Cikkek
Az ősi magyar vízgazdálkodásról
Czakó Gábor "Lépcső és szalmaszál" c. esszékönyvéből
A XVIII. században megugrott a gabona ára. A kor politikusai és mérnökei arra gondoltak, hogy a folyókanyarokat kiegyenesítik, és a medreket gátak közé szorítják, miáltal termőföldet nyernek, a gátak pedig lehetővé teszik a hajóvontatást. Így is történt a Duna és a Tisza völgyében.
Hanem a talajvíz utánpótlása erősen csökkent, a halak ívóhelye megszűnt, az árvízszintek egyre magasabbak, a víz kirohan az országból: ivóvizünk mind kevesebb és drágább.
Vajon hogyan küzdöttek meg elődeink a folyókkal, az árvizekkel? Sehogy, feleli nagy tudósunk, Andrásfalvy Bertalan. Megszelídítették őket.
Ki az aki beszél?
Karátson Gábor cikke a Magyar Hírlapban
A cikkben a Lánchíd Rádióban, 2012. február 4-én elhangzott riportra reagált Karátson Gábor. Papp Endre riporter a nagymarosi erőmű megépítését propagálta műsorában, alig két héttel azután, hogy Orbán Viktor Strasbourgban, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.
2012. március 05.
November 4 újra itt van
Karátson Gábor beszéde az Élőlánc 2012. január 14-i tüntetésén
Az Élőlánc Magyarország 2012. január 14-én tüntetést szervezett a Kossuth térre EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL! felhívással. A demonstráció egyik szónoka Karátson Gábor, a Duna Charta egyesület volt, beszéde a Magyar Nemzet 2012. január 19-i számában volt olvasható.
2012. január 20.
Úszó Buddha
Karátson Dávid cikke a Magyar Nemzetben
Karátson Dávid: Úszó Buddha c. cikke a Magyar Nemzet április 2-i számában jelent meg. Az írás alapvetően a japán atomkatasztrófát előidéző földrengések és cunamik kialakulásával foglalkozik, ugyanakkor közvetve felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a dunai gátak, vízerőművek tervezésekor reális veszélyként kell figyelembe venni a nagy erejű földrengéseket. Egy esetleges, a Duna menti törésvonalakhoz kapcsolódó nagy földrengés okozta gátszakadás a Dunán is hatalmas árhullámot indíthatna el, ami a paksi atomerőműre nézve is komoly veszélyforrást jelentene. Bősnél 21 méteres a duzzasztási szint, Nagymarosnál, Adonynál és Fajsznál - a tervezett duzzasztóknál - 7-9 méter magasra duzzasztanák a Dunát. A duzzasztógátak esetleges átszakadásának kockázatát Pakssal kapcsolatban senki sem vizsgálta!
Karátson Dávid
vulkanológus, egyetemi docens (ELTE)
Szakértők a Duna mentén
Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben
A Magyar Nemzet 2011. március 26-i számának 33. oldalán jelent meg Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter "Szakértők a Duna mentén" című cikke. A megjelent cikk eredeti verziója a honlapunkon olvasható (a cikk a Magyar Nemzetben terjedelmi okok miatt enyhén rövidítve jelent meg).
Nagymarosi gát - újratöltve?
Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben
A Magyar Nemzet 2009. május 17-i számában jelent meg Bertók László: Hídrobbantók c. cikke, amely a bős-nagymarosi erőműrendszer megálmodója, Mosonyi Emil halálának apropójaként Mosonyi életművét taglalja és végső soron a nagymarosi erőmű felépítésének lehetőségét veti fel (http://www.mno.hu/portal/636827). Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter válaszcikke a 2009. május 30-i számában jelent meg "Nagymarosi gát - újratöltve?" címmel. A megjelent cikk honlapunkon olvasható.