Letölthető file-ok

A Duna Charta elfogadhatatlannak tartja, hogy az osztrák mezőgazdaság vízhiányát Magyarországról pótolják. 

2023. január 11.

A hazai vízgazdálkodás koncepcionális problémáira utal az is, hogy miközben a tavalyi év brutális szárazsággal döntötte be a magyar mezőgazdaságot, a vízügy előrehaladott tárgyalásokat folytat, hogy a szomszédos Ausztria mezőgazdaságát magyar részről öntözővízzel segítsük. A burgenlandi Fertőzug mezőgazdasági területeinek talajvízszint süllyedése és vízhiánya mögött nem csupán a csapadékmentes időjárás keresendő: vízügyi szakemberek szerint a térség talajvizét mintegy hatezer kút vízkivétele apasztja – mely kutak egy jelentős része illegális. 

2023. január 11.

2023. január 1.

1992-ben, október 23 és 25 között, Csehszlovákia mintegy 40 kilométeres szakaszon, a saját terültén korábban kialakított mesterséges betonmederbe terelte az addig az országhatárt jelentő Dunát, hogy a Bősnél megépített vízerőmĹąvel áramot termeljen. A Duna medrében a vízszint napokon belül több métert süllyedt, a területen található szigetközi és csallóközi mellékágrendszerek folyószakaszainak 70%-a teljesen kiszáradt. 
Az eltelt 30 évben a bős-nagymarosi erőmĹąrendszer néven elhíresült konfliktust sem jogi, sem környezetvédelmi szempontból nem tudták rendezni. A részleges rehabilitáció költségei óriásiak.

Bárdos Deák Péter írása az Index hírportálon. (itt) 

2022. október 26. 

Az osztrákok a nagyrész Ausztria területén fekvő Fertő-tó és a burgenlandi Zicksee-tó vizét a Magyarországról pótolnák, akár csak a burgenlandi Fertőzug mezőgazdasági területeinek vízhiányát. A magyar határhoz közel eső burgenlandi területek vízpótlását alapvetően a Mosoni-Duna vízéből oldanák meg. Az ügy érdekessége, hogy a Mosoni-Dunában jelenleg sem folyik elegendő víz, Szigetközre a Duna 1992-es elterelése óta alapvetően vízhiányos területként tekintenek a helyi polgármesterek és vízügyi szakemberek. Míg a Duna elterelésének miatt a szigetközi Öreg-Dunába az eredeti vízhozamnak csak mintegy 20%-a jut, és a bősi erőmĹąbe 80% megy a felvízcsatornán keresztül, addig az osztrákoknak ott van a teljes Duna vízhozamuk – mégis úgy gondolják, hogy számukra olcsóbb és környezetkímélőbb, ha a Mosoni-Duna vizét csapolják meg hazai vízügyi segítséggel.

 2022. augusztus 26.

A Duna 1992-es elterelése után a szigetközi Duna mederben a víz szintje métereket süllyedt, és az 1995 és 2015 között több lépcsőben épített mellékágbeli vízpótlórendszer a Duna medrét nem érintette. 2007-ben 100 milliót költöttek a Duna duzzasztásos terveinek kidolgozására, amit többször el akartak fogadtatni a kormányzattal – sikertelenül. Mindeddig érvényesült a miniszterelnök koncepciója, hogy a Dunára nem építenek gátakat, mert, mint 2014-ben nyilatkozta: „ … Amikor politikusok ezzel próbálkoztak, akkor bele is buktak és ez így is van jól.”

Ennek ellenére az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Insula Magna programmal újból nekiáll megtervezni az elmúlt években a kormány által többször elutasított gátrendszert, most 900 millióért. Kérdés, hogy a végkövetkeztetés mennyiben fog eltérni a 2007-ben kidolgozott duzzasztásos tervtől, amire 100 millió forintot kaptak?

 2021. január 30.

A Duna Charta vezetősége 2020-ban a Karátson Gábor díjat Dr. Andrásfalvy Bertalannak adományozta az ártéri gazdálkodás feltárásáért, és a fenntartható folyóhasználat megismertetése terén kifejtett több évtizedes munkásságáért.

2020. december 20.

Baranyai Gábor, aki természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosa volt az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, lemondott a posztjáról. 2014 óta az Igazságügyi Minisztériumban és Innovációs és Technológiai Minisztériumban felügyelte a fenntarthatósági területet. Tevékenysége akkor került reflektorfénybe, amikor a szigetközi Duna-szakaszra több keresztgát építésére tett javaslatot. A Duna Charta nem egy alkalommal került vele szakmai vitába, több konferenciánkat kifejezetten az általa képviselt gátépítési terv blokkolása miatt szerveztük.

Idén áprilisban mondott le az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosi posztjáról, majd Brüsszelbe távozott Magyarország Állandó Képviseletére, helyettes állandó képviselői posztban nagyköveti kinevezéssel.

2020. december

Belgiumban, Tournai városában 2019 augusztusában lebontották Európa egyik utolsó, védett városi vízikapuját, a 13. század végétől a 14. század eléjéig épült „Lyukas hidat”, a „Pont des Trous”-t. Az ok „természetesen”, hogy akadályozta a hajózást. A híd elbontása olyan, mintha a nálunk a Lánchidat bontanák le, ugyanis az alacsony építési magassága miatt árvizek esetében az egyik legjelentősebb akadály teher és kirándulóhajók számára a  hazai Duna-szakaszon.

 2019. augusztus 30.

A 2019. május 29-i hajóbaleset, a Hableány katasztrófája, amelyben 7 túlélő mellett 27-en haltak meg, ráirányítja a figyelmet a dunai hajózás veszélyeire, és túlzott fejlesztésének kockázataira. A mentés kapcsán az is kiderült, hogy vízvisszatartás szempontjából mennyit érnek a víztározók.

2019. június 25.

Az elmúlt elmúlt években megtörni látszik a Duna sérthetetlenségének politikai elve, egyre szalonképesebbé válik nyíltan beszélni a Duna duzzasztásáról, miközben az ország miniszterelnöke több ízben is kifejtette, hogy nem ért egyet a duzzasztók építésével. Csak remélni tudjuk, hogy Orbán Viktor közelmúltbeli kijelentései még érvényben vannak, mindenesetre most szó szerint közöljük ezeket a nyilatkozatokat, figyelemfelhívónak azoknak, akik még nem hallották, és emlékeztetőül azoknak, akik már elfelejtették. 
Idézzük még Karátson Gábornak, a Duna Charta alapító elnökének egy sokszor hallatott és leírt mondatát.

2016. április 10.

Az LMP ökopártként definiálja magát, mégis a választási programjában nem található konkrét állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy elfogadhatónak tartja-e a nagy folyóink duzzasztását, vagy kategorikusan elutasítja.

Mivel korábban eredménytelenül próbáltuk ezt kideríteni, most újfent nyílt levéllel fordultunk az LMP társelnökéhez.

 2018. március 6.

2017. december 12-én a Deák-téren lévő mĹąterem lakásában lakásmúzeum nyílt, amely bemutatja Karátson Gábor munkásságának 4 fő területét. A festészetét, a keleti gyĹąjteményét és a fordítói munkásságát, az irodalmi munkásságát és az 56’-os tevékenységét, valamint a Dunával kapcsolatos tevékenységét.
A gyĹąjtemény február elejétől csütörtökönként 2 és 7 óra között lesz látogatható.

2017. december 15.

A Duna elterelését elemzők mélyen hallgatnak azokról a korabeli híradásokról, hogy a Duna elterelésében aktívan részt vettek egyes hazai vízügyi szakemberek is, és, hogy a Duna eltereléséhez használt egy köbméteres betonkockák nem kis részét Magyarországról szállították Dunacsúnyra.                                                                                                                                                                                                                                                                             a Duna elterelése

Idén ősszel a dunakiliti duzzasztó és a fenékküszöb közötti szigeten mintegy 10 ezer darab egy köbméteres betonkockát találtunk, melyek feltehetően több mint 20 éve várják további felhasználásukat.

2017. november 15.

Nem várt cikk jelent meg a Duna elterelésének 25. évfordulója kapcsán a Greenfo.hu-n Szabó Gábortól, aki a HVG lapjain többször írt ismertetőt a bős-nagymarosi erőmĹąrendszerről és annak máig tartó következményiről. Szabó Gábor önmagát „környezetvédő újságíróként” definiálta a „Huszonöt éve terelték el a Dunát” címĹą cikkben, amelyben relativizálta a Duna elterelése okozta károkat, és alapvetően a hazai környezetvédőket ostorozta a Duna eltereléséért. 

2017. október 30.

A Duna Charta 2017. október 26-án tartott konferenciáján átadásra került a Karátson Gábor díj. A díj évente kerül odaítélésre a Duna elterelésének napján. Az idei év díjazottja Vida Gábor akadémikus.

A Duna 1992-es elterelése sajnos nem befejezett múlt, hanem sokkal inkább folyamatos jelen idő. 2015-ben nem publikus tárgyalások folytak, hogy az ökológiai rehabilitáció megcsúfolásaként az egész Duna folyam legsĹąrĹąbben duzzasztott szakaszát alakítsák ki Szigetköz térségében. Határozott fellépésünkkel tavaly meg tudtuk állítani az ezirányú magyar – szlovák tárgyalásokat, de tudjuk, a gátépítő lobbi ma is azon ügyködik, hogy megvalósítsa azt, amit a Duna elterelését levezénylő Julius Binder kijelentett: a magyaroknak nem több vízre, hanem több gátra van szükségük.  Konferenciánkkal nem csupán megemlékezünk a szomorú évfordulóról, hanem az aktuális problémák egy részével is foglalkozni kívánunk: Szigetközzel, az éghajlat változásával és kiszámíthatóságával, a Duna-Tisza csatornával, és a Római-parttal. Állásfoglalásunkban javaslatot teszünk a szigetközi Duna-szakasz védetté nyilvánítására. 
Konferenciánkon kerül átadásra az idén alapított Karátson Gábor környezetvédelmi díj. 

A Duna Charta vezetősége nyílt levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez és a Fővárosi KözgyĹąlés kormánypárti tagjaihoz, nyomatékkal kérve, hogy a Római-partra tervezett mobilgát engedélyeztetési folyamatát függesszék fel, és ne állják útját, hogy Budapest lakossága népszavazáson nyilváníthassa ki véleményét.

Bejegyzésünkben a főpolgármesterhez intézett levél olvasható.

 2017. szeptember 25.

Andreas Gursky a maga mĹąvészi eszközeivel rehabilitálta a Rajna csúf ipari környezetét, gyaníthatólag ma ez az egyedüli eszköz, amivel azt a tájat szebbé lehet varázsolni.

Ami 2017 januárjában látható volt a Dunán, az nem egyszerĹą jégzajlás, az a mobilgát réme, hisz egy jeges ár esetén a mobilgát a feltorlódó jég nyomása alatt összeroppanna.

2017. január 16.

Az Élőlánc Magyarországért olyan dokumentumhoz jutott hozzá, amely szerint a 2015-ben újraindult, a szigetközi mellékágrendszer rehabilitálását is magában foglalóképező magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapjait egy olyan koncepció jelentette, amelyben csupán minimálisan több vizet kívánnak juttatni a Duna 1992-es elterelése óta erősen lecsökkent vízhozamú és vízszintĹą szigetközi Duna-mederbe.
Ez szögesen ellentétes az Igazságügyi Minisztérium eddigi kommunikációjával.
A dokumentum mellékletében található beruházási összegek döbbenetesek.

2016. november 16.

A XXI. század elején, a globális környezeti válság küszöbén azt kell bizonygatnunk, hogy a Dunának a medrében kell folynia.

2016. október 25.

A Duna Charta elnöksége a Duna egyoldalú (cseh)szlovák elterelésének 24. évfordulójához közeledvén szeretné tisztán látni, hogy az LMP a vízügyi ágazat egyes prominensei által szorgalmazott dunai és tiszai duzzasztók megépítését támogatja, vagy „zöld” pártként kategorikusan elutasítja, hogy a természetközeli folyóinkra, vízfolyásainkra duzzasztókat, vízlépcsőket építsenek.

A kérdés tisztázását amiatt tartjuk fontosnak, mert a közelmúltban az LMP egyes prominensei technokrata vízgazdálkodási beavatkozásokat támogattak megnyilvánulásaikban.

2016. október 20.

Mintegy 1000 ember vett részt a vasárnapi római-parti tüntetésen.

A Duna Charta 1998-as tüntetésén hordozott transzparens - Gátat a gátnak, a sok-sok hazugságnak - ma is aktuális. A Római-partra tervezett mobilgát elleni tiltakozásra hívnak mindenkit a civil szervezetek 2016. október 9-re. ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - szól a felhívás.

2016. október 4.

Mintegy éve robbant ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium biztosa, Baranyai Gábor nem titkos, csak nem publikus tárgyalásokat folytat, hogy megoldják a Duna 1992-es elterelése óta tartó áldatlan állapotot, hogy az szigetközi Öreg Duna-mederben a vízhozamnak éves átlagban alig 20 százalékát juttatja Szlovákia, és egyben lezárja a hágai bíróság leghosszabban húzódó perét.

2016. szeptember 5.

A Duna Charta más környezetvédő szervezetekkel együtt kategorikusan elutasítja a Duna duzzasztását, és azt, hogy a folyóból hajósztrádát alakítsanak ki. Álláspontunk egyértelmĹą: nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a Dunához!

2016. augusztus 12.

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága rendes ülésén többek között a szigetközi duzzasztási tervekről tájékozódott. Az előadók meghallgatását Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az Ökológiai Tudományos Bizottság elnöke kezdeményezte. Reményeink szerint a Ökológiai Tudományos Bizottságának meghallgatása az első lépés volt abban, hogy az ökológusokat is bevonják a szigetközi ökológiai rehabilitáció folyamatába.

2016. június 9.

Nem fogadták el a Duna Charta Stratégia és környezet címmel április elsején rendezett konferenciájára szóló meghívást Baranyai Gábor kormánybiztos és az emberei. Meghiúsult a jószándékú terv, hogy a készülő szlovák-magyar egyezség szószólói és bírálói az MTA előadótermében, a vitát moderáló tekintélyes tudósok előtt nyílt vitában igazolják álláspontjukat.

2016. április 6.

Elhívtuk a konferenciánkra a volt tárcaközi bizottság szakmai vezetőjét, Kovács Györgyöt, aki hozzászólásában idézett a 2010-ben, a vezetése alatt kidolgozott előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a záró, összegző gondolataiból: "Egyik intézkedés sem bizonyult a legjobb megoldásnak..."

2016. április 5.

Mint a meghívóban megírtuk, párbeszédet szerettünk volna. És nyilvános vitát, szembesítve az eltérő, ellentétes véleményeket, hogy képet kapjunk arról, mi alapján döntött úgy Baranyai Gábor, hogy Szigetköz  ökológiai rehabilitációját leginkább a Duna legsĹąrĹąbben duzzasztott szakaszának kialakítása szolgálná. És ki, kik voltak azok, akik eldöntötték, mi legyen a Duna-táj sorsa az elkövetkező évtizedekben, évszázadban. Épp emiatt volt több mint érthetetlen, hogy a Baranyai Gábor miniszteri biztos és az általa megnevezett szakértői csapat testületileg maradt távol a konferenciáról.

2016. április. 4.

2016. április 1. 14.00 óra
A Magyar Tudományos Akadémia budavári Kongresszusi Terme 1014 Budapest, Országház utca 28.

A konferencia programját úgy alakítottuk ki, és a meghívott előadókat úgy kértük fel, hogy a szakmai korrektséget előtérbe helyezve a két szembenálló véleményt képviselő oldal egyenlő mértékben tudja bemutatni az álláspontját a vízgazdálkodás, az ökológia és a jog területén.
Ennek alapján kértük fel a vízmegosztási tárgyalásokon és a szigetközi Duna-szakasz stratégiai környezeti vizsgálatában (SKV) résztvevő szakembereket, Baranyai Gábort (IM), Láng Istvánt (OVF), illetve Aradi Csabát, Danyik Tibort és Ambrus Andrást (környezetügy).
Bár személyesen egyikük sem tudta elvállalni a felkérést, a napokban véglegesíteni tudtuk a konferencia programját.

A Duna Charta Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások ügyében.

2016. február 17.

A szigorúan titkos jegyzőkönyv Gerő Ernő miniszterelnök-helyettesi hivatalában 1953. április 18-án tartott értekezleten készült a Dunai VízierőmĹą kérdésében. (http://beszelo.c3.hu/cikkek/gero-erno-a-vizlepcsorol)

„...Ismerték a bal oldali vezetésĹą oldalcsatorna hátrányait, és gondoltak rá, hogy a Duna hajózható részének elvezetése indokolttá teheti a határ kiigazítását. Megtudjuk, hogy a csehszlovák fél már az ’50-es évek elején jóval lelkesebb volt a vízlépcsőrendszer tervezete iránt, mint a magyar, és türelmetlenül sürgette az egyezmény megkötését. A vízügyi tervezőapparátus a jelek szerint buzgón támogatta ezt az igényt, bagatellizálta a tervezet hátrányos következményeit, és elhamarkodott ígéreteket tett a partnereinek. ...” 
Gerő Ernő a vízlépcsőről         Beszélő 12. szám (1985/1.) 

- a miniszteri biztos által javasolni kívánt 4 gátas duzzasztással foglalkozó előadásnak nyoma sem volt a konferencián,
- csaknem 10 éves előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat mutattak be stratégiai környezeti vizsgálat címén, 
- a szlovák előadó szerint még több gáttal még jobb eredményt érhetnének el,
- Németh Tamás akadémikus zárszavában hangsúlyozta, hogy a kutatásoknak, a monitoring vizsgálatoknak folytatódniuk kell. 

2016. január 26-án az MTA elnöke által megnyitott konferencián a vízgazdálkodási témakörben meghívott előadók köre meglehetősen egyoldalúra sikeredett, a szigetközi Duna-szakasz duzzasztásos megoldásának hívei túlsúlyban voltak, a kritikusai pedig nem jutottak szóhoz. Épp emiatt volt szembetĹąnő, hogy a magyar előadók ennek ellenére nem foglaltak állást a tárgyaló delegációk által tervezett duzzasztásos beavatkozás igazolására, ehelyett a további tudományos kutatások szükségességét hangsúlyozták.

A Dunának 10 kilométerenként átlagosan 3 méter esése van, azaz, ha a Dunát egy duzzasztóval 3 méterrel megduzzasztják a szigetközi szakaszán, akkor annak a hatása 10 kilométerig tart, úgy, hogy 5 kilométerrel feljebb már csak 1.5 méterrel lesz magasabb a vízszint, és a partél 1.5 méterrel lesz magasabban, mint a vízszint.
És ennyit kellene itt egy vizi csigának felugrania, ha teljesíteni akarná Baranyai Gábor miniszteri biztos által prognosztizált ökológiai kapcsolatot.

2016. január 25.

Nem egy megszokott léptékĹą beavatkozás, hogy a Dunára duzzasztórendszert építsenek, hogy Európa második legnagyobb folyójának elterelt részén a mellékágrendszerekben visszaállítsák az eredetihez megközelítő állapotokat. A munka nyilvánvalóan igen nagy körültekintést, alapos előkészítést kíván, hisz a döntés előtt számos szakterület álláspontját kell szintetizálni.
A magyar részről a szigetközi beavatkozás stratégiai környezeti vizsgálatát végezték:

- egy árvízvédelmi szakember, akinek a vezetésével korábban kidolgozták a Duna duzzasztásos tervét,
- a hortobágyi szikesek szakértője,
- a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén alapos tapasztalatot szerzett kiváló rovarász,
- a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy munkatársa

A stratégiai környzeti vizsgálatban résztvevők névsorát Baranyai Gábor minsziteri biztos adta meg. Azt nem tudjuk, hogy ki választotta ki ezeket a szakértőket, de természetesen megpróbálunk utána járni.

2016. január 22.

Időzített bomba lesz, ha duzzasztókat építenek a szigetközi Duna-szakaszra.

- Mikuláš Huba: a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni.
- Tuba Lajos (Somorja): a dunacsúnyi tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

Az LMP-s Sallai Róbert Benedek, azok után, hogy a Duna Charta konferencián meghallgatta a környzetvédők alapos aggályait, valamint, hogy az előadók az Akadémia elnökénél kezdeményezik, hogy tudományos vizsgálatokkal alapozzák meg a döntéselőkészítést a Duna duzzasztása ügyében, 2 napra rá egy győri tájékoztatón kijlentette, hogy pártja a Duna duzzasztását támogatja. Sallai láthatóan nem tud arról, hogy létezik egy, a Védegyelt által is támogatott duzzasztás nélküli rehabilitációs javaslat, amely előkészítésében Schiffer András az LMP társelnöke is részt vett 2004-ben.
De Schiffer András magyarázatot adhatna erre az ökopolitikai pálfordulásra.

2015. december 11.

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról! - Duzzasztás vagy fenntarthatóság?" címĹą konferencia előadói és szervezői zárónyilatkozatban fordultak az Akadémia elnökéhez nyílt levél formájában, amelyhez a konferencia résztvevői csatlakozhatnak támogató aláírásukkal.

2015. december 9.

2015. november 24-én az OrszággyĹąlés Külügyi bizottsága és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén tárgyalta a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások okán kialakult helyzetet. A bizottsági ülésen a Duna Charta részéről felszólat Lányi András és Bárdos Deák Péter.

2015. november 24.

A Duna Charta meghívja Önt a Beszélnünk kell a Dunáról - Duzzasztás, vagy fenntarthatóság? címĹą konferenciájára 2015. december 4-én 14 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Jakobinus termébe.  Budapest, Országház utca 28-30.

2015. november 24.

Szlovákia 23 éve terelte el a Dunát, 23 éve jogtalanul használja a Magyarországot megillető vízmennyiséget, a magyar kormányok 23 éve nem tudnak változtatni ezen a helyzeten.

2015. október 26.

A bős-nagymarosi történet újabb gyöngyszemét jelenti Baranyai Gábor miniszteri biztos levele, amelyben az addig tárgyalásokról számolt be az igazságügyi miniszternek még a nyár derekán. 

Gyöngyszemek a levélből:
„Szlovákia számára is a szigetközi rehabilitáció jelenti a prioritást”
„a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet”
„Céljuk a status quo-hoz minél közelebb álló megoldás kidolgozása”
„a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kell lezárni”

2015. október 20.

A Duna Charta életre hívását az akkori kormányzat Duna politikája tette szükségessé. Titkos tárgyalásokon készítettek elő egy, a hágai per ítéletével ellentétes, Magyarországra hátrányos, a nemzetgazdaságot jelentősen megterhelő, és hatalmas környezeti kárral járó megállapodást Szlovákiával.

2015. október 18.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztását a vízügyi lobbi több mint egy évtizede „rehabilitációs” javaslatként próbálja keresztülvinni. A duzzasztás indokaként számos olyan jól hangzó, a laikusoknak és döntéshozóknak szóló állítást, kinyilatkozatást fogalmaztak meg, amelyeket a vízügyi szakma tudományos igényességĹą vizsgálatai nem támasztanak alá, sőt, gyakran cáfolták azokat. Az alábbiakban tömören ezeket vesszük sorba, az indoklásukat a felsorolás után részletesen is megadjuk, hivatkozva, a vizsgálatot elvégző vízügyi szervezetre, vagy kutatóra.

2015. szeptember 29.

A Duna Charta megütközéssel értesült arról, hogy magyar kormányzati tisztségviselők titkos tárgyalásokat folytatnak Szlovákiával, hogy a szigetközi Öreg-Dunára duzzasztókat építsenek. Vízre van szükségünk, nem gátakra!

2015. szeptember 28.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság új vízügyi koncepciónak a tervezetét bocsátotta társadalmi vitára, amihez 2015. szeptember 15-ig lehetett hozzászólni. A tervezetnek számos támogatandó része van, de annak gondos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezet egyik gerincét, és megvalósulása esetén a környezetre gyakorolt legnagyobb hatását a már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott és kidolgozott, a rendszerváltás utáni kormányzatok és a társadalom által már számtalan alkalommal visszautasított vízügyi tervek – duzzasztók – alkotják.

2015. szeptember 15.

Életének 81. évében elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.
Irodalmi munkásságát Kossuth-, József Attila- és Príma-díjjal, festészetét Munkácsi-díjjal, a több évtizedes környezetvédelmi tevékenységét a tavalyi év folyamán Justitia Regnorum Fundamentum Díjjal ismerték el.

2015. július 23.

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a paksi atomerőmĹą bővítése kapcsán felmerült duzzasztó építése által veszélyeztetett Duna-szakaszon. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Duna Paks és Fajsz közötti szakaszát nagyrészt természetközeli állapotú galériaerdő szegélyezi, amely védendő értéket képvisel.
A fotók a „Duna monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a FöldmĹąvelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 30.

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a mobil gát építési tervek miatt létében fenyegetett Római-parton. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Római-part természetközeli partszakasza védendő értéket képvisel. A szisztematikusan, GPS-szel meghatározott helyről készült fotók egyben arra is jók lehetnek, hogy egy esetleges mobilgát építést követően cáfolhassuk azt, amit jelenleg állítanak, hogy a beavatkozás nem jár mérvadó fapusztítással.
A fotók a „Római-part monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a FöldmĹąvelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 28.

Héjjas István - a Reális Zöldek Klubjának tagja - több kérdéssel fordult a Duna Charta veztőségének tagjaihoz alapvetően a Dunára tervezett (álmodott, sokaknak rémálmodott) duzzasztók, erőmĹąvek építése, Bős-Nagymaros kapcsán. A feltett kérdések több mint "tanulságosak", és az adott válaszokkal összevetve jól rávilágítanak arra, hogy miért folyik parttalan vita több évtizede a technokrata mĹąszaki értelmiség és a környeztvédők között.  

2014. szeptember  3.

Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára az Dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa Justitia Regnorum Fundamentum Díjat adományozott Karátson Gábornak a jelen és a jövő nemzedékek életminőségéért tett szolgálataiért. Indoklásuk szerint Karátson Gábor írásaiból világos képet nyerhetünk az emberiséget ma már létében fenyegető ökológiai válság kialakulásának okairól. A mĹąvész és filozófus a nehezen, de talán egyedül járható kiutat is megmutatja. 

2014. július 4.

A Duna Charta az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársaival közösen mellékágmeder vizsgálatot végzett 2014 tavaszán. A mellékágmeder vizsgálattal arra kerestük a választ, hogy történt-e jelentős mértékĹą üledékfelhalmozódás, mederátalakulás a szigetközi Duna-ágakban az „ideiglenes” vízpótlórendszer 1995-ös megépítése óta. Az eredmények azt mutatják, hogy kiszámíthatatlan, hogy hol rakódik le jelentős vastagságú iszap, és hol nem: a vízpótlórendszer számos helyen kifejezetten a feliszapolódást segíti elő.

A Duna Charta 2013-ban folytatta a 2012-ben elkezdett szigetközi fotó monitoring munkát, így honlapunkon több mint 300, újabb helyszínről készült fotó tekinthető meg a Doborgazsziget, Cikolasziget és Ásványráró környéki mellékágrendszerek folyószakaszairól. A két év alatt több mint 800 helyen rögzítettük a mellékágak vizuálisan megfigyelhető állapotát, amelyek honlapunk a "Szigetköz monitoring képgalériájában" láthatók.

A monitoring munka a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. 

2014. június 30.

2013. július 17.

A XVIII. században megugrott a gabona ára. A kor politikusai és mérnökei arra gondoltak, hogy a folyókanyarokat kiegyenesítik, és a medreket gátak közé szorítják, miáltal termőföldet nyernek, a gátak pedig lehetővé teszik a hajóvontatást. Így is történt a Duna és a Tisza völgyében.
Hanem a talajvíz utánpótlása erősen csökkent, a halak ívóhelye megszĹąnt, az árvízszintek egyre magasabbak, a víz kirohan az országból: ivóvizünk mind kevesebb és drágább.

Vajon hogyan küzdöttek meg elődeink a folyókkal, az árvizekkel? Sehogy, feleli nagy tudósunk, Andrásfalvy Bertalan. Megszelídítették őket.

Elszenvedői vagyunk annak az évszázados rossz vízügyi gyakorlatnak, amely a folyókat, esetünkben a Dunát, magas gátak közé szorított szĹąk mederbe kényszerítette. Jó ideje látható, hogy árvizek esetén a vízügy tulajdonképp a saját maga által létrehozott veszélyhelyzet ellen folytat heroikus küzdelmet, és arra költi számolatlanul a milliárdokat, hogy ezt a potenciálisan veszélyes helyzetet fenntartsa, ahelyett, hogy hosszútávú, biztonságos megoldásra törekedne. 

2013. június 15.

A 834 cm-es árvízszint száz évenként, míg 895 cm ezer évenként egyszer fordulhat(na) elő statisztikai alapon. Ehhez képest a 834 cm-es vízszintet 1965 óta 4 alkalommal haladta meg a Duna (1965: 845 cm; 2002: 848 cm; 2006: 861 cm; 2013: 891 cm).

A Dunán 2013. júniusában levonuló árvíz nem pusztán azt bizonyította, hogy az árvizek ellen nem a gátak magasításával, hanem az árterület növelésével lehet csak hatékonyan védekezni, de azt a jól hangzó vízügyes blöfföt is a gyakorlatban cáfolta, hogy duzzasztók építésével 100%-os hajózást lehetne megvalósítani - azaz az év minden napján hajózhatóvá lehetne tenni a Dunát.

2013. június 12.

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton nyert százmillió forintból, szakértők megbízásával tudományos igényességgel vizsgáltatta meg a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációs javaslatait, így a Szite duzzasztásos javaslatát is, amely a www.szigetkozosen.hu oldalon található.  A tanulmányokból megállapítható,  a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak számtalan jól hangzó állítását, ígéretét nem a Duna Charta cáfolja, hanem nagyrészt azok a tanulmányok, amelyek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megbízásából készültek százmillió forintért.
 
2012. november 20.

A Jobbik szakmai vitát indítana a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről – jelentette be a párt elnöke Vona Gábor. Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa, országgyĹąlési képviselője, a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja szerint jelenleg több érv szól a vízlépcső megépítése mellett, mint ellene.

2012. november 5.

A Duna Charta 2012. október 26-án tartott konferenciáját 14.15-kor megnyitó Illés Zoltánnak a Duna duzzasztását elutasító beszédére már 6 órával később, este fél 9-kor a Kisalföldben megjelent az MSZP megyei elnöksége közleménye – korábban, mint az MSZP honlapján.

2012. november 01.

A Duna elterelésének 20. évfordulóján a szlovák hivatalos dicshimnusz mellett megszólaltak a bősi erőmĹąrendszer szlovák ellenzői is. Mikuláš Huba, az EgyszerĹą Emberek parlamenti képviselője szerint a 20 éve üzemelő vízerőmĹą időzített bomba, és véleménye az, hogy 20 év múlva az erőmĹą már nem lesz üzemben, ugyanis akkorra már tudatosulni fog, milyen óriási problémákat okoz. Huba szerint a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni, ami egyre nagyobb gondot jelent majd. A létesítmény két-három évtized múltán üzemképtelen lesz, s nem kizárt, hogy akkor teljesen leáll. Huba szerint a jelenlegi megoldás – hogy csak Dunacsúnynál van duzzasztás, és csak Bősnél van áramtermelés – még mindig jobb, mint az eredeti terv, amiben Nagymarosnál is épült volna egy duzzasztó.
Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi (körtvélyesi) tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

2012. október 30.

A Duna Charta   2012. október 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében tartotta meg a „Vizet a Dunába – ne gátakat! Húsz éve terelték el a Dunát” címĹą konferenciáját. Ismertetőnkben a konferencia előadásainak rövid összefoglalója és a letölthető előadások találhatók meg. 

2012. október 28.

A Duna Charta meghívja Önt a "Vizet a Dunába - ne gátakat!" címĹą konferenciájára,
2012. október 26. 14 órára a Magyar Tudományos Akadémia Kistermébe.
Budapest, Széchenyi István tér 9.

Az OrszággyĹąlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülést tartott Dunakilitin 2012. október 9-én „A szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodásai megoldásainak megvitatása” címmel. A bizottság az ülés keretében tárgyalta „Az OrszággyĹąlés tĹązze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását (országos népi kezdeményezés)” címĹą OrszággyĹąlési határozati javaslatot.

2012. október 10.

A Duna Charta és a Védegylet levéllel fordult az OrszággyĹąlés Fenntartható fejlődés bizottságához, hogy a bizottság Dunakilitire kihelyezett ülésén nem kívánnak részt venni a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek a Duna megduzzasztását javasoló tervének megvitatásában.

Budapest, 2012. október 8.

Az Országos Választási Bizottság 2012. augusztus 22-i ülésén megállapította, hogy a Mosoni-Duna és a szigetközi Öreg Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatása érdekében szervezett országos népi kezdeményezés támogatására több mint hetvenezer hiteles aláírás gyĹąjtöttek össze, így a kezdeményezés érvényes.

2012. augusztus 28.

2012. június 30-án  visszavonták az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Janák Emilnek a megbízatását. Pintér Sándor „a közmunkaprogramban elkövetett hibákkal” indokolta lépését.

2012. július 1.

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet április közepén kinevezett új vezetősége. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a kutatóintézet által ellátott feladatokat átcsoportosítják.

2012. június 10.

Dr. Fazekas Sándor miniszter 2012. június 6-án a Környezetvédelmi Világnapalkalmából Környezetünkért Díjat adományozott 6 személynek, köztük Dr. Vásárhelyi Juditnak, a Független Ökológiai Központ projektvezetőjének, a környezetvédelem és a környezeti nevelés területén végzett közel három évtizedes kimagasló szakmai munkájáért. 

2012. június 7.

A Kisalföld címĹą napilap az elmúlt két évtizedben nyíltan a bős-nagymarosi erőmĹąrendszer megépítése mellett kampányolt, kiemelten szorgalmazva a dunakiliti duzzasztó beüzemelését, valamint, hogy a szigetközi Duna szakaszra több duzzasztót – zsilipekkel ellátott bukógátat építsenek. A napokban,  Duna elterelésének huszadik évfordulójához közeledvén a Kisalföld szerkesztősége országos „népi”-nek nevezett kezdeményezést indított civil összefogással. A kampányuk címe a hangzatos: „Vizet a Dunába”. A kampányindító cikk szerint  szeretnék ráirányítani a figyelmet a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna máig megoldatlan problémáira.

2012. május 17.

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a Magyarország és Szlovákia között, a dunai vízlépcsőre vonatkozó, a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével összhangban lévő szerződés létrehozására.

2012. ĂĄprilis 22.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. március 22-én, a Víz Világnapja alkalmából Vásárhelyi Pál díjat adományozott a Duna Chartának a Duna vízkészletének hosszú távú megőrzéséért, a dunai víz- és környezetgazdálkodás fenntartható alapokra helyezéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként.

2012. mĂĄrcius 23.

A cikkben a LĂĄnchĂ­d RĂĄdiĂłban, 2012. februĂĄr 4-ĂŠn elhangzott riportra reagĂĄlt KarĂĄtson GĂĄbor. Papp Endre riporter a nagymarosi erőmĹą megĂŠpĂ­tĂŠsĂŠt propagĂĄlta mĹąsorĂĄban, alig kĂŠt hĂŠttel azutĂĄn, hogy OrbĂĄn Viktor Strasbourgban, egy sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn kijelentette, hogy „A Duna MagyarorszĂĄgon a nemzeti identitĂĄs rĂŠszĂŠt jelenti”.

2012. mĂĄrcius 05.

Számunkra meglepő riport hangzott el a Lánchíd Rádióban 2012. február 4-én. Tulajdonképp nem az volt meglepő, hogy egy médiában a nagymarosi erőmĹąrendszer mellett propagálnak, ezt megszoktuk már az előző bal-liberális kormányzat alatt. A meglepő az volt, hogy mindez egy magát kormánypártinak valló médiában hangzott el, két héttel azután, hogy Strasbourgban Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón elutasította a Duna duzzasztását, mondván „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. február 6.

Az Élőlánc Magyarország 2012. január 14-én tüntetést szervezett a Kossuth térre EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL! felhívással. A demonstráció egyik szónoka Karátson Gábor, a Duna Charta egyesület volt, beszéde a Magyar Nemzet 2012. január 19-i számában volt olvasható.

2012. januĂĄr 20.

Az Európai Parlament 2012. január 18-i strasbourgi ülése utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktort többek közt arról is megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy Ázsiából cseppfolyósított földgázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán át Nyugat-Európába.

2012. január 18.

Az ÉlőlĂĄnc MagyarorszĂĄgĂŠrt visszautasĂ­tja a magyar belpolitikĂĄt befolyĂĄsolni kĂ­vĂĄnĂł kĂźlfĂśldi tĂśrekvĂŠseket, a minden hatĂĄron tĂşlmenő mĂŠdiahadjĂĄratot, a hazĂĄnk elleni pĂŠnzĂźgyi ĂŠs politikai tĂĄmadĂĄsokat, ĂŠs kiĂĄll hazĂĄnk szuverenitĂĄsĂĄnak megőrzĂŠse mellett. EgyĂşttal tĂĄrsadalmi pĂĄrbeszĂŠdet kezdemĂŠnyez az orszĂĄg Ăźgyeiről…

A megmozdulĂĄson tĂśbbek kĂśzt beszĂŠdet mond KarĂĄtson GĂĄbor, a Duna Charta elnĂśke.

2012. januĂĄr 10.

A Duna Charta megdöbbenéssel látja, hogy az Új Széchenyi Tervbe becsempészett duzzasztási tervek botránya még alig ült el, de Völner Pál államtitkár nyilatkozatával már újra kormányzati szándékként jelent meg a dunai hajózás túlfejlesztésének igénye, megkérdőjelezve ezzel Martonyi János és Illés Zoltán korábbi ezirányú nyilatkozatait.

Karátson Dávid: Úszó Buddha c. cikke a Magyar Nemzet április 2-i számában jelent meg. Az írás alapvetően a japán atomkatasztrófát előidéző földrengések és cunamik kialakulásával foglalkozik, ugyanakkor közvetve felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a dunai gátak, vízerőmĹąvek tervezésekor reális veszélyként kell figyelembe venni a nagy erejĹą földrengéseket. Egy esetleges, a Duna menti törésvonalakhoz kapcsolódó nagy földrengés okozta gátszakadás a Dunán is hatalmas árhullámot indíthatna el, ami a paksi atomerőmĹąre nézve is komoly veszélyforrást jelentene. Bősnél 21 méteres a duzzasztási szint, Nagymarosnál, Adonynál és Fajsznál - a tervezett duzzasztóknál - 7-9 méter magasra duzzasztanák a Dunát. A duzzasztógátak esetleges átszakadásának kockázatát Pakssal kapcsolatban senki sem vizsgálta!

A Magyar Nemzet 2011. március 26-i számának 33. oldalán jelent meg Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter "Szakértők a Duna mentén" című cikke. A megjelent cikk eredeti verziója a honlapunkon olvasható (a cikk a Magyar Nemzetben terjedelmi okok miatt enyhén rövidítve jelent meg).

Az Új Széchenyi Tervnek a Duna duzzasztását előirányzó javaslata miatt Duna Charta levéllel fordult a Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőihez.

Áldott, békés Karácsonyt és gátmentes Újesztendőt kíván a Duna Charta

Az Európai Uniót alapító országok összetartozásának jelképe a Rajna volt, az Unió bővítésének jelképe pedig a Duna lehetne. A Duna térség országai között azonban kulturális téren nagyobbak a különbségek, és elevenebb a múltban egymásnak okozott sérülések emléke. Akadozik az együttműködés, keveset tudunk és kevéssé érdeklődünk szomszédjaink iránt. A Duna Eurorégió létrehozása kivételes alkalom arra, hogy ezen változtassunk. Ezért a magyar kormány mint az unió soros elnöke 2011-ben javasolja:
Legyen a regionĂĄlis egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs kimondott cĂŠlja a kĂśzĂśs szellemi ĂŠs termĂŠszeti ĂśrĂśksĂŠgĂźnk jobb megismerĂŠse, vĂŠdelme.

A Duna Charta levéllel fordult dr. Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti Bizottság elnökéhez, javaslatot téve az új Alkotmány koncepciójának kidolgozásához.

A Duna Charta a jelenleg hatályos, sztálinista eredetű alkotmány elfogadásának 61. évfordulóján üdvözli az új magyar Alkotmány előkészítésének folyamatát, és reményét fejezi ki, hogy az új Alkotmány jogi kötelezettségként irja majd elő a magyar államhatalmi és közigazgatási szervek feladatát folyóink, erdeink, mezőink és a magyar kultúrtáj megóvására.

A Duna Charta 2010. június 7-i klubnapján, 18 órakor, "Szakértelem és környezeti katasztrófák" címmel kötetlen beszélgetésre hívjuk az érdeklődőket, az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). Bevezetőt tart Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke.

Illés Zoltán szerint nincs szükség arra, hogy gát épüljön a Szigetközben. A leendő környezetvédelmi államtitkár egy budapesti tanácskozáson azt mondta: az Európai Unió készülő Duna-stratégiájának a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével szemben kell állást foglalnia.

A Duna Charta és a Fidesz Néppárti Képviselőcsoportja által szervezett "DUNASZAURUSZ - DUNA MOZGALMAK - DUNA STRATÉGIA" konferencián elhangzottakról az MTI tudósított, melyet számos média átvett.

A Duna Charta és a Fidesz Néppárti Képviselőcsoportja meghívja Önt a
"DUNASZAURUSZ - DUNA MOZGALMAK - DUNA STRATÉGIA"
cĂ­mĹą konferenciĂĄra.

Időpont: 2010. május 15. szombat 10.00-15.00 óra
(regisztrĂĄciĂł: 9.30-tĂłl)

HelyszĂ­n: Danubius Hotel GellĂŠrt - 1111 Budapest, GellĂŠrt tĂŠr 1.

A Duna Charta 2010. mĂĄjus 10-i klubnapjĂĄn, 18 Ăłrakor BĂĄrdos DeĂĄk PĂŠter (Duna Charta) tart beszĂĄmolĂłt a VITUKI: "TanulmĂĄnyok a Duna hajĂłzhatĂłsĂĄgĂĄnak javĂ­tĂĄsĂĄrĂłl" cĂ­mĹą stratĂŠgiai kĂśrnyezeti vizsgĂĄlati anyagĂĄrĂłl az RS9 szĂ­nhĂĄzban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9).

A Duna Charta 2010. április 12-i klubnapján, 18 órakor Vajdovichné dr. Visy Erzsébet (BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék címzetes docense) tart beszámolót a tervezett Duna-Régióról "Magyarország közreműködése a Duna Régió Stratégiája előkészítésében. Korlátok és lehetőségek" címmel az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9).

A bős-nagymarosi tárgyalódelegáció a Dunára építendő gátakról szóló alternatívát adott át a szlovák félnek március 5-én. Az illetékes KVVM-miniszter emiatt vizsgálatot indított, a Fidesz a miniszter lemondását követelte. A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol. A két szervezet szerint a 13 éve eredménytelenül húzódó tárgyalásokat be kell fejezni, és az Európai Bíróságnál kell elérnünk a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését.

A Szlovákia 2001 júniusában egyezett bele, hogy két szakértői munkacsoportot állítsanak fel: vízgazdálkodási munkacsoportot a két fél által kölcsönösen átadott komplex rendezési javaslatok tanulmányozására, a jogi munkacsoportot pedig az ítéletből fakadó jogi következtetések levonására. Világosan látszott az a szlovák reménykedés, hogy ha sikerül "politikát" háttérbe szorítva a tárgyalások folytatását minél alacsonyabb szintre szorítani, akkor majd a lét ország mĹąszaki (vízügyi) szakértői megegyeznek egymás közt - reményeik szerint a szlovák fél álláspontjához közeli végeredménnyel.

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozta meg döntését a Bős-Nagymarosi Terv ügyében. A Horn kormányzat ki szerette volna használni a választásokig hátra lévő néhány hónapot az ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás megkötésére. Nemcsók János, miután kormánya nevében beleegyezett a Dunakanyarban építendő második vízlépcsőbe és lemondott a Duna eredeti medrébe juttatandó bármilyen további vízmennyiségről, könnyűszerrel meg tudott állapodni szlovák kollégájával.

A Duna Charta 2010. március 1-i klubnapján, 18 órakor Karátson Gábor, Loosz Tamás és Bárdos Deák Péter tart beszámolót a tervezett Duna-Régióról "Előbb vizet, aztán Duna-Régiót!" címmel az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). Az előadásokhoz kapcsolódva levetítjük a "Szigetköz - megsebzett táj" c. filmet

A Duna Charta üdvözli a Duna-Régió létrehozására irányuló kezdeményezést. Őszintén reméljük, hogy az érintett országok közötti együttműködés elmélyítése a térség fölemelkedését, közös dolgaink rendezését szolgálja majd. Ehhez szeretnénk hozzájárulni itt következő javaslatainkkal.

A Duna Charta felszólítja a jelenlegi és a következő kormányt, hogy a Duna-Régióban való részvételünk alapfeltétele az legyen, hogy Szlovákia a Duna vízhozamának legalább a felét juttassa vissza az eredeti Duna-mederbe!

2010. január 6-án rövid cikk jelent meg a Magyar Nemzetben "Újraterveznék a bősi gátat a vízügyesek?" címmel, amelyben a Duna Charta 2010. január 4-i klubnapján elhangzott elnökségi összegzésről tudósítottak.

A Duna Charta 2010. január 4-i klubnapján, 18 órakor, év eleji beszélgetésre várja a Duna sorsa iránt érdeklődőket az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). A 2009-es évet összegzi Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter.

Sainte fête de Noël et une Bonne Année pacifique souhaite la Charte du Danube

"Vízlépcsőt és demokráciát!" - így hangzott a pártállam utolsó környezetvédelmi miniszterének jelszava.
Az előadást követő beszélgetésre várjuk mindazokat, akik a dunai duzzasztási tervek elleni fellépést nem (csak) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által finanszírozott, a hazai VKI-t levezénylő konzorcium keretén belül - és elvárásai alapján - tudják elképzelni.

Vélemény a Duna részvízgyĹąjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Vélemény a Szigetköz vízgyĹąjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Vélemény a Szigetköz vízgyĹąjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Vélemény a Szigetköz vízgyĹąjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Az előadást követően Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter tart tájékoztatót a Duna duzzasztásának legújabb terveiről: hogyan válhat a vizeink jó ökológiai állapotát javítani hivatott Víz Keretirányelv, és az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának magyar koncepciója a dunai duzzasztási tervek melegágyává?

Jelen sajtónyilatkozatban a Duna Charta, a Reflex és a Védegylet, valamint dr. Nagy Andor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke kinyilvánítják, hogy a köztük lévő félreértések alapvető oka a médiában megjelent pontatlan híradások voltak.

Megtévesztő adat került bele az uniós Víz Keretirányelv végrehajtására hivatott Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szigetközi tervezetébe. Kérdéses, hogy ez adminisztratív hiba, vagy azért történt, hogy eltitkolják, hogy a mintegy 40 kilométeres szigetközi Duna-szakaszra nyolc gátat terveznek építeni. Így nem csak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szigetközi társadalmi vitája vált értelmetlen színjátékká, de ezzel a tervezettel a Magyar Kormány valótlan adatokat tartalmazó dokumentumot fog Brüsszelnek átadni.

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) vezetősége honlapján kért elnézést a Duna Chartától, amiért a "Kossuth Rádió - Zöldövezet - Duna Charta - Sajtó van, tudás nincs" cikkükben azt állították, hogy "... a Duna Charta annak idején hét fenékküszöbös megoldást támogatott". Azaz a Szite honlapja szerint a Duna Charta korábban a Duna szigetközi szakaszának hét fenékküszöbbel való megduzzasztását támogatta.

mert az hamis, megalapozatlan, a Duna Charta jó hírét sértő állítást tett közzé a napilap 2009. június 10-i számában. Az újság szerint a Duna Charta korábban a Duna szigetközi szakaszának hét fenékküszöbbel való megduzzasztását támogatta.

Nagy Andor (KDNP), az OrszĂĄggyĹąlĂŠs KĂśrnyezetvĂŠdelmi BizottsĂĄgĂĄnak mindĂśssze kĂŠt hete megvĂĄlasztott elnĂśke olyan kijelentĂŠst tett egy szigetkĂśzi kerekasztal-konferenciĂĄn, miszerint "ha kell NagymarosrĂłl is lehet vitĂĄt folytatni", azaz vĂŠlemĂŠnye szerint a Nagymarosra tervezett gĂĄt felĂŠpĂ­tĂŠse is szĂłba jĂśhet.

A Magyar Nemzet 2009. május 17-i számában jelent meg Bertók László: Hídrobbantók c. cikke, amely a bős-nagymarosi erőműrendszer megálmodója, Mosonyi Emil halálának apropójaként Mosonyi életművét taglalja és végső soron a nagymarosi erőmű felépítésének lehetőségét veti fel (http://www.mno.hu/portal/636827). Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter válaszcikke a 2009. május 30-i számában jelent meg "Nagymarosi gát - újratöltve?" címmel. A megjelent cikk honlapunkon olvasható.

A Duna Kör megalakulása óta majd egy emberöltő telt el. A Kádár-rendszer utolsó éveire elviselhetetlenné vált hallgatás után felszabadultan tört ki akkor - egyedülálló módon a közép-európai régióban - a környezetkárosítás elleni civil ellenállás. A Duna megóvásának ügye alkalmat teremtett arra, hogy az egymásról nem tudó, egymást nem ismerő emberek tömege közösséggé váljon, és kipróbálja erejét. Ez a kivételes történelmi pillanat megfordította az ország sorsát.

A Duna Charta ĂŠs a VĂŠdegylet
II. Táti tanácskozásának résztvevői
az alĂĄbbi ZĂĄrĂłnyilatkozatban foglaljĂĄk Ăśssze ĂĄllĂĄspontjukat
a Duna jövőjét érintő tennivalókról

Az "Összecsapás készül a Duna fölött" c. cikkben (2005. szeptember 16.) olvashatók miatt akár örvendezhetnénk is, hogy a magyarok végre a fenntartható tájrehabilitáció mikéntjén kapnak hajba, és nem azon, hogy hogyan termeljenek áramot a Dunán. Mára, a környezetvédők több évtizedes küzdelme után, kormányzati szinten is elfogadottá vált, hogy Szigetközben nem erőművekre, duzzasztókra, hanem a Duna elterelését megszenvedő táj újraélesztésére van szükség.

2004. november 30-án a Duna Charta tagjai négyezer úszó levelet engedtek le a Dunán, amelyet több, az ívóvíz védelmére felszólító palackosta kísért. 

2004. november 30. 

A Duna 1992-ben történt elterelése miatt bekövetkezett változások leginkább az árvédel-mi töltések közötti mellékágrendszerek, valamint a mentett oldali holtágak különleges állat- és növényvilágát veszélyeztetik. Súlyosan károsodott az a természetes utánpótlódási rendszer is, amely a Kisalföld kiváló minőségű felszín alatti ivóvízkészletét táplálta. A károk mérséklése, a természetes viszonyok helyreállítása csak olyan folyószabályozási módszerekkel lehetséges, amelyek figyelembe veszik a szigetközi vízrendszer kialakulásának történetét, a terület víz- és hordalékjárásának jellegzetességeit, a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának törvény-szerűségeit.

A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a dunai víz- és környezetgazdálkodás gyakorlatában feltétlen elsőbbséget kell biztosítani az ivóvízbázisok védelmének, valamint a biológiai sokféleség szempontjából kitüntetett jelentőségű vízi és vízparti élőhelyek megőrzésének. Nem vitatjuk a hajózás és feltételei biztosításának szükségességét, de megköveteljük, hogy a vízi közlekedés eszközei alkalmazkodjanak a Duna természetes adottságaihoz, és ne a folyó medrét igazítsák mérhetetlen költségek árán a hajók és uszályok merülési mélységéhez.

A Duna Charta és a Védegylet táti tanácskozásának résztvevői az alábbi Zárónyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat a Duna jövőjét érintő tennivalókról