A Duna elterelésének 20. évfordulóján a szlovák hivatalos dicshimnusz mellett megszólaltak a bősi erőmĹąrendszer szlovák ellenzői is. Mikuláš Huba, az EgyszerĹą Emberek parlamenti képviselője szerint a 20 éve üzemelő vízerőmĹą időzített bomba, és véleménye az, hogy 20 év múlva az erőmĹą már nem lesz üzemben, ugyanis akkorra már tudatosulni fog, milyen óriási problémákat okoz. Huba szerint a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni, ami egyre nagyobb gondot jelent majd. A létesítmény két-három évtized múltán üzemképtelen lesz, s nem kizárt, hogy akkor teljesen leáll. Huba szerint a jelenlegi megoldás – hogy csak Dunacsúnynál van duzzasztás, és csak Bősnél van áramtermelés – még mindig jobb, mint az eredeti terv, amiben Nagymarosnál is épült volna egy duzzasztó.
Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi (körtvélyesi) tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

Örömteli, hogy szlovák oldalról is lehet hallani a Duna duzzasztását ellenző véleményeket, és erős kritikákat a meglévő bősi erőmĹąrendszerrel kapcsolatban. Mindez intő jel lehetne azoknak, akik magyar részről azon szorgoskodnak, hogy keresztgátakkal duzzasszák meg a szigetközi Duna-szakaszt, és/vagy, hogy megépítsék hazánk történelmi szívében, a Visegrádi-hegy lábánál a nagymarosi duzzasztót. A szlovák vélemény nem véletlen, hisz az idő haladtával felerősödnek és láthatóvá válnak azok a hosszú távú károk is, amiket két évtizede sokan megjósoltak. Hogy a felvízcsatornában nagymennyiségĹą hordalékanyag rakódik le, nem meglepő – a meglepő az lenne, ha nem ez történne. Közismert, hogy a bősi felvízcsatorna nem képes azt a vízmennyiséget szállítani, amire tervezték, másodpercenkénti 6000 köbméter víz helyett csak 4000 köbméter levezetésére képes, ami nem kis gondot jelent a kiemelkedően nagy árvizek esetén. A szlovák üzemeltetők sok mindennel magyarázták, indokolták a felvízcsatorna vízlevezető képességének jelentős lecsökkenését, az egyik oka talán épp ez lehet, amit Mikuláš Huba említett, a felvízcsatornában lerakódott jelentős mennyiségĹą hordalék.
Tuba Lajos által elmondottak, hogy a dunacsúnyi (körtvélyesi) tározó mára csaknem megtelt hordalékkal, szintén nem lephet meg senkit. Hisz láthatjuk a Tisza-tónál történteket: mára a vízfelület jelentős része eltĹąnt, a Tisza a mesterséges tónak több mint a felét feltöltötte, a tó nagyrész mocsárrá változott, és a teljes feltöltődése megállíthatatlanul, néhány évtizeden belül bekövetkezik.
Kár, hogy a szigetközi Duna-szakasz megduzzasztásán ügyködők nem hallják meg Mikuláš Huba és Tuba Lajos intő szavait, kár, hogy a fülükig csak a több tízmilliárdos beruházást szorgalmazó lobbi szava hallatszik el. Mindenesetre érdemes lenne megérteniük végre, hogy nem urbánus legenda az, hogy duzzasztók feletti folyószakasz sorsa a feliszapolódás és a feltöltődés.

Alább a Népszabadságban, a szlovákiai Bumm-ban, és az Új Szó-ban megjelent cikkeket közöljük.

Bumm, 2012. október 12:
Huba: húsz év múlva nem kell mĹąködnie a bősi vízerőmĹąnek
http://www.bumm.sk/74480/huba-husz-ev-mulva-nem-kell-mukodnie-a-bosi-vizeromunek.html

A bősi vízerőmĹąhöz hasonló építmények mind időzített bombának számítanak - jelentette ki Mikuláš Huba, az EgyszerĹą Emberek képviselője, környezetvédelmi aktivista. Véleménye szerint a jövőben átgondolják az építmény hasznát és sorsát.
Huba a TASR hírügynökségnek elmondta, hogy megítélése szerint problémát jelentenek például az erőmĹą építésénél felhasznált, üledéket képező anyagok, melyek károsak a környezetre. "Olyan anyagokról van szó, melyekkel kapcsolatban nem tudjuk, hogy idővel mihez kezdünk velünk" - jelentette ki Huba.

A környezetvédő szerint a Bős-nagymarosi vízlépcsőt korábban sem lehetett jó megoldásnak találni, a technikai jellegĹą építmény nem tudja helyettesíteni a természeti megoldásokat. "Az, amit a Duna korábban önerőből végzett el, egy technikai jellegĹą megoldással helyettesítettük, mely hosszú távon már önmagában is veszélyt jelent" - nyilatkozta az EgyszerĹą Emberek képviselője.

Huba szerint elképzelhető, hogy húsz év múlva a bősi vízerőmĹą már nem is lesz üzemben, ugyanis akkorra tudatosítják, hogy milyen óriási problémákat okoz. A környezetvédő szerint ugyan a Duna önmagában, szabályozás nélkül is képes problémákat kiváltani, ezek a károk azonban a folyónak köszönhetően helyre is állnak.

"Számomra soha nem lesz elfogadható, hogy megváltoztatjuk a természet egy értékes részét, méghozzá felcseréljük egy technikai jellegĹą építményre, és hogy még ünnepelni is fogjuk azt. Ebben a kérdésben soha nem változtatom meg a nézeteimet" - nyilatkozta Huba.

A képviselő szerint a jelenlegi megoldás ugyanakkor még mindig jobb, mint az a vegyes projekt, amelytől végül Magyarország elállt. "Eredetileg két vízerőmĹąről lett volna szó, most meg csak egy van, ami területileg is kisebb, ez egy pozitív fejlemény. A jelenlegi formájában a vízerőmĹą ugyan jobb, de ezzel nem azt mondom, hogy meg lehet bocsátani a befektetést" - zárta értékelését Huba.

(TASR, bumm)

Új Szó, 2012. október 24.
Mérlegen a bősi vízerőmĹą
http://ujszo.com/napilap/cimlapcikk/2012/10/24/merlegen-a-bosi-vizeromu

Mikuláš Huba, az EgyszerĹą Emberek parlamenti képviselője úgy véli: a vízmĹą időzített bomba. „A Duna önszabályozási folyamatát mĹąszaki megoldásokkal próbáljuk helyettesíteni, ami hosszú távon kockázatos – nem beszélve a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékról, amellyel egy idő után nem tudunk majd mit kezdeni” – közölte. A képviselő – civilben természettudós – úgy véli, „előfordulhat, hogy a vízmĹą újabb húsz év múlva már üzemen kívül lesz, és óriási gondokat fog okozni”.

Népszabadság, 2012. október 28.
Bős 20: Időzített bomba, Szilvássy József, POZSONY
http://nol.hu/ajanlo/20121027-bos_20__idozitett_bomba

A bősi vízerőmĹą a szlovák nemzeti öntudat egyik pillére – hirdeti a zsilipkamrák irányítótornyának talapzatán elhelyezett márványtábla. E héten, a Duna elterelésének huszadik évfordulóján főleg a politikusok arca ragyogott: büszkén ismételgették, hogy a két évtizeddel ezelőtti aggodalmak, riogatások és katasztrófa-forgatókönyvek közül semmi vált valóra, hiszen a (cseh)szlovák szakemberek és az ipar e mĹąremeke azóta zavartalanul üzemel, és ma Szlovákia áramszükségletének több mint egytizedét termeli, méghozzá környezetkímélő eszközökkel

Árnyaltabb elemzéseket adtak közre az évfordulón a szlovákiai környezetvédők és más szakemberek. Mikulás Huba neves szlovák tudós a pozsonyi Új Szónak nyilatkozva időzített bombának nevezte a bősi erőmĹąvet: „A felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni, ami egyre nagyobb gondot jelent majd. A létesítmény két-három évtized múltán üzemképtelen lesz, s nem kizárt, hogy akkor teljesen leáll” – mutatott rá a szakember.
Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa a csallóközi Doborgaz és Bős közötti ártéri erdők lassú pusztulására, illetve átalakulására hívta fel a figyelmet. – Évekkel ezelőtt főleg tavasszal vizet engedtek az ágrendszerbe, ám a környéken hétvégi házakat felhúzó, jórészt pozsonyi lobbi ezt megakadályozta, emiatt már csak nevében maradt meg a dunai tájvédelmi körzetnek (CHKÚ Dunajské Luhy) ez a szakasza. Két tó létesült Bodakon (Bodíky) és Vajkán (Vojka), ahol a víz állaga miatt az elmúlt években már többször is megtiltották a fürdést – közölte.
Tuba értelmetlen beruházásnak tartja a közeli, körtvélyesi (Hrusov) tározót is, hiszen az erőmĹą nem innen, hanem a felvízcsatorna főmedréből kapja a vizet. – Mára a tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott – tájékoztatta lapunkat az ismert szakértő. Szlovákai és magyarországi környezetvédők az elmúlt években „menteni a menthetőt” elv alapján több tervet dolgoztak ki elsősorban a szigetközi és a csallóközi természet megóvása és revitalizálása, nem utolsósorban pedig az itteni lakosság életminőségének javítása érdekében.