Cikkek

Lénárddaróci közmondások

10 kép egybe montírozva

Lénárddaróc közmondásait három részre bontottuk fel. A min-denhol ismeretes mondásokat az “általános” jelzővel tüntettük fel. Azoknál a mondásoknál, amelyek megtalálhatóak az is-mert közmondásgyűjteményekben, vagy az interneten fellel-hetőek bármilyen formában, a forrást megjelöltük. 

Kövér betűvel emeltük ki azokat a mondásokat, amelyek nem találhatóak meg sem az ismert közmondásgyűjteményekben, sem az interneten. Természetesen ez nem azt jelenti szükség-szerűen, hogy az adott mondás csak Lénárddarócon ismert, csak azt, hogy mások másütt még nem jegyezték fel. Ezeknek a mondasoknak nagy része nyilván ismert a szomszédos fal-vakban, vagy a palóc vidéken, mint ahogy látható, hogy több mondást csak a jósvafői közmondásgyűjteményben találtunk meg.

A Lénárddarócon ismert mondások legértékesebbje ezek az “endémikus”, bennszülött mondások, valamint azok, ame-lyeknek eredete is ismert, mert a falu egyik lakójához kötődik. Ezek a mondások egy-egy megesett történet olyan tömör mag-vát adják, melyet gyakran és szívesen emlegettek évtizedekkel később is, ezek a történetek a gyüjtemény végén olvashatóak.

Kövér dőlt betűvel tüntettük fel azokat a mondásokat, ame-lyek nem annyira közmondások, inkább a népi bölcsességek körébe tartoznak.

A kiadvány abővebben ikonra kattintva érhető el.

Lénárddaróci szerelmes dalok

próba

A Lénárddaróci Bárdos Asszonnykórus

            A Lénárddaróci Bárdos Asszonykórus 1981-ben alakult, tagjai nyugdíjas, ill. fizikai foglalkozású asszonyok. Közûlük még többen énekeltek abban a kórusban, amelyet az 1947-es ünnepélyen Bárdos Lajos vezényelt. Az asszonykórus karnagya megalakulásától 1992-ig Igó István nekézsenyi nyugdíjas tanár volt. 1992-tõl 1995-ig Trits Sándorné vette át aa szakmai vezetést. Jelenleg Elek Menyhért domaházi iskolaigazgató a karnagy.

          A kórus kezdettõl fogva aktív tagja volt a Páva-Körök versenyeinek. Rendszeresen felléptek bányásznapi ünnepségeken, a községekben rendezett farsangi játékokon. Gyakran hívták õket társadalmi esküvõkre, ahol régi esküvõi, illetve lagzis dalok éneklésével tették színessé ezeket a családi ünnepeket. Késõbb a Bárdos Lajos Társaság megalakulása után annak rendezvényein alkalomszerûen részt vettek. 1989-ben, Bárdos Lajos születésének 90. évfordulóján énekeltek a zeneszerzõ síremlékének avatásán. A 80-as évek végétõl Bárdos Asszonykórus néven szerepelnek, mivel tagjai akkor mind Bárdosok voltak. 1990 õszén részt vettek a Bárdos Lajos nevét viselõ eggyüttesek fesztiválján Budapesten.

          A Magyar Rádió népzenei mûsoraiban több alkalommal szerepeltek: elõször 1987-ben, aztán 1993-ban kaptak meghívást zenei felvételre.

          A Bárdos Asszonykórus eddig elért eredményei:

          1981-ben az Ónodon tartott minõsítésen "Országos Jó", 1985-ben Miskolcon "Országos Ezüst", 1989-ben Fûzéren "Országos Jó" minõsítést értek el. 1993-ban Szirmabesenyõn "Arany" fokozatot kaptak. 1984-ben Vass Lajos karnagy látogatást tett falunkban az asszonykórus vendégeként, 1989-ben pedig a Bárdos Lajos társaságot látták vendégül.

A kották a bővebben ikonra kattintva érhetők el.

Lénárddaróci közmondások

próba

Lénárddaróc közmondásait három részre bontottuk fel. A min-denhol ismeretes mondásokat az “általános” jelzővel tüntettük fel. Azoknál a mondásoknál, amelyek megtalálhatóak az is-mert közmondásgyűjteményekben, vagy az interneten fellel-hetőek bármilyen formában, a forrást megjelöltük. 

Kövér betűvel emeltük ki azokat a mondásokat, amelyek nem találhatóak meg sem az ismert közmondásgyűjteményekben, sem az interneten. Természetesen ez nem azt jelenti szükség-szerűen, hogy az adott mondás csak Lénárddarócon ismert, csak azt, hogy mások másütt még nem jegyezték fel. Ezeknek a mondasoknak nagy része nyilván ismert a szomszédos fal-vakban, vagy a palóc vidéken, mint ahogy látható, hogy több mondást csak a jósvafői közmondásgyűjteményben találtunk meg.

A Lénárddarócon ismert mondások legértékesebbje ezek az “endémikus”, bennszülött mondások, valamint azok, ame-lyeknek eredete is ismert, mert a falu egyik lakójához kötődik. Ezek a mondások egy-egy megesett történet olyan tömör mag-vát adják, melyet gyakran és szívesen emlegettek évtizedekkel később is, ezek a történetek a gyüjtemény végén olvashatóak.

Kövér dőlt betűvel tüntettük fel azokat a mondásokat, ame-lyek nem annyira közmondások, inkább a népi bölcsességek körébe tartoznak.

A kiadvány abővebben ikonra kattintva érhető el.

Az ősi magyar vízgazdálkodásról

Czakó Gábor "Lépcső és szalmaszál" c. esszékönyvéből

A XVIII. században megugrott a gabona ára. A kor politikusai és mérnökei arra gondoltak, hogy a folyókanyarokat kiegyenesítik, és a medreket gátak közé szorítják, miáltal termőföldet nyernek, a gátak pedig lehetővé teszik a hajóvontatást. Így is történt a Duna és a Tisza völgyében.
Hanem a talajvíz utánpótlása erősen csökkent, a halak ívóhelye megszűnt, az árvízszintek egyre magasabbak, a víz kirohan az országból: ivóvizünk mind kevesebb és drágább.

Vajon hogyan küzdöttek meg elődeink a folyókkal, az árvizekkel? Sehogy, feleli nagy tudósunk, Andrásfalvy Bertalan. Megszelídítették őket.

Ki az aki beszél?

Karátson Gábor cikke a Magyar Hírlapban

A cikkben a Lánchíd Rádióban, 2012. február 4-én elhangzott riportra reagált Karátson Gábor. Papp Endre riporter a nagymarosi erőmű megépítését propagálta műsorában, alig két héttel azután, hogy Orbán Viktor Strasbourgban, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. március 05.

November 4 újra itt van

Karátson Gábor beszéde az Élőlánc 2012. január 14-i tüntetésén

Az Élőlánc Magyarország 2012. január 14-én tüntetést szervezett a Kossuth térre EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL! felhívással. A demonstráció egyik szónoka Karátson Gábor, a Duna Charta egyesület volt, beszéde a Magyar Nemzet 2012. január 19-i számában volt olvasható.

2012. január 20.

Úszó Buddha

Karátson Dávid cikke a Magyar Nemzetben

Karátson Dávid: Úszó Buddha c. cikke a Magyar Nemzet április 2-i számában jelent meg. Az írás alapvetően a japán atomkatasztrófát előidéző földrengések és cunamik kialakulásával foglalkozik, ugyanakkor közvetve felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a dunai gátak, vízerőművek tervezésekor reális veszélyként kell figyelembe venni a nagy erejű földrengéseket. Egy esetleges, a Duna menti törésvonalakhoz kapcsolódó nagy földrengés okozta gátszakadás a Dunán is hatalmas árhullámot indíthatna el, ami a paksi atomerőműre nézve is komoly veszélyforrást jelentene. Bősnél 21 méteres a duzzasztási szint, Nagymarosnál, Adonynál és Fajsznál - a tervezett duzzasztóknál - 7-9 méter magasra duzzasztanák a Dunát. A duzzasztógátak esetleges átszakadásának kockázatát Pakssal kapcsolatban senki sem vizsgálta!

Karátson Dávid
vulkanológus, egyetemi docens (ELTE)

Szakértők a Duna mentén

Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet 2011. március 26-i számának 33. oldalán jelent meg Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter "Szakértők a Duna mentén" című cikke. A megjelent cikk eredeti verziója a honlapunkon olvasható (a cikk a Magyar Nemzetben terjedelmi okok miatt enyhén rövidítve jelent meg).

Nagymarosi gát - újratöltve?

Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet 2009. május 17-i számában jelent meg Bertók László: Hídrobbantók c. cikke, amely a bős-nagymarosi erőműrendszer megálmodója, Mosonyi Emil halálának apropójaként Mosonyi életművét taglalja és végső soron a nagymarosi erőmű felépítésének lehetőségét veti fel (http://www.mno.hu/portal/636827). Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter válaszcikke a 2009. május 30-i számában jelent meg "Nagymarosi gát - újratöltve?" címmel. A megjelent cikk honlapunkon olvasható.

Karátson Gábor
Bárdos Deák Péter

Duna Charta