A Fertő-tó vize kritikusan alacsony vízszintre süllyedt le, amely a jelenlegi csapadékhiányos években még akkor sem lenne meglepő, ha a Fertő-tó eleve nem egy elöregedő, sekély, sztyeppei jellegĹą tó lenne. Vízpótlása már többször felmerült az elmúlt évtizedekben, amely hasonló ökológiai aggályokat vet fel, mit a Balaton, vagy a Velencei-tó esetében: félő, hogy a megmentésére szánt víz hordalék anyaga tovább növelné a feltöltődés ütemét, míg az eltérő vízminőség hosszútávon súlyos ökológiai problémákat okozna.

A Fertő-tó vízpótlását osztrák részről alapvetően magyar területről terveznék megoldani, noha, a Fertő-tónak mindössze a negyed része esik Magyarországra, ami leginkább nádas, így a tó nyílt vízfelületének csak töredéke tartozik hazánkhoz, tehát alapvetően nem egy magyar, hanem egy osztrák területen elhelyezkedő tavat kell megmenteni.
De nem csak a Fertő-tó vízpótlását kívánják megoldani. A környező, burgendlandi Fertőzug mezőgazdasági területeinek és azok kisebb tavainak, mint például a Zicksee-tónak a vízpótlását is Magyarországról oldanák meg, alapvetően a Mosoni-Duna vizét felhasználva.

Felmerül a kérdés, hogy a több ezer hektárnyi osztrák mezőgazdasági terület öntözéséhez, az osztrák horgászati, rekreációs célokat szolgáló Zicksee-tó vízpótlását miért a Duna elterelése óta amúgy is vízhiánnyal és lesüllyedt talajvízszinttel küszködő Szigetköz térségéből, a Mosoni-Dunából kell pótolni?  

A Mosoni-Dunában jelenleg sem folyik elegendő víz, Szigetközre a Duna 1992-es elterelése óta alapvetően vízhiányos területként tekintenek a helyi polgármesterek és vízügyi szakemberek. Míg a Duna elterelésének miatt a szigetközi Öreg-Dunába az eredeti vízhozamnak csak mintegy 20%-a jut, és a bősi erőmĹąbe 80% megy a felvízcsatornán keresztül, addig az osztrákoknak ott van a teljes Duna vízhozamuk, tehát a saját Duna-szakaszukból oda tudnának vezetni vizet – mégis úgy gondolják, hogy számukra olcsóbb és környezetkímélőbb, ha a Mosoni-Duna vizét csapolják meg hazai vízügyi segítséggel. 

A klasszikus nyugati környezetvédelmet láthatjuk, ami gyakran a fejletlenebb országok környezeti értékeinek, környezeti erőforrásainak felélésével egyenértékĹą.

Hasonlóan vitatható a nyílt vízfelületében több, mint 90%-ban Ausztriához tartozó, alapvetően az osztrák turizmus érdekeit szolgáló Fertő-tónak Magyarország területéről történő vízpótlása. A Fertő-tó vízpótlására több lehetőség felvetődött, a szakértők szerint a Mosoni-Duna, a Rába vagy a Lajta jöhetne szóba. Hozzátéve, hogy a Ausztriának van saját Duna szakasza, amelyben sokkal több víz folyik, mint a Duna elterelése miatt méterekkel lesüllyedt szigetközi Duna-szakaszon, azaz a Fertő-tó vízpótlását a burgenlandi mezőgazdasági területekkel egyetemben a saját maguk megoldhatnák.

A kérdés persze az, hogy miként lehetséges az, hogy a szigetközi Duna-szakaszra a vízügy amiatt akar gátakat építeni, mert nincs elegendő víz Szigetköz térségében, de ha az osztrák mezőgazdasági területeket, tavakat akarják ellátni Szigetközből vízzel, akkor van bőven víz?!