A Duna Charta vezetősége 2020-ban a Karátson Gábor díjat Dr. Andrásfalvy Bertalannak adományozta az ártéri gazdálkodás feltárásáért, és a fenntartható folyóhasználat megismertetése terén kifejtett több évtizedes munkásságáért.

2020. december 18.

Az elmúlt elmúlt években megtörni látszik a Duna sérthetetlenségének politikai elve, egyre szalonképesebbé válik nyíltan beszélni a Duna duzzasztásáról, miközben az ország miniszterelnöke több ízben is kifejtette, hogy nem ért egyet a duzzasztók építésével. Csak remélni tudjuk, hogy Orbán Viktor közelmúltbeli kijelentései még érvényben vannak, mindenesetre most szó szerint közöljük ezeket a nyilatkozatokat, figyelemfelhívónak azoknak, akik még nem hallották, és emlékeztetőül azoknak, akik már elfelejtették. 
Idézzük még Karátson Gábornak, a Duna Charta alapító elnökének egy sokszor hallatott és leírt mondatát.

2016. április 10.

Az LMP ökopártként definiálja magát, mégis a választási programjában nem található konkrét állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy elfogadhatónak tartja-e a nagy folyóink duzzasztását, vagy kategorikusan elutasítja.

Mivel korábban eredménytelenül próbáltuk ezt kideríteni, most újfent nyílt levéllel fordultunk az LMP társelnökéhez.

2017. december 12-én a Deák-téren lévő műterem lakásában lakásmúzeum nyílt, amely bemutatja Karátson Gábor munkásságának 4 fő területét. A festészetét, a keleti gyűjteményét és a fordítói munkásságát, az irodalmi munkásságát és az 56’-os tevékenységét, valamint a Dunával kapcsolatos tevékenységét.
A gyűjtemény február elejétől csütörtökönként 2 és 7 óra között lesz látogatható.

A Duna elterelését elemzők mélyen hallgatnak azokról a korabeli híradásokról, hogy a Duna elterelésében aktívan részt vettek egyes hazai vízügyi szakemberek is, és, hogy a Duna eltereléséhez használt egy köbméteres betonkockák nem kis részét Magyarországról szállították Dunacsúnyra.                                                                                                                                                                                                                       a Duna elterelése

Idén ősszel a dunakiliti duzzasztó és a fenékküszöb közötti szigeten mintegy 10 ezer darab egy köbméteres betonkockát találtunk, melyek feltehetően több mint 20 éve várják további felhasználásukat.

Nem várt cikk jelent meg a Duna elterelésének 25. évfordulója kapcsán a Greenfo.hu-n Szabó Gábortól, aki a HVG lapjain többször írt ismertetőt a bős-nagymarosi erőműrendszerről és annak máig tartó következményiről. Szabó Gábor önmagát „környezetvédő újságíróként” definiálta a „Huszonöt éve terelték el a Dunát” című cikkben, amelyben relativizálta a Duna elterelése okozta károkat, és alapvetően a hazai környezetvédőket ostorozta a Duna eltereléséért. 

A Duna Charta 2017. október 26-án tartott konferenciáján átadásra került a Karátson Gábor díj. A díj évente kerül odaítélésre a Duna elterelésének napján. Az idei év díjazottja Vida Gábor akadémikus.

A Duna 1992-es elterelése sajnos nem befejezett múlt, hanem sokkal inkább folyamatos jelen idő. 2015-ben nem publikus tárgyalások folytak, hogy az ökológiai rehabilitáció megcsúfolásaként az egész Duna folyam legsűrűbben duzzasztott szakaszát alakítsák ki Szigetköz térségében. Határozott fellépésünkkel tavaly meg tudtuk állítani az ezirányú magyar – szlovák tárgyalásokat, de tudjuk, a gátépítő lobbi ma is azon ügyködik, hogy megvalósítsa azt, amit a Duna elterelését levezénylő Julius Binder kijelentett: a magyaroknak nem több vízre, hanem több gátra van szükségük.  Konferenciánkkal nem csupán megemlékezünk a szomorú évfordulóról, hanem az aktuális problémák egy részével is foglalkozni kívánunk: Szigetközzel, az éghajlat változásával és kiszámíthatóságával, a Duna-Tisza csatornával, és a Római-parttal. Állásfoglalásunkban javaslatot teszünk a szigetközi Duna-szakasz védetté nyilvánítására. 
Konferenciánkon kerül átadásra az idén alapított Karátson Gábor környezetvédelmi díj. 

A Duna Charta vezetősége nyílt levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez és a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti tagjaihoz, nyomatékkal kérve, hogy a Római-partra tervezett mobilgát engedélyeztetési folyamatát függesszék fel, és ne állják útját, hogy Budapest lakossága népszavazáson nyilváníthassa ki véleményét.

Bejegyzésünkben a főpolgármesterhez intézett levél olvasható.

Andreas Gursky a maga művészi eszközeivel rehabilitálta a Rajna csúf ipari környezetét, gyaníthatólag ma ez az egyedüli eszköz, amivel azt a tájat szebbé lehet varázsolni.

Ami 2017 januárjában látható volt a Dunán, az nem egyszerű jégzajlás, az a mobilgát réme, hisz egy jeges ár esetén a mobilgát a feltorlódó jég nyomása alatt összeroppanna.

2017. január 16.

Az Élőlánc Magyarországért olyan dokumentumhoz jutott hozzá, amely szerint a 2015-ben újraindult, a szigetközi mellékágrendszer rehabilitálását is magában foglalóképező magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapjait egy olyan koncepció jelentette, amelyben csupán minimálisan több vizet kívánnak juttatni a Duna 1992-es elterelése óta erősen lecsökkent vízhozamú és vízszintű szigetközi Duna-mederbe.
Ez szögesen ellentétes az Igazságügyi Minisztérium eddigi kommunikációjával.
A dokumentum mellékletében található beruházási összegek döbbenetesek.

2016. november 16.

A XXI. század elején, a globális környezeti válság küszöbén azt kell bizonygatnunk, hogy a Dunának a medrében kell folynia.

2016. október 25.

A Duna Charta elnöksége a Duna egyoldalú (cseh)szlovák elterelésének 24. évfordulójához közeledvén szeretné tisztán látni, hogy az LMP a vízügyi ágazat egyes prominensei által szorgalmazott dunai és tiszai duzzasztók megépítését támogatja, vagy „zöld” pártként kategorikusan elutasítja, hogy a természetközeli folyóinkra, vízfolyásainkra duzzasztókat, vízlépcsőket építsenek.

A kérdés tisztázását amiatt tartjuk fontosnak, mert a közelmúltban az LMP egyes prominensei technokrata vízgazdálkodási beavatkozásokat támogattak megnyilvánulásaikban.

2016. október 20.

Mintegy 1000 ember vett részt a vasárnapi római-parti tüntetésen.

A Duna Charta 1998-as tüntetésén hordozott transzparens - Gátat a gátnak, a sok-sok hazugságnak - ma is aktuális. A Római-partra tervezett mobilgát elleni tiltakozásra hívnak mindenkit a civil szervezetek 2016. október 9-re. ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - szól a felhívás.

2016. október 4.

Mintegy éve robbant ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium biztosa, Baranyai Gábor nem titkos, csak nem publikus tárgyalásokat folytat, hogy megoldják a Duna 1992-es elterelése óta tartó áldatlan állapotot, hogy az szigetközi Öreg Duna-mederben a vízhozamnak éves átlagban alig 20 százalékát juttatja Szlovákia, és egyben lezárja a hágai bíróság leghosszabban húzódó perét.

2016. szeptember 5.

A Duna Charta más környezetvédő szervezetekkel együtt kategorikusan elutasítja a Duna duzzasztását, és azt, hogy a folyóból hajósztrádát alakítsanak ki. Álláspontunk egyértelmű: nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a Dunához!

2016. augusztus 12.

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága rendes ülésén többek között a szigetközi duzzasztási tervekről tájékozódott. Az előadók meghallgatását Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az Ökológiai Tudományos Bizottság elnöke kezdeményezte. Reményeink szerint a Ökológiai Tudományos Bizottságának meghallgatása az első lépés volt abban, hogy az ökológusokat is bevonják a szigetközi ökológiai rehabilitáció folyamatába.

2016. június 9.

Nem fogadták el a Duna Charta Stratégia és környezet címmel április elsején rendezett konferenciájára szóló meghívást Baranyai Gábor kormánybiztos és az emberei. Meghiúsult a jószándékú terv, hogy a készülő szlovák-magyar egyezség szószólói és bírálói az MTA előadótermében, a vitát moderáló tekintélyes tudósok előtt nyílt vitában igazolják álláspontjukat.

2016. április 6.

Elhívtuk a konferenciánkra a volt tárcaközi bizottság szakmai vezetőjét, Kovács Györgyöt, aki hozzászólásában idézett a 2010-ben, a vezetése alatt kidolgozott előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a záró, összegző gondolataiból: "Egyik intézkedés sem bizonyult a legjobb megoldásnak..."

2016. április 5.

Mint a meghívóban megírtuk, párbeszédet szerettünk volna. És nyilvános vitát, szembesítve az eltérő, ellentétes véleményeket, hogy képet kapjunk arról, mi alapján döntött úgy Baranyai Gábor, hogy Szigetköz  ökológiai rehabilitációját leginkább a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszának kialakítása szolgálná. És ki, kik voltak azok, akik eldöntötték, mi legyen a Duna-táj sorsa az elkövetkező évtizedekben, évszázadban. Épp emiatt volt több mint érthetetlen, hogy a Baranyai Gábor miniszteri biztos és az általa megnevezett szakértői csapat testületileg maradt távol a konferenciáról.

2016. április. 4.

2016. április 1. 14.00 óra
A Magyar Tudományos Akadémia budavári Kongresszusi Terme 1014 Budapest, Országház utca 28.

A konferencia programját úgy alakítottuk ki, és a meghívott előadókat úgy kértük fel, hogy a szakmai korrektséget előtérbe helyezve a két szembenálló véleményt képviselő oldal egyenlő mértékben tudja bemutatni az álláspontját a vízgazdálkodás, az ökológia és a jog területén.
Ennek alapján kértük fel a vízmegosztási tárgyalásokon és a szigetközi Duna-szakasz stratégiai környezeti vizsgálatában (SKV) résztvevő szakembereket, Baranyai Gábort (IM), Láng Istvánt (OVF), illetve Aradi Csabát, Danyik Tibort és Ambrus Andrást (környezetügy).
Bár személyesen egyikük sem tudta elvállalni a felkérést, a napokban véglegesíteni tudtuk a konferencia programját.

A Duna Charta Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások ügyében.

2016. február 17.

A szigorúan titkos jegyzőkönyv Gerő Ernő miniszterelnök-helyettesi hivatalában 1953. április 18-án tartott értekezleten készült a Dunai Vízierőmű kérdésében. (http://beszelo.c3.hu/cikkek/gero-erno-a-vizlepcsorol)

„...Ismerték a bal oldali vezetésű oldalcsatorna hátrányait, és gondoltak rá, hogy a Duna hajózható részének elvezetése indokolttá teheti a határ kiigazítását. Megtudjuk, hogy a csehszlovák fél már az ’50-es évek elején jóval lelkesebb volt a vízlépcsőrendszer tervezete iránt, mint a magyar, és türelmetlenül sürgette az egyezmény megkötését. A vízügyi tervezőapparátus a jelek szerint buzgón támogatta ezt az igényt, bagatellizálta a tervezet hátrányos következményeit, és elhamarkodott ígéreteket tett a partnereinek. ...” 
Gerő Ernő a vízlépcsőről         Beszélő 12. szám (1985/1.) 

- a miniszteri biztos által javasolni kívánt 4 gátas duzzasztással foglalkozó előadásnak nyoma sem volt a konferencián,
- csaknem 10 éves előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat mutattak be stratégiai környezeti vizsgálat címén, 
- a szlovák előadó szerint még több gáttal még jobb eredményt érhetnének el,
- Németh Tamás akadémikus zárszavában hangsúlyozta, hogy a kutatásoknak, a monitoring vizsgálatoknak folytatódniuk kell. 

2016. január 26-án az MTA elnöke által megnyitott konferencián a vízgazdálkodási témakörben meghívott előadók köre meglehetősen egyoldalúra sikeredett, a szigetközi Duna-szakasz duzzasztásos megoldásának hívei túlsúlyban voltak, a kritikusai pedig nem jutottak szóhoz. Épp emiatt volt szembetűnő, hogy a magyar előadók ennek ellenére nem foglaltak állást a tárgyaló delegációk által tervezett duzzasztásos beavatkozás igazolására, ehelyett a további tudományos kutatások szükségességét hangsúlyozták.

A Dunának 10 kilométerenként átlagosan 3 méter esése van, azaz, ha a Dunát egy duzzasztóval 3 méterrel megduzzasztják a szigetközi szakaszán, akkor annak a hatása 10 kilométerig tart, úgy, hogy 5 kilométerrel feljebb már csak 1.5 méterrel lesz magasabb a vízszint, és a partél 1.5 méterrel lesz magasabban, mint a vízszint.
És ennyit kellene itt egy vizi csigának felugrania, ha teljesíteni akarná Baranyai Gábor miniszteri biztos által prognosztizált ökológiai kapcsolatot.

2016. január 25.

Nem egy megszokott léptékű beavatkozás, hogy a Dunára duzzasztórendszert építsenek, hogy Európa második legnagyobb folyójának elterelt részén a mellékágrendszerekben visszaállítsák az eredetihez megközelítő állapotokat. A munka nyilvánvalóan igen nagy körültekintést, alapos előkészítést kíván, hisz a döntés előtt számos szakterület álláspontját kell szintetizálni.
A magyar részről a szigetközi beavatkozás stratégiai környezeti vizsgálatát végezték:

- egy árvízvédelmi szakember, akinek a vezetésével korábban kidolgozták a Duna duzzasztásos tervét,
- a hortobágyi szikesek szakértője,
- a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén alapos tapasztalatot szerzett kiváló rovarász,
- a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy munkatársa

A stratégiai környzeti vizsgálatban résztvevők névsorát Baranyai Gábor minsziteri biztos adta meg. Azt nem tudjuk, hogy ki választotta ki ezeket a szakértőket, de természetesen megpróbálunk utána járni.

2016. január 22.

Időzített bomba lesz, ha duzzasztókat építenek a szigetközi Duna-szakaszra.

- Mikuláš Huba: a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni.
- Tuba Lajos (Somorja): a dunacsúnyi tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

Az LMP-s Sallai Róbert Benedek, azok után, hogy a Duna Charta konferencián meghallgatta a környzetvédők alapos aggályait, valamint, hogy az előadók az Akadémia elnökénél kezdeményezik, hogy tudományos vizsgálatokkal alapozzák meg a döntéselőkészítést a Duna duzzasztása ügyében, 2 napra rá egy győri tájékoztatón kijlentette, hogy pártja a Duna duzzasztását támogatja. Sallai láthatóan nem tud arról, hogy létezik egy, a Védegyelt által is támogatott duzzasztás nélküli rehabilitációs javaslat, amely előkészítésében Schiffer András az LMP társelnöke is részt vett 2004-ben.
De Schiffer András magyarázatot adhatna erre az ökopolitikai pálfordulásra.

2015. december 11.

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról! - Duzzasztás vagy fenntarthatóság?" című konferencia előadói és szervezői zárónyilatkozatban fordultak az Akadémia elnökéhez nyílt levél formájában, amelyhez a konferencia résztvevői csatlakozhatnak támogató aláírásukkal.

2015. december 9.

2015. november 24-én az Országgyűlés Külügyi bizottsága és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén tárgyalta a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások okán kialakult helyzetet. A bizottsági ülésen a Duna Charta részéről felszólat Lányi András és Bárdos Deák Péter.

2015. november 24.

A Duna Charta meghívja Önt a Beszélnünk kell a Dunáról - Duzzasztás, vagy fenntarthatóság? című konferenciájára 2015. december 4-én 14 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Jakobinus termébe.  Budapest, Országház utca 28-30.

2015. november 24.

Szlovákia 23 éve terelte el a Dunát, 23 éve jogtalanul használja a Magyarországot megillető vízmennyiséget, a magyar kormányok 23 éve nem tudnak változtatni ezen a helyzeten.

2015. október 26.

A bős-nagymarosi történet újabb gyöngyszemét jelenti Baranyai Gábor miniszteri biztos levele, amelyben az addig tárgyalásokról számolt be az igazságügyi miniszternek még a nyár derekán. 

Gyöngyszemek a levélből:
„Szlovákia számára is a szigetközi rehabilitáció jelenti a prioritást”
„a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet”
„Céljuk a status quo-hoz minél közelebb álló megoldás kidolgozása”
„a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kell lezárni”

2015. október 20.

A Duna Charta életre hívását az akkori kormányzat Duna politikája tette szükségessé. Titkos tárgyalásokon készítettek elő egy, a hágai per ítéletével ellentétes, Magyarországra hátrányos, a nemzetgazdaságot jelentősen megterhelő, és hatalmas környezeti kárral járó megállapodást Szlovákiával.

2015. október 18.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztását a vízügyi lobbi több mint egy évtizede „rehabilitációs” javaslatként próbálja keresztülvinni. A duzzasztás indokaként számos olyan jól hangzó, a laikusoknak és döntéshozóknak szóló állítást, kinyilatkozatást fogalmaztak meg, amelyeket a vízügyi szakma tudományos igényességű vizsgálatai nem támasztanak alá, sőt, gyakran cáfolták azokat. Az alábbiakban tömören ezeket vesszük sorba, az indoklásukat a felsorolás után részletesen is megadjuk, hivatkozva, a vizsgálatot elvégző vízügyi szervezetre, vagy kutatóra.

2015. szeptember 29.

A Duna Charta megütközéssel értesült arról, hogy magyar kormányzati tisztségviselők titkos tárgyalásokat folytatnak Szlovákiával, hogy a szigetközi Öreg-Dunára duzzasztókat építsenek. Vízre van szükségünk, nem gátakra!

2015. szeptember 28.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság új vízügyi koncepciónak a tervezetét bocsátotta társadalmi vitára, amihez 2015. szeptember 15-ig lehetett hozzászólni. A tervezetnek számos támogatandó része van, de annak gondos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezet egyik gerincét, és megvalósulása esetén a környezetre gyakorolt legnagyobb hatását a már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott és kidolgozott, a rendszerváltás utáni kormányzatok és a társadalom által már számtalan alkalommal visszautasított vízügyi tervek – duzzasztók – alkotják.

2015. szeptember 15.

Életének 81. évében elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.
Irodalmi munkásságát Kossuth-, József Attila- és Príma-díjjal, festészetét Munkácsi-díjjal, a több évtizedes környezetvédelmi tevékenységét a tavalyi év folyamán Justitia Regnorum Fundamentum Díjjal ismerték el.

2015. július 23.

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a paksi atomerőmű bővítése kapcsán felmerült duzzasztó építése által veszélyeztetett Duna-szakaszon. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Duna Paks és Fajsz közötti szakaszát nagyrészt természetközeli állapotú galériaerdő szegélyezi, amely védendő értéket képvisel.
A fotók a „Duna monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 30.

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a mobil gát építési tervek miatt létében fenyegetett Római-parton. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Római-part természetközeli partszakasza védendő értéket képvisel. A szisztematikusan, GPS-szel meghatározott helyről készült fotók egyben arra is jók lehetnek, hogy egy esetleges mobilgát építést követően cáfolhassuk azt, amit jelenleg állítanak, hogy a beavatkozás nem jár mérvadó fapusztítással.
A fotók a „Római-part monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 28.

Héjjas István - a Reális Zöldek Klubjának tagja - több kérdéssel fordult a Duna Charta veztőségének tagjaihoz alapvetően a Dunára tervezett (álmodott, sokaknak rémálmodott) duzzasztók, erőművek építése, Bős-Nagymaros kapcsán. A feltett kérdések több mint "tanulságosak", és az adott válaszokkal összevetve jól rávilágítanak arra, hogy miért folyik parttalan vita több évtizede a technokrata műszaki értelmiség és a környeztvédők között.  

2014. szeptember  3.

Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára az Dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa Justitia Regnorum Fundamentum Díjat adományozott Karátson Gábornak a jelen és a jövő nemzedékek életminőségéért tett szolgálataiért. Indoklásuk szerint Karátson Gábor írásaiból világos képet nyerhetünk az emberiséget ma már létében fenyegető ökológiai válság kialakulásának okairól. A művész és filozófus a nehezen, de talán egyedül járható kiutat is megmutatja. 

2014. július 4.

A Duna Charta az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársaival közösen mellékágmeder vizsgálatot végzett 2014 tavaszán. A mellékágmeder vizsgálattal arra kerestük a választ, hogy történt-e jelentős mértékű üledékfelhalmozódás, mederátalakulás a szigetközi Duna-ágakban az „ideiglenes” vízpótlórendszer 1995-ös megépítése óta. Az eredmények azt mutatják, hogy kiszámíthatatlan, hogy hol rakódik le jelentős vastagságú iszap, és hol nem: a vízpótlórendszer számos helyen kifejezetten a feliszapolódást segíti elő.

A Duna Charta 2013-ban folytatta a 2012-ben elkezdett szigetközi fotó monitoring munkát, így honlapunkon több mint 300, újabb helyszínről készült fotó tekinthető meg a Doborgazsziget, Cikolasziget és Ásványráró környéki mellékágrendszerek folyószakaszairól. A két év alatt több mint 800 helyen rögzítettük a mellékágak vizuálisan megfigyelhető állapotát, amelyek honlapunk a "Szigetköz monitoring képgalériájában" láthatók.

A monitoring munka a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. 

2014. június 30.

2013. július 17.

A XVIII. században megugrott a gabona ára. A kor politikusai és mérnökei arra gondoltak, hogy a folyókanyarokat kiegyenesítik, és a medreket gátak közé szorítják, miáltal termőföldet nyernek, a gátak pedig lehetővé teszik a hajóvontatást. Így is történt a Duna és a Tisza völgyében.
Hanem a talajvíz utánpótlása erősen csökkent, a halak ívóhelye megszűnt, az árvízszintek egyre magasabbak, a víz kirohan az országból: ivóvizünk mind kevesebb és drágább.

Vajon hogyan küzdöttek meg elődeink a folyókkal, az árvizekkel? Sehogy, feleli nagy tudósunk, Andrásfalvy Bertalan. Megszelídítették őket.

Elszenvedői vagyunk annak az évszázados rossz vízügyi gyakorlatnak, amely a folyókat, esetünkben a Dunát, magas gátak közé szorított szűk mederbe kényszerítette. Jó ideje látható, hogy árvizek esetén a vízügy tulajdonképp a saját maga által létrehozott veszélyhelyzet ellen folytat heroikus küzdelmet, és arra költi számolatlanul a milliárdokat, hogy ezt a potenciálisan veszélyes helyzetet fenntartsa, ahelyett, hogy hosszútávú, biztonságos megoldásra törekedne. 

2013. június 15.

A 834 cm-es árvízszint száz évenként, míg 895 cm ezer évenként egyszer fordulhat(na) elő statisztikai alapon. Ehhez képest a 834 cm-es vízszintet 1965 óta 4 alkalommal haladta meg a Duna (1965: 845 cm; 2002: 848 cm; 2006: 861 cm; 2013: 891 cm).

A Dunán 2013. júniusában levonuló árvíz nem pusztán azt bizonyította, hogy az árvizek ellen nem a gátak magasításával, hanem az árterület növelésével lehet csak hatékonyan védekezni, de azt a jól hangzó vízügyes blöfföt is a gyakorlatban cáfolta, hogy duzzasztók építésével 100%-os hajózást lehetne megvalósítani - azaz az év minden napján hajózhatóvá lehetne tenni a Dunát.

2013. június 12.

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton nyert százmillió forintból, szakértők megbízásával tudományos igényességgel vizsgáltatta meg a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációs javaslatait, így a Szite duzzasztásos javaslatát is, amely a www.szigetkozosen.hu oldalon található.  A tanulmányokból megállapítható,  a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak számtalan jól hangzó állítását, ígéretét nem a Duna Charta cáfolja, hanem nagyrészt azok a tanulmányok, amelyek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megbízásából készültek százmillió forintért.
 
2012. november 20.

A Jobbik szakmai vitát indítana a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről – jelentette be a párt elnöke Vona Gábor. Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa, országgyűlési képviselője, a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja szerint jelenleg több érv szól a vízlépcső megépítése mellett, mint ellene.

2012. november 5.

A Duna Charta 2012. október 26-án tartott konferenciáját 14.15-kor megnyitó Illés Zoltánnak a Duna duzzasztását elutasító beszédére már 6 órával később, este fél 9-kor a Kisalföldben megjelent az MSZP megyei elnöksége közleménye – korábban, mint az MSZP honlapján.

2012. november 01.

A Duna elterelésének 20. évfordulóján a szlovák hivatalos dicshimnusz mellett megszólaltak a bősi erőműrendszer szlovák ellenzői is. Mikuláš Huba, az Egyszerű Emberek parlamenti képviselője szerint a 20 éve üzemelő vízerőmű időzített bomba, és véleménye az, hogy 20 év múlva az erőmű már nem lesz üzemben, ugyanis akkorra már tudatosulni fog, milyen óriási problémákat okoz. Huba szerint a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni, ami egyre nagyobb gondot jelent majd. A létesítmény két-három évtized múltán üzemképtelen lesz, s nem kizárt, hogy akkor teljesen leáll. Huba szerint a jelenlegi megoldás – hogy csak Dunacsúnynál van duzzasztás, és csak Bősnél van áramtermelés – még mindig jobb, mint az eredeti terv, amiben Nagymarosnál is épült volna egy duzzasztó.
Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi (körtvélyesi) tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

2012. október 30.

A Duna Charta   2012. október 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében tartotta meg a „Vizet a Dunába – ne gátakat! Húsz éve terelték el a Dunát” című konferenciáját. Ismertetőnkben a konferencia előadásainak rövid összefoglalója és a letölthető előadások találhatók meg. 

2012. október 28.

A Duna Charta meghívja Önt a "Vizet a Dunába - ne gátakat!" című konferenciájára,
2012. október 26. 14 órára a Magyar Tudományos Akadémia Kistermébe.
Budapest, Széchenyi István tér 9.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülést tartott Dunakilitin 2012. október 9-én „A szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodásai megoldásainak megvitatása” címmel. A bizottság az ülés keretében tárgyalta „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását (országos népi kezdeményezés)” című Országgyűlési határozati javaslatot.

2012. október 10.

A Duna Charta és a Védegylet levéllel fordult az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságához, hogy a bizottság Dunakilitire kihelyezett ülésén nem kívánnak részt venni a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek a Duna megduzzasztását javasoló tervének megvitatásában.

Budapest, 2012. október 8.

Az Országos Választási Bizottság 2012. augusztus 22-i ülésén megállapította, hogy a Mosoni-Duna és a szigetközi Öreg Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatása érdekében szervezett országos népi kezdeményezés támogatására több mint hetvenezer hiteles aláírás gyűjtöttek össze, így a kezdeményezés érvényes.

2012. augusztus 28.

2012. június 30-án  visszavonták az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Janák Emilnek a megbízatását. Pintér Sándor „a közmunkaprogramban elkövetett hibákkal” indokolta lépését.

2012. július 1.

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet április közepén kinevezett új vezetősége. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a kutatóintézet által ellátott feladatokat átcsoportosítják.

2012. június 10.

Dr. Fazekas Sándor miniszter 2012. június 6-án a Környezetvédelmi Világnapalkalmából Környezetünkért Díjat adományozott 6 személynek, köztük Dr. Vásárhelyi Juditnak, a Független Ökológiai Központ projektvezetőjének, a környezetvédelem és a környezeti nevelés területén végzett közel három évtizedes kimagasló szakmai munkájáért. 

2012. június 7.

A Kisalföld című napilap az elmúlt két évtizedben nyíltan a bős-nagymarosi erőműrendszer megépítése mellett kampányolt, kiemelten szorgalmazva a dunakiliti duzzasztó beüzemelését, valamint, hogy a szigetközi Duna szakaszra több duzzasztót – zsilipekkel ellátott bukógátat építsenek. A napokban,  Duna elterelésének huszadik évfordulójához közeledvén a Kisalföld szerkesztősége országos „népi”-nek nevezett kezdeményezést indított civil összefogással. A kampányuk címe a hangzatos: „Vizet a Dunába”. A kampányindító cikk szerint  szeretnék ráirányítani a figyelmet a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna máig megoldatlan problémáira.

2012. május 17.

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a Magyarország és Szlovákia között, a dunai vízlépcsőre vonatkozó, a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével összhangban lévő szerződés létrehozására.

2012. április 22.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. március 22-én, a Víz Világnapja alkalmából Vásárhelyi Pál díjat adományozott a Duna Chartának a Duna vízkészletének hosszú távú megőrzéséért, a dunai víz- és környezetgazdálkodás fenntartható alapokra helyezéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként.

2012. március 23.

A cikkben a Lánchíd Rádióban, 2012. február 4-én elhangzott riportra reagált Karátson Gábor. Papp Endre riporter a nagymarosi erőmű megépítését propagálta műsorában, alig két héttel azután, hogy Orbán Viktor Strasbourgban, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. március 05.

Számunkra meglepő riport hangzott el a Lánchíd Rádióban 2012. február 4-én. Tulajdonképp nem az volt meglepő, hogy egy médiában a nagymarosi erőműrendszer mellett propagálnak, ezt megszoktuk már az előző bal-liberális kormányzat alatt. A meglepő az volt, hogy mindez egy magát kormánypártinak valló médiában hangzott el, két héttel azután, hogy Strasbourgban Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón elutasította a Duna duzzasztását, mondván „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. február 6.

Az Élőlánc Magyarország 2012. január 14-én tüntetést szervezett a Kossuth térre EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL! felhívással. A demonstráció egyik szónoka Karátson Gábor, a Duna Charta egyesület volt, beszéde a Magyar Nemzet 2012. január 19-i számában volt olvasható.

2012. január 20.

Az Európai Parlament 2012. január 18-i strasbourgi ülése utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktort többek közt arról is megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy Ázsiából cseppfolyósított földgázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán át Nyugat-Európába.

2012. január 18.

Az Élőlánc Magyarországért visszautasítja a magyar belpolitikát befolyásolni kívánó külföldi törekvéseket, a minden határon túlmenő médiahadjáratot, a hazánk elleni pénzügyi és politikai támadásokat, és kiáll hazánk szuverenitásának megőrzése mellett. Egyúttal társadalmi párbeszédet kezdeményez az ország ügyeiről…

A megmozduláson többek közt beszédet mond Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke.

2012. január 10.

A Duna Charta megdöbbenéssel látja, hogy az Új Széchenyi Tervbe becsempészett duzzasztási tervek botránya még alig ült el, de Völner Pál államtitkár nyilatkozatával már újra kormányzati szándékként jelent meg a dunai hajózás túlfejlesztésének igénye, megkérdőjelezve ezzel Martonyi János és Illés Zoltán korábbi ezirányú nyilatkozatait.

Karátson Dávid: Úszó Buddha c. cikke a Magyar Nemzet április 2-i számában jelent meg. Az írás alapvetően a japán atomkatasztrófát előidéző földrengések és cunamik kialakulásával foglalkozik, ugyanakkor közvetve felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a dunai gátak, vízerőművek tervezésekor reális veszélyként kell figyelembe venni a nagy erejű földrengéseket. Egy esetleges, a Duna menti törésvonalakhoz kapcsolódó nagy földrengés okozta gátszakadás a Dunán is hatalmas árhullámot indíthatna el, ami a paksi atomerőműre nézve is komoly veszélyforrást jelentene. Bősnél 21 méteres a duzzasztási szint, Nagymarosnál, Adonynál és Fajsznál - a tervezett duzzasztóknál - 7-9 méter magasra duzzasztanák a Dunát. A duzzasztógátak esetleges átszakadásának kockázatát Pakssal kapcsolatban senki sem vizsgálta!

A Magyar Nemzet 2011. március 26-i számának 33. oldalán jelent meg Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter "Szakértők a Duna mentén" című cikke. A megjelent cikk eredeti verziója a honlapunkon olvasható (a cikk a Magyar Nemzetben terjedelmi okok miatt enyhén rövidítve jelent meg).

Az Új Széchenyi Tervnek a Duna duzzasztását előirányzó javaslata miatt Duna Charta levéllel fordult a Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőihez.

Áldott, békés Karácsonyt és gátmentes Újesztendőt kíván a Duna Charta

Az Európai Uniót alapító országok összetartozásának jelképe a Rajna volt, az Unió bővítésének jelképe pedig a Duna lehetne. A Duna térség országai között azonban kulturális téren nagyobbak a különbségek, és elevenebb a múltban egymásnak okozott sérülések emléke. Akadozik az együttműködés, keveset tudunk és kevéssé érdeklődünk szomszédjaink iránt. A Duna Eurorégió létrehozása kivételes alkalom arra, hogy ezen változtassunk. Ezért a magyar kormány mint az unió soros elnöke 2011-ben javasolja:
Legyen a regionális együttműködés kimondott célja a közös szellemi és természeti örökségünk jobb megismerése, védelme.

A Duna Charta levéllel fordult dr. Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti Bizottság elnökéhez, javaslatot téve az új Alkotmány koncepciójának kidolgozásához.

A Duna Charta a jelenleg hatályos, sztálinista eredetű alkotmány elfogadásának 61. évfordulóján üdvözli az új magyar Alkotmány előkészítésének folyamatát, és reményét fejezi ki, hogy az új Alkotmány jogi kötelezettségként irja majd elő a magyar államhatalmi és közigazgatási szervek feladatát folyóink, erdeink, mezőink és a magyar kultúrtáj megóvására.

A Duna Charta 2010. június 7-i klubnapján, 18 órakor, "Szakértelem és környezeti katasztrófák" címmel kötetlen beszélgetésre hívjuk az érdeklődőket, az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). Bevezetőt tart Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke.

Illés Zoltán szerint nincs szükség arra, hogy gát épüljön a Szigetközben. A leendő környezetvédelmi államtitkár egy budapesti tanácskozáson azt mondta: az Európai Unió készülő Duna-stratégiájának a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével szemben kell állást foglalnia.

A Duna Charta és a Fidesz Néppárti Képviselőcsoportja által szervezett "DUNASZAURUSZ - DUNA MOZGALMAK - DUNA STRATÉGIA" konferencián elhangzottakról az MTI tudósított, melyet számos média átvett.

A Duna Charta és a Fidesz Néppárti Képviselőcsoportja meghívja Önt a
"DUNASZAURUSZ - DUNA MOZGALMAK - DUNA STRATÉGIA"
című konferenciára.

Időpont: 2010. május 15. szombat 10.00-15.00 óra
(regisztráció: 9.30-tól)

Helyszín: Danubius Hotel Gellért - 1111 Budapest, Gellért tér 1.

A Duna Charta 2010. május 10-i klubnapján, 18 órakor Bárdos Deák Péter (Duna Charta) tart beszámolót a VITUKI: "Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról" című stratégiai környezeti vizsgálati anyagáról az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9).

A Duna Charta 2010. április 12-i klubnapján, 18 órakor Vajdovichné dr. Visy Erzsébet (BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék címzetes docense) tart beszámolót a tervezett Duna-Régióról "Magyarország közreműködése a Duna Régió Stratégiája előkészítésében. Korlátok és lehetőségek" címmel az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9).

A bős-nagymarosi tárgyalódelegáció a Dunára építendő gátakról szóló alternatívát adott át a szlovák félnek március 5-én. Az illetékes KVVM-miniszter emiatt vizsgálatot indított, a Fidesz a miniszter lemondását követelte. A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol. A két szervezet szerint a 13 éve eredménytelenül húzódó tárgyalásokat be kell fejezni, és az Európai Bíróságnál kell elérnünk a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését.

A Szlovákia 2001 júniusában egyezett bele, hogy két szakértői munkacsoportot állítsanak fel: vízgazdálkodási munkacsoportot a két fél által kölcsönösen átadott komplex rendezési javaslatok tanulmányozására, a jogi munkacsoportot pedig az ítéletből fakadó jogi következtetések levonására. Világosan látszott az a szlovák reménykedés, hogy ha sikerül "politikát" háttérbe szorítva a tárgyalások folytatását minél alacsonyabb szintre szorítani, akkor majd a lét ország műszaki (vízügyi) szakértői megegyeznek egymás közt - reményeik szerint a szlovák fél álláspontjához közeli végeredménnyel.

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozta meg döntését a Bős-Nagymarosi Terv ügyében. A Horn kormányzat ki szerette volna használni a választásokig hátra lévő néhány hónapot az ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás megkötésére. Nemcsók János, miután kormánya nevében beleegyezett a Dunakanyarban építendő második vízlépcsőbe és lemondott a Duna eredeti medrébe juttatandó bármilyen további vízmennyiségről, könnyűszerrel meg tudott állapodni szlovák kollégájával.

A Duna Charta 2010. március 1-i klubnapján, 18 órakor Karátson Gábor, Loosz Tamás és Bárdos Deák Péter tart beszámolót a tervezett Duna-Régióról "Előbb vizet, aztán Duna-Régiót!" címmel az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). Az előadásokhoz kapcsolódva levetítjük a "Szigetköz - megsebzett táj" c. filmet

A Duna Charta üdvözli a Duna-Régió létrehozására irányuló kezdeményezést. Őszintén reméljük, hogy az érintett országok közötti együttműködés elmélyítése a térség fölemelkedését, közös dolgaink rendezését szolgálja majd. Ehhez szeretnénk hozzájárulni itt következő javaslatainkkal.

A Duna Charta felszólítja a jelenlegi és a következő kormányt, hogy a Duna-Régióban való részvételünk alapfeltétele az legyen, hogy Szlovákia a Duna vízhozamának legalább a felét juttassa vissza az eredeti Duna-mederbe!

2010. január 6-án rövid cikk jelent meg a Magyar Nemzetben "Újraterveznék a bősi gátat a vízügyesek?" címmel, amelyben a Duna Charta 2010. január 4-i klubnapján elhangzott elnökségi összegzésről tudósítottak.

A Duna Charta 2010. január 4-i klubnapján, 18 órakor, év eleji beszélgetésre várja a Duna sorsa iránt érdeklődőket az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). A 2009-es évet összegzi Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter.

Sainte fête de Noël et une Bonne Année pacifique souhaite la Charte du Danube

"Vízlépcsőt és demokráciát!" - így hangzott a pártállam utolsó környezetvédelmi miniszterének jelszava.
Az előadást követő beszélgetésre várjuk mindazokat, akik a dunai duzzasztási tervek elleni fellépést nem (csak) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által finanszírozott, a hazai VKI-t levezénylő konzorcium keretén belül - és elvárásai alapján - tudják elképzelni.

Vélemény a Duna részvízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Az előadást követően Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter tart tájékoztatót a Duna duzzasztásának legújabb terveiről: hogyan válhat a vizeink jó ökológiai állapotát javítani hivatott Víz Keretirányelv, és az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának magyar koncepciója a dunai duzzasztási tervek melegágyává?

Jelen sajtónyilatkozatban a Duna Charta, a Reflex és a Védegylet, valamint dr. Nagy Andor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke kinyilvánítják, hogy a köztük lévő félreértések alapvető oka a médiában megjelent pontatlan híradások voltak.

Megtévesztő adat került bele az uniós Víz Keretirányelv végrehajtására hivatott Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szigetközi tervezetébe. Kérdéses, hogy ez adminisztratív hiba, vagy azért történt, hogy eltitkolják, hogy a mintegy 40 kilométeres szigetközi Duna-szakaszra nyolc gátat terveznek építeni. Így nem csak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szigetközi társadalmi vitája vált értelmetlen színjátékká, de ezzel a tervezettel a Magyar Kormány valótlan adatokat tartalmazó dokumentumot fog Brüsszelnek átadni.

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) vezetősége honlapján kért elnézést a Duna Chartától, amiért a "Kossuth Rádió - Zöldövezet - Duna Charta - Sajtó van, tudás nincs" cikkükben azt állították, hogy "... a Duna Charta annak idején hét fenékküszöbös megoldást támogatott". Azaz a Szite honlapja szerint a Duna Charta korábban a Duna szigetközi szakaszának hét fenékküszöbbel való megduzzasztását támogatta.

mert az hamis, megalapozatlan, a Duna Charta jó hírét sértő állítást tett közzé a napilap 2009. június 10-i számában. Az újság szerint a Duna Charta korábban a Duna szigetközi szakaszának hét fenékküszöbbel való megduzzasztását támogatta.

Nagy Andor (KDNP), az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának mindössze két hete megválasztott elnöke olyan kijelentést tett egy szigetközi kerekasztal-konferencián, miszerint "ha kell Nagymarosról is lehet vitát folytatni", azaz véleménye szerint a Nagymarosra tervezett gát felépítése is szóba jöhet.

A Magyar Nemzet 2009. május 17-i számában jelent meg Bertók László: Hídrobbantók c. cikke, amely a bős-nagymarosi erőműrendszer megálmodója, Mosonyi Emil halálának apropójaként Mosonyi életművét taglalja és végső soron a nagymarosi erőmű felépítésének lehetőségét veti fel (http://www.mno.hu/portal/636827). Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter válaszcikke a 2009. május 30-i számában jelent meg "Nagymarosi gát - újratöltve?" címmel. A megjelent cikk honlapunkon olvasható.

A Duna Kör megalakulása óta majd egy emberöltő telt el. A Kádár-rendszer utolsó éveire elviselhetetlenné vált hallgatás után felszabadultan tört ki akkor - egyedülálló módon a közép-európai régióban - a környezetkárosítás elleni civil ellenállás. A Duna megóvásának ügye alkalmat teremtett arra, hogy az egymásról nem tudó, egymást nem ismerő emberek tömege közösséggé váljon, és kipróbálja erejét. Ez a kivételes történelmi pillanat megfordította az ország sorsát.

A Duna Charta és a Védegylet
II. Táti tanácskozásának résztvevői
az alábbi Zárónyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat
a Duna jövőjét érintő tennivalókról

Az "Összecsapás készül a Duna fölött" c. cikkben (2005. szeptember 16.) olvashatók miatt akár örvendezhetnénk is, hogy a magyarok végre a fenntartható tájrehabilitáció mikéntjén kapnak hajba, és nem azon, hogy hogyan termeljenek áramot a Dunán. Mára, a környezetvédők több évtizedes küzdelme után, kormányzati szinten is elfogadottá vált, hogy Szigetközben nem erőművekre, duzzasztókra, hanem a Duna elterelését megszenvedő táj újraélesztésére van szükség.

A Duna 1992-ben történt elterelése miatt bekövetkezett változások leginkább az árvédel-mi töltések közötti mellékágrendszerek, valamint a mentett oldali holtágak különleges állat- és növényvilágát veszélyeztetik. Súlyosan károsodott az a természetes utánpótlódási rendszer is, amely a Kisalföld kiváló minőségű felszín alatti ivóvízkészletét táplálta. A károk mérséklése, a természetes viszonyok helyreállítása csak olyan folyószabályozási módszerekkel lehetséges, amelyek figyelembe veszik a szigetközi vízrendszer kialakulásának történetét, a terület víz- és hordalékjárásának jellegzetességeit, a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának törvény-szerűségeit.

A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a dunai víz- és környezetgazdálkodás gyakorlatában feltétlen elsőbbséget kell biztosítani az ivóvízbázisok védelmének, valamint a biológiai sokféleség szempontjából kitüntetett jelentőségű vízi és vízparti élőhelyek megőrzésének. Nem vitatjuk a hajózás és feltételei biztosításának szükségességét, de megköveteljük, hogy a vízi közlekedés eszközei alkalmazkodjanak a Duna természetes adottságaihoz, és ne a folyó medrét igazítsák mérhetetlen költségek árán a hajók és uszályok merülési mélységéhez.

A Duna Charta és a Védegylet táti tanácskozásának résztvevői az alábbi Zárónyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat a Duna jövőjét érintő tennivalókról