A képgalériában több mint két évtized fotóanyaga található. A fotókat területileg 3 részre osztottuk: A Felső-Szigetközben készült képeket a "Tejfalusi mellégágrendszer", a Középső-Szigetközben készült képeket a "Cikolai mellékágrendszer", az Alsó-Szigetközben készült képeket az "Ásvány-lipóti mellékágrendszer" nevű ikon képére kattintva nézhetjük meg.
A fenti 3 területen belül időrendben több részre osztottuk a fotókat, azaz a fenti ikonokra kattintva újabb - térképeket ábrázoló - ikonok jelennek meg, amelyek az adott területen belül időrendben osztják fel az elmúlt 3 évtizedben készült fotókat:

• Az első ikonra kattintva a Duna 1992. október 25-i elterelése előtt készült fotók láthatók.
• A második ikonban a Duna elterelése után készült fotók nézhetők meg.
• A harmadik ikonban készült fotók 2003-ban, azaz több mint 10 évvel a Duna elterelése után, egy átfogó monitoring munka keretében készültek.
• A negyedik ikonban több év alatt készített összehasonlító képpárok, illetve képsorozatok láthatók, azaz, hogy miként változott meg a táj arculata a Duna 1992. évi elterelése után.
• A további ikonokban a 2012-ben és 2013-ban elvégzett fotó monitoring munka képanyaga található. Ebben a 2 évig tartó monitoring munkában több mint 800 fotó készült, ezért a fotók nagy száma miatt a területeket több altérképre bontottuk fel. A "Tejfalusi mellégágrendszer" ikonban található 2012-2013. évi monitoring munka képanyagát területileg 2 részre, Doborgazsziget-Tejfalusziget, valamint Rajka-Dunakiliti jelölésű térképekre bontottuk. Az "Ásvány-lipóti mellékágrendszer" ikonban található képeket - a terület nagysága miatt - 5 részre ("lipóti ágrendszer", "ásványi ágrendszer I.", "ásványi ágrendszer II.", "árvai ágrendszer I." és "árvai ágrendszer II.") bontottuk.

A Duna elterelése előtt készült fotókkal Szigetköz tájának sokszínűségét, változatosságát, esztétikai értéket kívántuk bemutatni. Ezek a fotók 1983 és 1992 nyara között készültek.
A Duna elterelése után készült fotókon jól látható, milyen katasztrofális állapotok uralkodtak Szigetközben a Duna elterelése után fél évvel, a vegetációs időszak megkezdésekor. Ekkor még nem üzemelt vízpótlás, a mellékágak 70 százaléka gyakorlatilag kiszáradt. A fotók zömmel 1993. májusában, azaz a Duna elterelése után fél évvel készültek, míg néhány kép 1994-ben.
A 2003-ban készült fotó monitoring munka célja az volt, hogy vizuális eszközökkel próbáljuk rögzíteni a mellékágakat ért károkat. Főleg olyan fotók készültek, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a mellékágak hajdan kavicsos medre beiszaposodott, a vízmozgás erősen lecsökkent, és az a vízdinamizmus, ami a területet természetközeli állapotában jellemezte, megszűnt. A képeken megfigyelt hínárosodás a meder eliszaposodására utal.
Az összehasonlító képsorozatokban időrendben mutatjuk be a vízi táj megváltozását. Az összehasonlító képpárok a Duna elterelésének következményét mutatják be. A több éven keresztül készített képsorozatokon jól látható, hogy a vízpótlás ellenére milyen tájdegradációs folyamatok indultak meg a mellékágrendszerben: több képsorozaton látszik, hogy bár a vízszintet visszaállították a mellékágrendszerbe épített kis keresztgátakkal, de sok helyen az állóvízi körülményeket kedvelő növényzet alakult ki. Számos fotón megfigyelhető, hogy a mellékág partján lévő fák csúcsai elszáradtak: ez a talajvízszint lecsökkenésére utal. A Duna elterelése előtt Szigetköz mellékágrendszerét kavicsos partok, kis kavicsszigetek jellemezték: ez a víz dinamizmusának és a rendszeres árvizeknek volt köszönhető. A kavicsos partok és kavicsszigetek nem csak esztétikai értéket képviseltek, de növelték a táj és az élőhelyek változatosságát, így növelték a növény és állatvilág változatosságát is. A képsorozatokon jól látszik, hogy a kavicsos partok gyakorlatilag megszűntek, a legtöbb helyen a beerdősülési folyamatok megkezdődtek. Ezekből a fotókból 50-et csatoltak a hágai per magyar anyagához.

A 2012-2013. évi monitoring munka keretében a szigetközi mellékágak nagy részét végigjárva, több mint 800 fotó mutatja be a mellékágrendszerek változatos, gátakkal szabdalt világát. A monitoring munka célja az volt, hogy a Duna elterelése után 20 évvel vizuálisan rögzítsük a mellékágak állapotát. A fotókból látszik, hogy a szigetközi Duna-szakasz mellékágainak általános állapota nem sokban tér el attól, ami 2003. évben megfigyelhető volt. A mellékágak állapota az elmúlt évtized folyamán stabilizálódott, vizuálisan észrevehető romlás nem figyelhető meg. A mellékágak állapota nyilvánvalóan rosszabb, mint a Duna elterelése előtt volt, de stabilizálódott, a Duna elterelése okozta kritikus változások már nem várhatók. Emiatt Szigetközben nem szabad visszafordíthatatlan műszaki beavatkozásokat megvalósítani a mellékágak romló állapotára való hivatkozással!
A képekből az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi vízpótlás meg sem tudja közelíteni a Duna elterelése előtti állapotokat. Szembeötlő, hogy kavicszátonyokat és kavicsos partokat csak Alsó-Szigetköz ásványi mellékágrendszerének az alsó részén találhatunk - ott, ahol még nincs befejezve a vízpótló rendszer, és a Duna természetes vízjárása érezteti hatását. A jelenleg üzemelő vízpótló rendszer az eredeti vízdinamizmust megközelíteni sem tudja.

A térképeken a piros pöttyökre kattintva tekinthetjük meg az adott ponton látható táj képét. A piros pöttyök nem a fotókon látható helyeket, hanem a fotók készítésének helyszínét jelzik, azaz, hogy abból a pontból mit lehetett a fotó elkészítésének időpontjában látni.
A Duna és a mellékágak vízszintingadozása miatt ugyanannak a helyszínnek az arculata meglehetősen változatos képet mutat: magasabb vízállásnál a mellékág szélesebb, alacsonyabb vízállásnál a mellékág keskenyebb lehet, vagy akár szárazra is kerülhet. Különösen igaz ez Alsó-Szigetköz azon mellékágaira, amelyek még szabad kapcsolatban vannak a Dunával. Emiatt előfordulhat, hogy az arra járó meglehetőse más képet fog látni, mint amit a fotón előzőleg láthatott.

A szigetközi táj megváltozását, a tájdegradációs folyamatokat jól mutatja be még a honlapunkon látható "Szigetköz - megsebzett táj" című 25 perces dokumentum film.

A 2012-2013. évi fotó monitoring munka képanyagát a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásának köszönhetően tudtuk elkészíteni.