Időrendben...

Konferencia az Országos Széchenyi Könyvtárban

Vizet a Dunába, ne gátakat! – 25 éve terelték el a Dunát

 

A Duna 1992-es elterelése sajnos nem befejezett múlt, hanem sokkal inkább folyamatos jelen idő. 2015-ben nem publikus tárgyalások folytak, hogy az ökológiai rehabilitáció megcsúfolásaként az egész Duna folyam legsűrűbben duzzasztott szakaszát alakítsák ki Szigetköz térségében. Határozott fellépésünkkel tavaly meg tudtuk állítani az ezirányú magyar – szlovák tárgyalásokat, de tudjuk, a gátépítő lobbi ma is azon ügyködik, hogy megvalósítsa azt, amit a Duna elterelését levezénylő Julius Binder kijelentett: a magyaroknak nem több vízre, hanem több gátra van szükségük.  Konferenciánkkal nem csupán megemlékezünk a szomorú évfordulóról, hanem az aktuális problémák egy részével is foglalkozni kívánunk: Szigetközzel, az éghajlat változásával és kiszámíthatóságával, a Duna-Tisza csatornával, és a Római-parttal. Állásfoglalásunkban javaslatot teszünk a szigetközi Duna-szakasz védetté nyilvánítására. 
Konferenciánkon kerül átadásra az idén alapított Karátson Gábor környezetvédelmi díj. 

2017. október 15.

Nyílt levél a főpolgármesterhez és a Fővárosi Közgyűlés tagjaihoz

A Római-parton nem mobilgátra, hanem alternatív árvízvédelemre van szükség

A Duna Charta vezetősége nyílt levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez és a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti tagjaihoz, nyomatékkal kérve, hogy a Római-partra tervezett mobilgát engedélyeztetési folyamatát függesszék fel, és ne állják útját, hogy Budapest lakossága népszavazáson nyilváníthassa ki véleményét.

Bejegyzésünkben a főpolgármesterhez intézett levél olvasható.

2017. szeptember 25.

A Rajna tájrehabilitációja

A világ legdrágább fotója a megszépített Rajnáról

Andreas Gursky a maga művészi eszközeivel rehabilitálta a Rajna csúf ipari környezetét, gyaníthatólag ma ez az egyedüli eszköz, amivel azt a tájat szebbé lehet varázsolni.

2017. február 4.

A MOBILGÁT RÉME – SÉTA A RÓMAIN

Rég nem látott jégzajlás a Dunán

Ami 2017 januárjában látható volt a Dunán, az nem egyszerű jégzajlás, az a mobilgát réme, hisz egy jeges ár esetén a mobilgát a feltorlódó jég nyomása alatt összeroppanna.

2017. január 16.

Eredményekben gazdag, gátmentes újesztendőt kíván a Duna Charta

Újabb dokumentum a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások szempontjairól

Az Élőlánc Magyarországért olyan dokumentumhoz jutott hozzá, amely szerint a 2015-ben újraindult, a szigetközi mellékágrendszer rehabilitálását is magában foglalóképező magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapjait egy olyan koncepció jelentette, amelyben csupán minimálisan több vizet kívánnak juttatni a Duna 1992-es elterelése óta erősen lecsökkent vízhozamú és vízszintű szigetközi Duna-mederbe.
Ez szögesen ellentétes az Igazságügyi Minisztérium eddigi kommunikációjával.
A dokumentum mellékletében található beruházási összegek döbbenetesek.

2016. november 16.

24 éve terelték el a Dunát.

Sajtónyilatkozat:

A XXI. század elején, a globális környezeti válság küszöbén azt kell bizonygatnunk, hogy a Dunának a medrében kell folynia.

2016. október 25.

A Duna Charta nyílt levéllel fordult az LMP társelnökéhez

Szél Bernadettnek írt levelünkkel az LMP-nek a duzzasztókhoz való viszonyát szeretnénk tisztázni


A Duna Charta elnöksége a Duna egyoldalú (cseh)szlovák elterelésének 24. évfordulójához közeledvén szeretné tisztán látni, hogy az LMP a vízügyi ágazat egyes prominensei által szorgalmazott dunai és tiszai duzzasztók megépítését támogatja, vagy „zöld” pártként kategorikusan elutasítja, hogy a természetközeli folyóinkra, vízfolyásainkra duzzasztókat, vízlépcsőket építsenek.

A kérdés tisztázását amiatt tartjuk fontosnak, mert a közelmúltban az LMP egyes prominensei technokrata vízgazdálkodási beavatkozásokat támogattak megnyilvánulásaikban.

2016. október 20.

ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - tüntetés a Római-partért

Fák a Rómain - gát a Nánásin!

Mintegy 1000 ember vett részt a vasárnapi római-parti tüntetésen.

ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - tüntetés a Római-partért

Gátat a gátnak, a sok-sok hazugságnak!

A Duna Charta 1998-as tüntetésén hordozott transzparens - Gátat a gátnak, a sok-sok hazugságnak - ma is aktuális. A Római-partra tervezett mobilgát elleni tiltakozásra hívnak mindenkit a civil szervezetek 2016. október 9-re. ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - szól a felhívás.

2016. október 4.

Magyar – szlovák vízmegosztási tárgyalások

Történt valami az elmúlt évben?

Mintegy éve robbant ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium biztosa, Baranyai Gábor nem titkos, csak nem publikus tárgyalásokat folytat, hogy megoldják a Duna 1992-es elterelése óta tartó áldatlan állapotot, hogy az szigetközi Öreg Duna-mederben a vízhozamnak éves átlagban alig 20 százalékát juttatja Szlovákia, és egyben lezárja a hágai bíróság leghosszabban húzódó perét.

2016. szeptember 5.

A hajózásról

A hajózási lobbi a Dunát hajósztrádává alakítaná

A Duna Charta más környezetvédő szervezetekkel együtt kategorikusan elutasítja a Duna duzzasztását, és azt, hogy a folyóból hajósztrádát alakítsanak ki. Álláspontunk egyértelmű: nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a Dunához!

2016. augusztus 12.

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága a szigetközi duzzasztásról tájékozódott

A Duna Charta elnöke vetített előadásában ismertette a szervezetünk álláspontját

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága rendes ülésén többek között a szigetközi duzzasztási tervekről tájékozódott. Az előadók meghallgatását Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az Ökológiai Tudományos Bizottság elnöke kezdeményezte. Reményeink szerint a Ökológiai Tudományos Bizottságának meghallgatása az első lépés volt abban, hogy az ökológusokat is bevonják a szigetközi ökológiai rehabilitáció folyamatába.

2016. június 9.

A szembesítés elmaradt

A miniszteri biztos és csapata távol maradt a vitától

Nem fogadták el a Duna Charta Stratégia és környezet címmel április elsején rendezett konferenciájára szóló meghívást Baranyai Gábor kormánybiztos és az emberei. Meghiúsult a jószándékú terv, hogy a készülő szlovák-magyar egyezség szószólói és bírálói az MTA előadótermében, a vitát moderáló tekintélyes tudósok előtt nyílt vitában igazolják álláspontjukat.

2016. április 6.

Egy nehezen megkérdőjelezhető szakértői vélemény a konferenciánkon

A volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bős-nagymarosi tárcaközi bizottsága szakmai vezetőjének hozzászólása a konferenciánkon

Elhívtuk a konferenciánkra a volt tárcaközi bizottság szakmai vezetőjét, Kovács Györgyöt, aki hozzászólásában idézett a 2010-ben, a vezetése alatt kidolgozott előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a záró, összegző gondolataiból: "Egyik intézkedés sem bizonyult a legjobb megoldásnak..."

2016. április 5.

Stratégia és környezet – a párbeszéd elmaradt

Összefoglaló a konferenciáról – az előadások letölthető anyagai.

Mint a meghívóban megírtuk, párbeszédet szerettünk volna. És nyilvános vitát, szembesítve az eltérő, ellentétes véleményeket, hogy képet kapjunk arról, mi alapján döntött úgy Baranyai Gábor, hogy Szigetköz  ökológiai rehabilitációját leginkább a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszának kialakítása szolgálná. És ki, kik voltak azok, akik eldöntötték, mi legyen a Duna-táj sorsa az elkövetkező évtizedekben, évszázadban. Épp emiatt volt több mint érthetetlen, hogy a Baranyai Gábor miniszteri biztos és az általa megnevezett szakértői csapat testületileg maradt távol a konferenciáról.

2016. április. 4.

Meghívó - végleges program

Stratégia és környezet – Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről

2016. április 1. 14.00 óra
A Magyar Tudományos Akadémia budavári Kongresszusi Terme 1014 Budapest, Országház utca 28.

A konferencia programját úgy alakítottuk ki, és a meghívott előadókat úgy kértük fel, hogy a szakmai korrektséget előtérbe helyezve a két szembenálló véleményt képviselő oldal egyenlő mértékben tudja bemutatni az álláspontját a vízgazdálkodás, az ökológia és a jog területén.
Ennek alapján kértük fel a vízmegosztási tárgyalásokon és a szigetközi Duna-szakasz stratégiai környezeti vizsgálatában (SKV) résztvevő szakembereket, Baranyai Gábort (IM), Láng Istvánt (OVF), illetve Aradi Csabát, Danyik Tibort és Ambrus Andrást (környezetügy).
Bár személyesen egyikük sem tudta elvállalni a felkérést, a napokban véglegesíteni tudtuk a konferencia programját.

Több gát, kevesebb víz. A magyar-szlovák tárgyalások felfüggesztését kéri a Duna Charta.

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások ügyében.

2016. február 17.

Az elvtársak egy kicsit messzebb mentek, mint ahogy lehetett volna.

helyszíni kommentár a magyar-szlovák tárgyalásokról

A szigorúan titkos jegyzőkönyv Gerő Ernő miniszterelnök-helyettesi hivatalában 1953. április 18-án tartott értekezleten készült a Dunai Vízierőmű kérdésében. (http://beszelo.c3.hu/cikkek/gero-erno-a-vizlepcsorol)

„...Ismerték a bal oldali vezetésű oldalcsatorna hátrányait, és gondoltak rá, hogy a Duna hajózható részének elvezetése indokolttá teheti a határ kiigazítását. Megtudjuk, hogy a csehszlovák fél már az ’50-es évek elején jóval lelkesebb volt a vízlépcsőrendszer tervezete iránt, mint a magyar, és türelmetlenül sürgette az egyezmény megkötését. A vízügyi tervezőapparátus a jelek szerint buzgón támogatta ezt az igényt, bagatellizálta a tervezet hátrányos következményeit, és elhamarkodott ígéreteket tett a partnereinek. ...” 
Gerő Ernő a vízlépcsőről         Beszélő 12. szám (1985/1.) 

„Szigetköz és Csallóköz rehabilitációja: Lehetőségek és kockázatok” – konferencia az MTA KÖTEB szervezésében

- a miniszteri biztos által javasolni kívánt 4 gátas duzzasztással foglalkozó előadásnak nyoma sem volt a konferencián,
- csaknem 10 éves előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat mutattak be stratégiai környezeti vizsgálat címén, 
- a szlovák előadó szerint még több gáttal még jobb eredményt érhetnének el,
- Németh Tamás akadémikus zárszavában hangsúlyozta, hogy a kutatásoknak, a monitoring vizsgálatoknak folytatódniuk kell. 

2016. január 26-án az MTA elnöke által megnyitott konferencián a vízgazdálkodási témakörben meghívott előadók köre meglehetősen egyoldalúra sikeredett, a szigetközi Duna-szakasz duzzasztásos megoldásának hívei túlsúlyban voltak, a kritikusai pedig nem jutottak szóhoz. Épp emiatt volt szembetűnő, hogy a magyar előadók ennek ellenére nem foglaltak állást a tárgyaló delegációk által tervezett duzzasztásos beavatkozás igazolására, ehelyett a további tudományos kutatások szükségességét hangsúlyozták.

 

Összeköthető-e duzzasztással a szigetközi Duna-szakasz a mellékágrendszereivel?

Nem! – jó kérdés, hogy akkor egyes politikusok és köztisztviselők miért állítják?


A Dunának 10 kilométerenként átlagosan 3 méter esése van, azaz, ha a Dunát egy duzzasztóval 3 méterrel megduzzasztják a szigetközi szakaszán, akkor annak a hatása 10 kilométerig tart, úgy, hogy 5 kilométerrel feljebb már csak 1.5 méterrel lesz magasabb a vízszint, és a partél 1.5 méterrel lesz magasabban, mint a vízszint.
És ennyit kellene itt egy vizi csigának felugrania, ha teljesíteni akarná Baranyai Gábor miniszteri biztos által prognosztizált ökológiai kapcsolatot.

 

2016. január 25.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztási terveinek stratégiai környezeti vizsgálatáról

Kétséges, hogy történt-e stratégiai környezeti vizsgálat - a duzzasztási javaslatot az SKV elkészülte előtt hónapokkal átadták

Nem egy megszokott léptékű beavatkozás, hogy a Dunára duzzasztórendszert építsenek, hogy Európa második legnagyobb folyójának elterelt részén a mellékágrendszerekben visszaállítsák az eredetihez megközelítő állapotokat. A munka nyilvánvalóan igen nagy körültekintést, alapos előkészítést kíván, hisz a döntés előtt számos szakterület álláspontját kell szintetizálni.
A magyar részről a szigetközi beavatkozás stratégiai környezeti vizsgálatát végezték:

- egy árvízvédelmi szakember, akinek a vezetésével korábban kidolgozták a Duna duzzasztásos tervét,
- a hortobágyi szikesek szakértője,
- a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén alapos tapasztalatot szerzett kiváló rovarász,
- a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy munkatársa

A stratégiai környzeti vizsgálatban résztvevők névsorát Baranyai Gábor minsziteri biztos adta meg. Azt nem tudjuk, hogy ki választotta ki ezeket a szakértőket, de természetesen megpróbálunk utána járni.

2016. január 22.

A dunacsúnyi tározó és a fenékküszöb feltöltődése

A Duna Charta 2015-ben mederfeltöltődés vizsgálatokat végzett a dunacsúnyi tározóban


Időzített bomba lesz, ha duzzasztókat építenek a szigetközi Duna-szakaszra.

- Mikuláš Huba: a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni.
- Tuba Lajos (Somorja): a dunacsúnyi tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

A gátépítők már a spájzban vannak - az LMP támogatja a Duna duzzasztását

Sallai Róbert Benedek "...a négy fenékküszöbös megoldást képviseljük. Nem szeretünk műtárgyakat a Dunában, de jobb megoldást mi sem tudnánk mondani, ha kormányoznánk."

Az LMP-s Sallai Róbert Benedek, azok után, hogy a Duna Charta konferencián meghallgatta a környzetvédők alapos aggályait, valamint, hogy az előadók az Akadémia elnökénél kezdeményezik, hogy tudományos vizsgálatokkal alapozzák meg a döntéselőkészítést a Duna duzzasztása ügyében, 2 napra rá egy győri tájékoztatón kijlentette, hogy pártja a Duna duzzasztását támogatja. Sallai láthatóan nem tud arról, hogy létezik egy, a Védegyelt által is támogatott duzzasztás nélküli rehabilitációs javaslat, amely előkészítésében Schiffer András az LMP társelnöke is részt vett 2004-ben.
De Schiffer András magyarázatot adhatna erre az ökopolitikai pálfordulásra.

2015. december 11.

Nyílt levél Lovász Lászlóhoz, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról!" című konferenciájának zárónyilatkozata

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról! - Duzzasztás vagy fenntarthatóság?" című konferencia előadói és szervezői zárónyilatkozatban fordultak az Akadémia elnökéhez nyílt levél formájában, amelyhez a konferencia résztvevői csatlakozhatnak támogató aláírásukkal.

2015. december 9.

A Duna Charta állásfoglalása

A Duna Charta állásfoglalása az Országgyűlés Külügyi bizottságának és a Fenntartható fejlődés bizottságának "Bős-Nagymaros: a hágai döntés után 18 évvel" című ülése kapcsán

2015. november 24-én az Országgyűlés Külügyi bizottsága és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén tárgyalta a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások okán kialakult helyzetet. A bizottsági ülésen a Duna Charta részéről felszólat Lányi András és Bárdos Deák Péter.

2015. november 24.

ÚJ HELYSZÍN! MTA Jakobinus terme: 1014 Budapest, Országház utca 28-30.

Konferencia - Beszélnünk kell a Dunáról!

A Duna Charta meghívja Önt a Beszélnünk kell a Dunáról - Duzzasztás, vagy fenntarthatóság? című konferenciájára 2015. december 4-én 14 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Jakobinus termébe.  Budapest, Országház utca 28-30.

2015. november 24.

A szlovákok mindig ezt akarták - most már mi is ezt akarjuk?

Szlovákia 23 éve terelte el a Dunát, 23 éve jogtalanul használja a Magyarországot megillető vízmennyiséget, a magyar kormányok 23 éve nem tudnak változtatni ezen a helyzeten.

2015. október 26.

A Baranyai levél elemzése - rövid összegzés a bős-nagymarosi vitarendezéssel kapcsolatos tárgyalásokról

Baranyai Gábor: „ a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet - Duna Charta: ilyen feltételek mellett Szlovákiának, de nem nekünk!

A bős-nagymarosi történet újabb gyöngyszemét jelenti Baranyai Gábor miniszteri biztos levele, amelyben az addig tárgyalásokról számolt be az igazságügyi miniszternek még a nyár derekán. 

Gyöngyszemek a levélből:
„Szlovákia számára is a szigetközi rehabilitáció jelenti a prioritást”
„a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet”
„Céljuk a status quo-hoz minél közelebb álló megoldás kidolgozása”
„a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kell lezárni”

2015. október 20.

A Duna Charta 1998. februári tüntetése

Rövid fényképes emlékeztető

A Duna Charta életre hívását az akkori kormányzat Duna politikája tette szükségessé. Titkos tárgyalásokon készítettek elő egy, a hágai per ítéletével ellentétes, Magyarországra hátrányos, a nemzetgazdaságot jelentősen megterhelő, és hatalmas környezeti kárral járó megállapodást Szlovákiával.

2015. október 18.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztásának lehetséges következményei

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztását a vízügyi lobbi több mint egy évtizede „rehabilitációs” javaslatként próbálja keresztülvinni. A duzzasztás indokaként számos olyan jól hangzó, a laikusoknak és döntéshozóknak szóló állítást, kinyilatkozatást fogalmaztak meg, amelyeket a vízügyi szakma tudományos igényességű vizsgálatai nem támasztanak alá, sőt, gyakran cáfolták azokat. Az alábbiakban tömören ezeket vesszük sorba, az indoklásukat a felsorolás után részletesen is megadjuk, hivatkozva, a vizsgálatot elvégző vízügyi szervezetre, vagy kutatóra.

2015. szeptember 29.

A Duna Charta álláspontja a titkos magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalással kapcsolatban

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta megütközéssel értesült arról, hogy magyar kormányzati tisztségviselők titkos tárgyalásokat folytatnak Szlovákiával, hogy a szigetközi Öreg-Dunára duzzasztókat építsenek. Vízre van szükségünk, nem gátakra!

2015. szeptember 28.

A Kvassay Jenő Terve tervezetének bírálata

Duzzasztók a Kvassay Jenő tervben

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság új vízügyi koncepciónak a tervezetét bocsátotta társadalmi vitára, amihez 2015. szeptember 15-ig lehetett hozzászólni. A tervezetnek számos támogatandó része van, de annak gondos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezet egyik gerincét, és megvalósulása esetén a környezetre gyakorolt legnagyobb hatását a már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott és kidolgozott, a rendszerváltás utáni kormányzatok és a társadalom által már számtalan alkalommal visszautasított vízügyi tervek – duzzasztók – alkotják.

2015. szeptember 15.

Elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.

Életének 81. évében elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.
Irodalmi munkásságát Kossuth-, József Attila- és Príma-díjjal, festészetét Munkácsi-díjjal, a több évtizedes környezetvédelmi tevékenységét a tavalyi év folyamán Justitia Regnorum Fundamentum Díjjal ismerték el.

2015. július 23.

A 2015. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 200 helyen mutatja be a Paks és Fajsz közötti Duna-szakasz állapotát

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a paksi atomerőmű bővítése kapcsán felmerült duzzasztó építése által veszélyeztetett Duna-szakaszon. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Duna Paks és Fajsz közötti szakaszát nagyrészt természetközeli állapotú galériaerdő szegélyezi, amely védendő értéket képvisel.
A fotók a „Duna monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 30.

A 2015. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 200 helyen mutatja be a Római-part állapotát

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a mobil gát építési tervek miatt létében fenyegetett Római-parton. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Római-part természetközeli partszakasza védendő értéket képvisel. A szisztematikusan, GPS-szel meghatározott helyről készült fotók egyben arra is jók lehetnek, hogy egy esetleges mobilgát építést követően cáfolhassuk azt, amit jelenleg állítanak, hogy a beavatkozás nem jár mérvadó fapusztítással.
A fotók a „Római-part monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 28.

Eredményekben gazdag újesztendőt kíván a Duna Charta

A Duna Charta válasza Héjjas István (Reális Zöldek Klubja) kérdéseire

Héjjas István - a Reális Zöldek Klubjának tagja - több kérdéssel fordult a Duna Charta veztőségének tagjaihoz alapvetően a Dunára tervezett (álmodott, sokaknak rémálmodott) duzzasztók, erőművek építése, Bős-Nagymaros kapcsán. A feltett kérdések több mint "tanulságosak", és az adott válaszokkal összevetve jól rávilágítanak arra, hogy miért folyik parttalan vita több évtizede a technokrata műszaki értelmiség és a környeztvédők között.  

2014. szeptember  3.

Karátson Gábor Justitia Regnorum Fundamentum Díjban részesült

Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára az Dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa Justitia Regnorum Fundamentum Díjat adományozott Karátson Gábornak a jelen és a jövő nemzedékek életminőségéért tett szolgálataiért. Indoklásuk szerint Karátson Gábor írásaiból világos képet nyerhetünk az emberiséget ma már létében fenyegető ökológiai válság kialakulásának okairól. A művész és filozófus a nehezen, de talán egyedül járható kiutat is megmutatja. 

2014. július 4.

2014. évi szigetközi mellékágmeder vizsgálat

A Duna Charta az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársaival közösen mellékágmeder vizsgálatot végzett 2014 tavaszán. A mellékágmeder vizsgálattal arra kerestük a választ, hogy történt-e jelentős mértékű üledékfelhalmozódás, mederátalakulás a szigetközi Duna-ágakban az „ideiglenes” vízpótlórendszer 1995-ös megépítése óta. Az eredmények azt mutatják, hogy kiszámíthatatlan, hogy hol rakódik le jelentős vastagságú iszap, és hol nem: a vízpótlórendszer számos helyen kifejezetten a feliszapolódást segíti elő.

A 2013. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 800 helyen mutatja be Szigetköz mellékágrendszerének 2012-2013. évi állapotát

A Duna Charta 2013-ban folytatta a 2012-ben elkezdett szigetközi fotó monitoring munkát, így honlapunkon több mint 300, újabb helyszínről készült fotó tekinthető meg a Doborgazsziget, Cikolasziget és Ásványráró környéki mellékágrendszerek folyószakaszairól. A két év alatt több mint 800 helyen rögzítettük a mellékágak vizuálisan megfigyelhető állapotát, amelyek honlapunk a "Szigetköz monitoring képgalériájában" láthatók.

A monitoring munka a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. 

2014. június 30.

Eredményekben gazdag újesztendőt kíván a Duna Charta

A Duna Charta élesen elhatárolódik egyes civil szervezeteknek Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez írt levelétől

2013. július 17.

Az ősi magyar vízgazdálkodásról

Czakó Gábor "Lépcső és szalmaszál" c. esszékönyvéből

A XVIII. században megugrott a gabona ára. A kor politikusai és mérnökei arra gondoltak, hogy a folyókanyarokat kiegyenesítik, és a medreket gátak közé szorítják, miáltal termőföldet nyernek, a gátak pedig lehetővé teszik a hajóvontatást. Így is történt a Duna és a Tisza völgyében.
Hanem a talajvíz utánpótlása erősen csökkent, a halak ívóhelye megszűnt, az árvízszintek egyre magasabbak, a víz kirohan az országból: ivóvizünk mind kevesebb és drágább.

Vajon hogyan küzdöttek meg elődeink a folyókkal, az árvizekkel? Sehogy, feleli nagy tudósunk, Andrásfalvy Bertalan. Megszelídítették őket.

Levonult az évezred árvize

Elszenvedői vagyunk annak az évszázados rossz vízügyi gyakorlatnak, amely a folyókat, esetünkben a Dunát, magas gátak közé szorított szűk mederbe kényszerítette. Jó ideje látható, hogy árvizek esetén a vízügy tulajdonképp a saját maga által létrehozott veszélyhelyzet ellen folytat heroikus küzdelmet, és arra költi számolatlanul a milliárdokat, hogy ezt a potenciálisan veszélyes helyzetet fenntartsa, ahelyett, hogy hosszútávú, biztonságos megoldásra törekedne. 

2013. június 15.

Mi az mértékadó árvízszint (MÁSZ)?

A 834 cm-es árvízszint száz évenként, míg 895 cm ezer évenként egyszer fordulhat(na) elő statisztikai alapon. Ehhez képest a 834 cm-es vízszintet 1965 óta 4 alkalommal haladta meg a Duna (1965: 845 cm; 2002: 848 cm; 2006: 861 cm; 2013: 891 cm).

Hajózási tilalom a Dunán az árvíz miatt

Nem létezik 100%-os hajózhatóság a Dunán - sose létezett, és sose fog létezni

A Dunán 2013. júniusában levonuló árvíz nem pusztán azt bizonyította, hogy az árvizek ellen nem a gátak magasításával, hanem az árterület növelésével lehet csak hatékonyan védekezni, de azt a jól hangzó vízügyes blöfföt is a gyakorlatban cáfolta, hogy duzzasztók építésével 100%-os hajózást lehetne megvalósítani - azaz az év minden napján hajózhatóvá lehetne tenni a Dunát.

2013. június 12.

Mit takar a Szite terve?

Idézetek a Szite tervének tudományos igényességű vizsgálati anyagaiból

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton nyert százmillió forintból, szakértők megbízásával tudományos igényességgel vizsgáltatta meg a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációs javaslatait, így a Szite duzzasztásos javaslatát is, amely a www.szigetkozosen.hu oldalon található.  A tanulmányokból megállapítható,  a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak számtalan jól hangzó állítását, ígéretét nem a Duna Charta cáfolja, hanem nagyrészt azok a tanulmányok, amelyek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megbízásából készültek százmillió forintért.
 
2012. november 20.

A Jobbik Nagymarosnál duzzasztót építene

Nem várt oldalról kapott erősítést a hagyományosan MSZ(M)P kapcsolatrendszerű gátépítő lobbi

A Jobbik szakmai vitát indítana a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről – jelentette be a párt elnöke Vona Gábor. Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa, országgyűlési képviselője, a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja szerint jelenleg több érv szól a vízlépcső megépítése mellett, mint ellene.

2012. november 5.

Egy közlemény hátteréről – apró bepillantás egy kapcsolatrendszerbe

A Győr-Moson-Sopron megyei MSZP elnökségének nyilatkozata dr. Illés Zoltán konferencia megnyitója után

A Duna Charta 2012. október 26-án tartott konferenciáját 14.15-kor megnyitó Illés Zoltánnak a Duna duzzasztását elutasító beszédére már 6 órával később, este fél 9-kor a Kisalföldben megjelent az MSZP megyei elnöksége közleménye – korábban, mint az MSZP honlapján.

2012. november 01.

Mikuláš Huba: húsz év múlva nem kell működnie a bősi vízerőműnek

A szlovák környezetvédők is ellenzik a bősi vízerőműrendszert

A Duna elterelésének 20. évfordulóján a szlovák hivatalos dicshimnusz mellett megszólaltak a bősi erőműrendszer szlovák ellenzői is. Mikuláš Huba, az Egyszerű Emberek parlamenti képviselője szerint a 20 éve üzemelő vízerőmű időzített bomba, és véleménye az, hogy 20 év múlva az erőmű már nem lesz üzemben, ugyanis akkorra már tudatosulni fog, milyen óriási problémákat okoz. Huba szerint a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni, ami egyre nagyobb gondot jelent majd. A létesítmény két-három évtized múltán üzemképtelen lesz, s nem kizárt, hogy akkor teljesen leáll. Huba szerint a jelenlegi megoldás – hogy csak Dunacsúnynál van duzzasztás, és csak Bősnél van áramtermelés – még mindig jobb, mint az eredeti terv, amiben Nagymarosnál is épült volna egy duzzasztó.
Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi (körtvélyesi) tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

2012. október 30.

A Duna Charta konferenciájának összefoglalója és az előadások anyagai

Vizet a Dunába – ne gátakat! Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, 2012. október 26.

A Duna Charta   2012. október 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében tartotta meg a „Vizet a Dunába – ne gátakat! Húsz éve terelték el a Dunát” című konferenciáját. Ismertetőnkben a konferencia előadásainak rövid összefoglalója és a letölthető előadások találhatók meg. 

2012. október 28.

Konferencia - 20 éve terelték el a Dunát

Vizet a Dunába - ne gátakat! A Duna Charta konferenciája

A Duna Charta meghívja Önt a "Vizet a Dunába - ne gátakat!" című konferenciájára,
2012. október 26. 14 órára a Magyar Tudományos Akadémia Kistermébe.
Budapest, Széchenyi István tér 9.

Bizottsági ülés Dunakilitin - duzzasszuk, vagy ne duzzasszuk a Dunát?

A Duna Charta és a Védegylet távolmaradásával tiltakozott az ülés témája ellen

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülést tartott Dunakilitin 2012. október 9-én „A szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodásai megoldásainak megvitatása” címmel. A bizottság az ülés keretében tárgyalta „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását (országos népi kezdeményezés)” című Országgyűlési határozati javaslatot.

2012. október 10.

Sajtóközlemény

A Duna Chartának és a Védegyletnek az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságához intézett levele

A Duna Charta és a Védegylet levéllel fordult az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságához, hogy a bizottság Dunakilitire kihelyezett ülésén nem kívánnak részt venni a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek a Duna megduzzasztását javasoló tervének megvitatásában.

Budapest, 2012. október 8.

Vizet a Dunába – és ne gátakat!

Érvényes a Kisalföld népi kezdeményezése

Az Országos Választási Bizottság 2012. augusztus 22-i ülésén megállapította, hogy a Mosoni-Duna és a szigetközi Öreg Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatása érdekében szervezett országos népi kezdeményezés támogatására több mint hetvenezer hiteles aláírás gyűjtöttek össze, így a kezdeményezés érvényes.

2012. augusztus 28.

Leváltották az ÉDUVIZIG igazgatóját, Janák Emilt.

2012. június 30-án  visszavonták az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Janák Emilnek a megbízatását. Pintér Sándor „a közmunkaprogramban elkövetett hibákkal” indokolta lépését.

2012. július 1.

Megszűnőben a Vízgazdálkodási Kutatóintézet, a Vituki

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet április közepén kinevezett új vezetősége. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a kutatóintézet által ellátott feladatokat átcsoportosítják.

2012. június 10.

Vásárhelyi Judit Környezetünkért Díjat kapott

Dr. Fazekas Sándor miniszter 2012. június 6-án a Környezetvédelmi Világnapalkalmából Környezetünkért Díjat adományozott 6 személynek, köztük Dr. Vásárhelyi Juditnak, a Független Ökológiai Központ projektvezetőjének, a környezetvédelem és a környezeti nevelés területén végzett közel három évtizedes kimagasló szakmai munkájáért. 

2012. június 7.

Országos népi kezdeményezés a Dunáért – A Kisalföld kampánya

A hír és ami mögötte van: a duzzasztás pártiak újabb kísérlete.

A Kisalföld című napilap az elmúlt két évtizedben nyíltan a bős-nagymarosi erőműrendszer megépítése mellett kampányolt, kiemelten szorgalmazva a dunakiliti duzzasztó beüzemelését, valamint, hogy a szigetközi Duna szakaszra több duzzasztót – zsilipekkel ellátott bukógátat építsenek. A napokban,  Duna elterelésének huszadik évfordulójához közeledvén a Kisalföld szerkesztősége országos „népi”-nek nevezett kezdeményezést indított civil összefogással. A kampányuk címe a hangzatos: „Vizet a Dunába”. A kampányindító cikk szerint  szeretnék ráirányítani a figyelmet a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna máig megoldatlan problémáira.

2012. május 17.

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a vízlépcsővitában

Szabó Marcelt bízták meg a tárgyalások levezetésére

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a Magyarország és Szlovákia között, a dunai vízlépcsőre vonatkozó, a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével összhangban lévő szerződés létrehozására.

2012. április 22.

A Duna Charta Vásárhelyi Pál díjat kapott

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. március 22-én, a Víz Világnapja alkalmából Vásárhelyi Pál díjat adományozott a Duna Chartának a Duna vízkészletének hosszú távú megőrzéséért, a dunai víz- és környezetgazdálkodás fenntartható alapokra helyezéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként.

2012. március 23.

Ki az aki beszél?

Karátson Gábor cikke a Magyar Hírlapban

A cikkben a Lánchíd Rádióban, 2012. február 4-én elhangzott riportra reagált Karátson Gábor. Papp Endre riporter a nagymarosi erőmű megépítését propagálta műsorában, alig két héttel azután, hogy Orbán Viktor Strasbourgban, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. március 05.

Duna mozgalom – a trójai faló???

A Lánchíd Rádióban a dunai vízerőművek mellett propagáltak

Számunkra meglepő riport hangzott el a Lánchíd Rádióban 2012. február 4-én. Tulajdonképp nem az volt meglepő, hogy egy médiában a nagymarosi erőműrendszer mellett propagálnak, ezt megszoktuk már az előző bal-liberális kormányzat alatt. A meglepő az volt, hogy mindez egy magát kormánypártinak valló médiában hangzott el, két héttel azután, hogy Strasbourgban Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón elutasította a Duna duzzasztását, mondván „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. február 6.

November 4 újra itt van

Karátson Gábor beszéde az Élőlánc 2012. január 14-i tüntetésén

Az Élőlánc Magyarország 2012. január 14-én tüntetést szervezett a Kossuth térre EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL! felhívással. A demonstráció egyik szónoka Karátson Gábor, a Duna Charta egyesület volt, beszéde a Magyar Nemzet 2012. január 19-i számában volt olvasható.

2012. január 20.

A Duna Magyarországon a nemzeti identitás része

Orbán Viktor nyilatkozata Strasbourgban

Az Európai Parlament 2012. január 18-i strasbourgi ülése utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktort többek közt arról is megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy Ázsiából cseppfolyósított földgázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán át Nyugat-Európába.

2012. január 18.

El a kezekkel Magyarországtól!

Élőlánc Magyarországért szombaton, 15 órai kezdettel demonstrációt szervez Magyarország szuverenitásának védelmében

Az Élőlánc Magyarországért visszautasítja a magyar belpolitikát befolyásolni kívánó külföldi törekvéseket, a minden határon túlmenő médiahadjáratot, a hazánk elleni pénzügyi és politikai támadásokat, és kiáll hazánk szuverenitásának megőrzése mellett. Egyúttal társadalmi párbeszédet kezdeményez az ország ügyeiről…

A megmozduláson többek közt beszédet mond Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke.

2012. január 10.

Nem magyar érdek a hajózás túlfejlesztése!

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta megdöbbenéssel látja, hogy az Új Széchenyi Tervbe becsempészett duzzasztási tervek botránya még alig ült el, de Völner Pál államtitkár nyilatkozatával már újra kormányzati szándékként jelent meg a dunai hajózás túlfejlesztésének igénye, megkérdőjelezve ezzel Martonyi János és Illés Zoltán korábbi ezirányú nyilatkozatait.

Budapest, 2011. április 12.

Duna Charta

Úszó Buddha

Karátson Dávid cikke a Magyar Nemzetben

Karátson Dávid: Úszó Buddha c. cikke a Magyar Nemzet április 2-i számában jelent meg. Az írás alapvetően a japán atomkatasztrófát előidéző földrengések és cunamik kialakulásával foglalkozik, ugyanakkor közvetve felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a dunai gátak, vízerőművek tervezésekor reális veszélyként kell figyelembe venni a nagy erejű földrengéseket. Egy esetleges, a Duna menti törésvonalakhoz kapcsolódó nagy földrengés okozta gátszakadás a Dunán is hatalmas árhullámot indíthatna el, ami a paksi atomerőműre nézve is komoly veszélyforrást jelentene. Bősnél 21 méteres a duzzasztási szint, Nagymarosnál, Adonynál és Fajsznál - a tervezett duzzasztóknál - 7-9 méter magasra duzzasztanák a Dunát. A duzzasztógátak esetleges átszakadásának kockázatát Pakssal kapcsolatban senki sem vizsgálta!

Karátson Dávid
vulkanológus, egyetemi docens (ELTE)

Szakértők a Duna mentén

Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet 2011. március 26-i számának 33. oldalán jelent meg Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter "Szakértők a Duna mentén" című cikke. A megjelent cikk eredeti verziója a honlapunkon olvasható (a cikk a Magyar Nemzetben terjedelmi okok miatt enyhén rövidítve jelent meg).

A Duna duzzasztása az Új Széchenyi Tervben

Sajtónyilatkozat

Az Új Széchenyi Tervnek a Duna duzzasztását előirányzó javaslata miatt Duna Charta levéllel fordult a Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőihez.

Budapest, 2011. február 3.

Duna Charta

Áldott, békés Karácsonyt és gátmentes Újesztendőt kíván a Duna Charta


A Duna nem tárgya, hanem csak névadója a Duna Régió Stratégiának

Sajtónyilatkozat

Az Európai Uniót alapító országok összetartozásának jelképe a Rajna volt, az Unió bővítésének jelképe pedig a Duna lehetne. A Duna térség országai között azonban kulturális téren nagyobbak a különbségek, és elevenebb a múltban egymásnak okozott sérülések emléke. Akadozik az együttműködés, keveset tudunk és kevéssé érdeklődünk szomszédjaink iránt. A Duna Eurorégió létrehozása kivételes alkalom arra, hogy ezen változtassunk. Ezért a magyar kormány mint az unió soros elnöke 2011-ben javasolja:
Legyen a regionális együttműködés kimondott célja a közös szellemi és természeti örökségünk jobb megismerése, védelme.

Budapest, 2010. december 8.

Duna Charta

A Duna Charta javaslata az új Alkotmány koncepciójának kidolgozásához

Sajtóközlemény

A Duna Charta levéllel fordult dr. Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti Bizottság elnökéhez, javaslatot téve az új Alkotmány koncepciójának kidolgozásához.

Budapest, 2010. november 8.

Duna Charta

Alkotmányos védelmet az ivóvízbázisoknak!

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta a jelenleg hatályos, sztálinista eredetű alkotmány elfogadásának 61. évfordulóján üdvözli az új magyar Alkotmány előkészítésének folyamatát, és reményét fejezi ki, hogy az új Alkotmány jogi kötelezettségként irja majd elő a magyar államhatalmi és közigazgatási szervek feladatát folyóink, erdeink, mezőink és a magyar kultúrtáj megóvására.

Budapest, 2010. augusztus 20.

Duna Charta

"Szakértelem és környezeti katasztrófák" kötetlen beszélgetés

A Duna Charta 2010. június 7-i klubnapján, 18 órakor, "Szakértelem és környezeti katasztrófák" címmel kötetlen beszélgetésre hívjuk az érdeklődőket, az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). Bevezetőt tart Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke.

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Illés Zoltán szerint nincs szükség arra, hogy gát épüljön a Szigetközben

Illés Zoltán szerint nincs szükség arra, hogy gát épüljön a Szigetközben. A leendő környezetvédelmi államtitkár egy budapesti tanácskozáson azt mondta: az Európai Unió készülő Duna-stratégiájának a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével szemben kell állást foglalnia.

A Duna Charta és a Fidesz Néppárti Képviselőcsoportja által szervezett "DUNASZAURUSZ - DUNA MOZGALMAK - DUNA STRATÉGIA" konferencián elhangzottakról az MTI tudósított, melyet számos média átvett.

2010. május. 15.

MTI

M E G H Í V Ó

A Duna Charta és a Fidesz Néppárti Képviselőcsoportja meghívja Önt a
"DUNASZAURUSZ - DUNA MOZGALMAK - DUNA STRATÉGIA"
című konferenciára.

Időpont: 2010. május 15. szombat 10.00-15.00 óra
(regisztráció: 9.30-tól)

Helyszín: Danubius Hotel Gellért - 1111 Budapest, Gellért tér 1.

Bárdos Deák Péter: "Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról"

A Duna Charta 2010. május 10-i klubnapján, 18 órakor Bárdos Deák Péter (Duna Charta) tart beszámolót a VITUKI: "Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról" című stratégiai környezeti vizsgálati anyagáról az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9).

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Vajdovichné dr. Visy Erzsébet: "Magyarország közreműködése a Duna Régió Stratégiája előkészítésében. Korlátok és lehetőségek"

Előadás az RS9 Színházban

A Duna Charta 2010. április 12-i klubnapján, 18 órakor Vajdovichné dr. Visy Erzsébet (BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék címzetes docense) tart beszámolót a tervezett Duna-Régióról "Magyarország közreműködése a Duna Régió Stratégiája előkészítésében. Korlátok és lehetőségek" címmel az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9).

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Javaslat a 18 éve elterelt Duna visszaszerzésére

Sajtónyilatkozat

A bős-nagymarosi tárgyalódelegáció a Dunára építendő gátakról szóló alternatívát adott át a szlovák félnek március 5-én. Az illetékes KVVM-miniszter emiatt vizsgálatot indított, a Fidesz a miniszter lemondását követelte. A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol. A két szervezet szerint a 13 éve eredménytelenül húzódó tárgyalásokat be kell fejezni, és az Európai Bíróságnál kell elérnünk a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését.

Budapest, 2010. március 16.

Duna Charta
Védegylet

A magyar-szlovák szakértői tárgyalások rövid összefoglalója

A Szlovákia 2001 júniusában egyezett bele, hogy két szakértői munkacsoportot állítsanak fel: vízgazdálkodási munkacsoportot a két fél által kölcsönösen átadott komplex rendezési javaslatok tanulmányozására, a jogi munkacsoportot pedig az ítéletből fakadó jogi következtetések levonására. Világosan látszott az a szlovák reménykedés, hogy ha sikerül "politikát" háttérbe szorítva a tárgyalások folytatását minél alacsonyabb szintre szorítani, akkor majd a lét ország műszaki (vízügyi) szakértői megegyeznek egymás közt - reményeik szerint a szlovák fél álláspontjához közeli végeredménnyel.

Budapest, 2010. március 16.

Duna Charta

A hágai per ítéletről folytatott magyar-szlovák tárgyalások összegzése

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozta meg döntését a Bős-Nagymarosi Terv ügyében. A Horn kormányzat ki szerette volna használni a választásokig hátra lévő néhány hónapot az ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás megkötésére. Nemcsók János, miután kormánya nevében beleegyezett a Dunakanyarban építendő második vízlépcsőbe és lemondott a Duna eredeti medrébe juttatandó bármilyen további vízmennyiségről, könnyűszerrel meg tudott állapodni szlovák kollégájával.

Budapest, 2010. március 15.

Duna Charta

Karátson Gábor, Loosz Tamás és Bárdos Deák Péter: "Előbb vizet, aztán Duna-Régiót!"

Előadás az RS9 Színházban

A Duna Charta 2010. március 1-i klubnapján, 18 órakor Karátson Gábor, Loosz Tamás és Bárdos Deák Péter tart beszámolót a tervezett Duna-Régióról "Előbb vizet, aztán Duna-Régiót!" címmel az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). Az előadásokhoz kapcsolódva levetítjük a "Szigetköz - megsebzett táj" c. filmet

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

A Duna Charta üzenete a budapesti Duna-Régió csúcstalálkozó résztvevőihez

A Duna Charta üdvözli a Duna-Régió létrehozására irányuló kezdeményezést. Őszintén reméljük, hogy az érintett országok közötti együttműködés elmélyítése a térség fölemelkedését, közös dolgaink rendezését szolgálja majd. Ehhez szeretnénk hozzájárulni itt következő javaslatainkkal.

Budapest, 2010. február 23.

Duna Charta

Előbb vizet, aztán Duna-Régiót!

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta felszólítja a jelenlegi és a következő kormányt, hogy a Duna-Régióban való részvételünk alapfeltétele az legyen, hogy Szlovákia a Duna vízhozamának legalább a felét juttassa vissza az eredeti Duna-mederbe!

Budapest, 2010. február 21.

Duna Charta

Karátson Gábor: "Lesz-e Duna-tüntetés 2010-ben?"

Előadás az RS9 Színházban

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Kínos hibával megjelent cikk a Duna Charta klubnapján elhangzottakról a Magyar Nemzetben

2010. január 6-án rövid cikk jelent meg a Magyar Nemzetben "Újraterveznék a bősi gátat a vízügyesek?" címmel, amelyben a Duna Charta 2010. január 4-i klubnapján elhangzott elnökségi összegzésről tudósítottak.

Duna Charta

Duna Charta januári klubnap

A Duna Charta 2010. január 4-i klubnapján, 18 órakor, év eleji beszélgetésre várja a Duna sorsa iránt érdeklődőket az RS9 színházban (1075 Budapest, Rumblach S. u. 9). A 2009-es évet összegzi Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter.

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Sainte fête de Noël et une Bonne Année pacifique souhaite la Charte du Danube


Götz Sándor: "A vízi közlekedés és a közlekedési, szállítási logisztika megváltozása a fenntartható fejlődés érdekében"

Előadás az RS9 Színházban

"Vízlépcsőt és demokráciát!" - így hangzott a pártállam utolsó környezetvédelmi miniszterének jelszava.
Az előadást követő beszélgetésre várjuk mindazokat, akik a dunai duzzasztási tervek elleni fellépést nem (csak) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által finanszírozott, a hazai VKI-t levezénylő konzorcium keretén belül - és elvárásai alapján - tudják elképzelni.

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

A Duna Charta véleménye a Duna részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervének kéziratában olvashatókról

Vélemény a Duna részvízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

A Duna Charta véleménye a Szite "3 " gátas javaslatának támogatásáról

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

A Duna Charta véleménye a „Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratában” olvashatókról

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

A Duna Charta véleménye a Szite "3 " gátas javaslatáról

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

Karátson Dávid: "A Duna magyarországi szakaszának földtörténete"

Előadás az RS9 Színházban

Az előadást követően Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter tart tájékoztatót a Duna duzzasztásának legújabb terveiről: hogyan válhat a vizeink jó ökológiai állapotát javítani hivatott Víz Keretirányelv, és az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának magyar koncepciója a dunai duzzasztási tervek melegágyává?

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Dr. Nagy Andor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, a Duna Charta, a Reflex és a Védegylet közös állásfoglalása

Sajtónyilatkozat

Jelen sajtónyilatkozatban a Duna Charta, a Reflex és a Védegylet, valamint dr. Nagy Andor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke kinyilvánítják, hogy a köztük lévő félreértések alapvető oka a médiában megjelent pontatlan híradások voltak.

Hármat mondok, nyolc lesz belőle

Sajtónyilatkozat

Megtévesztő adat került bele az uniós Víz Keretirányelv végrehajtására hivatott Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szigetközi tervezetébe. Kérdéses, hogy ez adminisztratív hiba, vagy azért történt, hogy eltitkolják, hogy a mintegy 40 kilométeres szigetközi Duna-szakaszra nyolc gátat terveznek építeni. Így nem csak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szigetközi társadalmi vitája vált értelmetlen színjátékká, de ezzel a tervezettel a Magyar Kormány valótlan adatokat tartalmazó dokumentumot fog Brüsszelnek átadni.

Aláírók:
- Duna Charta
- Védegylet

A Szite elnézést kért a Duna Chartától

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) vezetősége honlapján kért elnézést a Duna Chartától, amiért a "Kossuth Rádió - Zöldövezet - Duna Charta - Sajtó van, tudás nincs" cikkükben azt állították, hogy "... a Duna Charta annak idején hét fenékküszöbös megoldást támogatott". Azaz a Szite honlapja szerint a Duna Charta korábban a Duna szigetközi szakaszának hét fenékküszöbbel való megduzzasztását támogatta.

A Duna Charta helyreigazítást kért a Kisalföld c. újságtól

mert az hamis, megalapozatlan, a Duna Charta jó hírét sértő állítást tett közzé a napilap 2009. június 10-i számában. Az újság szerint a Duna Charta korábban a Duna szigetközi szakaszának hét fenékküszöbbel való megduzzasztását támogatta.

A Környezetvédelmi Bizottság elnökénél Nagymaros is szóba jöhet

Sajtóközlemény, 2009. június 3. - Duna Charta, Reflex, Védegylet

Nagy Andor (KDNP), az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának mindössze két hete megválasztott elnöke olyan kijelentést tett egy szigetközi kerekasztal-konferencián, miszerint "ha kell Nagymarosról is lehet vitát folytatni", azaz véleménye szerint a Nagymarosra tervezett gát felépítése is szóba jöhet.

Csányi Béla: "Fényképes beszámoló a II. Duna expedícióról"

Előadás az RS9 Színházban

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Nagymarosi gát - újratöltve?

Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet 2009. május 17-i számában jelent meg Bertók László: Hídrobbantók c. cikke, amely a bős-nagymarosi erőműrendszer megálmodója, Mosonyi Emil halálának apropójaként Mosonyi életművét taglalja és végső soron a nagymarosi erőmű felépítésének lehetőségét veti fel (http://www.mno.hu/portal/636827). Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter válaszcikke a 2009. május 30-i számában jelent meg "Nagymarosi gát - újratöltve?" címmel. A megjelent cikk honlapunkon olvasható.

Karátson Gábor
Bárdos Deák Péter

Duna Charta

Szabó Marcel: "Jogi alternatívák a bős-nagymarosi konfliktusban"

Előadás az RS9 Színházban 2009. május 4-én, 18 órakor

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

Karátson Gábor: "A víz útja a torkolattól az óceánig a tao teking-ben"

Előadás az RS9 Színházban 2009. április 6-án, 18 órakor

RS9 Színház

1075 Budapest, Rumblach S. u. 9.

LEGYEN DUNA-TÖRVÉNY!

konferencia a Magyar Tudományos Akadémián a Duna Charta és az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottságának szervezésében

Sólyom László köztársasági elnök üzenete a Duna Kör megalakulásának 20. évfordulójára

A Duna Kör megalakulása óta majd egy emberöltő telt el. A Kádár-rendszer utolsó éveire elviselhetetlenné vált hallgatás után felszabadultan tört ki akkor - egyedülálló módon a közép-európai régióban - a környezetkárosítás elleni civil ellenállás. A Duna megóvásának ügye alkalmat teremtett arra, hogy az egymásról nem tudó, egymást nem ismerő emberek tömege közösséggé váljon, és kipróbálja erejét. Ez a kivételes történelmi pillanat megfordította az ország sorsát.

Budapest, 2006. november 4.

Sólyom László

II. TÁTI DUNA KONFERENCIA

A Duna Charta és a Védegylet
II. Táti tanácskozásának résztvevői
az alábbi Zárónyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat
a Duna jövőjét érintő tennivalókról

Tát, 2006. november 4.

Hozzászólás a Szigetköz vitához

Népszabadság, 2005. november 4.

Az "Összecsapás készül a Duna fölött" c. cikkben (2005. szeptember 16.) olvashatók miatt akár örvendezhetnénk is, hogy a magyarok végre a fenntartható tájrehabilitáció mikéntjén kapnak hajba, és nem azon, hogy hogyan termeljenek áramot a Dunán. Mára, a környezetvédők több évtizedes küzdelme után, kormányzati szinten is elfogadottá vált, hogy Szigetközben nem erőművekre, duzzasztókra, hanem a Duna elterelését megszenvedő táj újraélesztésére van szükség.

Szerző: Bárdos-Deák Péter

A DUNA CHARTA DEMONSTRÁCIÓJA A MARGIT-SZIGETEN

Budapest, 2004. november 30.

JAVASLAT A SZIGETKÖZI DUNA SZAKASZ HELYREÁLLÍTÁSÁRA (2004)

A Duna 1992-ben történt elterelése miatt bekövetkezett változások leginkább az árvédel-mi töltések közötti mellékágrendszerek, valamint a mentett oldali holtágak különleges állat- és növényvilágát veszélyeztetik. Súlyosan károsodott az a természetes utánpótlódási rendszer is, amely a Kisalföld kiváló minőségű felszín alatti ivóvízkészletét táplálta. A károk mérséklése, a természetes viszonyok helyreállítása csak olyan folyószabályozási módszerekkel lehetséges, amelyek figyelembe veszik a szigetközi vízrendszer kialakulásának történetét, a terület víz- és hordalékjárásának jellegzetességeit, a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának törvény-szerűségeit.

Molnár Péter
hidrogeológus, környezetmérnök

Állásfoglalás a Dunáról

A Duna Charta és a Védegylet Dunával kapcsolatos állásfoglalása (2004)

A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a dunai víz- és környezetgazdálkodás gyakorlatában feltétlen elsőbbséget kell biztosítani az ivóvízbázisok védelmének, valamint a biológiai sokféleség szempontjából kitüntetett jelentőségű vízi és vízparti élőhelyek megőrzésének. Nem vitatjuk a hajózás és feltételei biztosításának szükségességét, de megköveteljük, hogy a vízi közlekedés eszközei alkalmazkodjanak a Duna természetes adottságaihoz, és ne a folyó medrét igazítsák mérhetetlen költségek árán a hajók és uszályok merülési mélységéhez.

Budapest, 2004. május 15.

Karátson Gábor
a Duna Charta és a Védegylet elnöke

A DUNA CHARTA TÁTI DEMONSTRÁCIÓJA

Tát 2004. május 6.

I. TÁTI DUNA KONFERENCIA

A Duna Charta és a Védegylet táti tanácskozásának résztvevői az alábbi Zárónyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat a Duna jövőjét érintő tennivalókról

Tát 2004. április 3.

A DUNA CHARTA SZIGETKÖZI LÁTOGATÁSA

2003. szeptember 8.

A DUNA CHARTA TÜNTETÉSE A PARLAMENT ELŐTT

Budapest, 1998. február 28.