősődését. A Hágai Bíróság ítéletének végrehajthatatlansága miatt a Duna elterelése és a vízmegosztás ügyében a mindenkori kormányzati,- és lobbiérdekektől független, össztársadalmi szempontokat képviselő, új nemzetközi jogi megoldás kidolgozása mellett áll ki. A Duna-ügyekben tartott naggyűléseken 1998 óta, az Országház előtti emlékezetes gátépítés elleni tömegtüntetés óta rendszeresen részt vett. A Duna Chartához 2002-ben csatlakozott.

Vajdovich Péter
Foglalkozása állatorvos. 1990-ben végzett az Állatorvostudományi Egyetemen, PhD, egyetemi docens, klinikai onkológiával, hematológiával foglalkozik, oktat és kutatómunkát végez. A Duna mozgalomban, annak tüntetésein, felvonulásain kezdetektől fogva részt vesz. A Duna Chartának 2003 óta tagja.

...vissza