Szakmai állásfoglalások

A Duna Charta elfogadhatatlannak tartja, hogy az osztrák mezőgazdaság vízhiányát Magyarországról pótolják

A fertőzugi vízpótlás magyar szemmel

A hazai vízgazdálkodás koncepcionális problémáira utal az is, hogy miközben a tavalyi év brutális szárazsággal döntötte be a magyar mezőgazdaságot, a vízügy előrehaladott tárgyalásokat folytat, hogy a szomszédos Ausztria mezőgazdaságát magyar részről öntözővízzel segítsük. A burgenlandi Fertőzug mezőgazdasági területeinek talajvízszint süllyedése és vízhiánya mögött nem csupán a csapadékmentes időjárás keresendő: vízügyi szakemberek szerint a térség talajvizét mintegy hatezer kút vízkivétele apasztja – mely kutak egy jelentős része illegális. 

2023. január 11.

Összeköthető-e duzzasztással a szigetközi Duna-szakasz a mellékágrendszereivel?

Nem! – jó kérdés, hogy akkor egyes politikusok és köztisztviselők miért állítják?


A Dunának 10 kilométerenként átlagosan 3 méter esése van, azaz, ha a Dunát egy duzzasztóval 3 méterrel megduzzasztják a szigetközi szakaszán, akkor annak a hatása 10 kilométerig tart, úgy, hogy 5 kilométerrel feljebb már csak 1.5 méterrel lesz magasabb a vízszint, és a partél 1.5 méterrel lesz magasabban, mint a vízszint.
És ennyit kellene itt egy vizi csigának felugrania, ha teljesíteni akarná Baranyai Gábor miniszteri biztos által prognosztizált ökológiai kapcsolatot.

 

2016. január 25.

A dunacsúnyi tározó és a fenékküszöb feltöltődése

A Duna Charta 2015-ben mederfeltöltődés vizsgálatokat végzett a dunacsúnyi tározóban


Időzített bomba lesz, ha duzzasztókat építenek a szigetközi Duna-szakaszra.

- Mikuláš Huba: a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni.
- Tuba Lajos (Somorja): a dunacsúnyi tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

A Baranyai levél elemzése - rövid összegzés a bős-nagymarosi vitarendezéssel kapcsolatos tárgyalásokról

Baranyai Gábor: „ a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet - Duna Charta: ilyen feltételek mellett Szlovákiának, de nem nekünk!

A bős-nagymarosi történet újabb gyöngyszemét jelenti Baranyai Gábor miniszteri biztos levele, amelyben az addig tárgyalásokról számolt be az igazságügyi miniszternek még a nyár derekán. 

Gyöngyszemek a levélből:
„Szlovákia számára is a szigetközi rehabilitáció jelenti a prioritást”
„a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet”
„Céljuk a status quo-hoz minél közelebb álló megoldás kidolgozása”
„a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kell lezárni”

2015. október 20.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztásának lehetséges következményei

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztását a vízügyi lobbi több mint egy évtizede „rehabilitációs” javaslatként próbálja keresztülvinni. A duzzasztás indokaként számos olyan jól hangzó, a laikusoknak és döntéshozóknak szóló állítást, kinyilatkozatást fogalmaztak meg, amelyeket a vízügyi szakma tudományos igényességű vizsgálatai nem támasztanak alá, sőt, gyakran cáfolták azokat. Az alábbiakban tömören ezeket vesszük sorba, az indoklásukat a felsorolás után részletesen is megadjuk, hivatkozva, a vizsgálatot elvégző vízügyi szervezetre, vagy kutatóra.

2015. szeptember 29.

2014. évi szigetközi mellékágmeder vizsgálat

A Duna Charta az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársaival közösen mellékágmeder vizsgálatot végzett 2014 tavaszán. A mellékágmeder vizsgálattal arra kerestük a választ, hogy történt-e jelentős mértékű üledékfelhalmozódás, mederátalakulás a szigetközi Duna-ágakban az „ideiglenes” vízpótlórendszer 1995-ös megépítése óta. Az eredmények azt mutatják, hogy kiszámíthatatlan, hogy hol rakódik le jelentős vastagságú iszap, és hol nem: a vízpótlórendszer számos helyen kifejezetten a feliszapolódást segíti elő.

Mit takar a Szite terve?

Idézetek a Szite tervének tudományos igényességű vizsgálati anyagaiból

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton nyert százmillió forintból, szakértők megbízásával tudományos igényességgel vizsgáltatta meg a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációs javaslatait, így a Szite duzzasztásos javaslatát is, amely a www.szigetkozosen.hu oldalon található.  A tanulmányokból megállapítható,  a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak számtalan jól hangzó állítását, ígéretét nem a Duna Charta cáfolja, hanem nagyrészt azok a tanulmányok, amelyek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megbízásából készültek százmillió forintért.
 
2012. november 20.

A magyar-szlovák szakértői tárgyalások rövid összefoglalója

A Szlovákia 2001 júniusában egyezett bele, hogy két szakértői munkacsoportot állítsanak fel: vízgazdálkodási munkacsoportot a két fél által kölcsönösen átadott komplex rendezési javaslatok tanulmányozására, a jogi munkacsoportot pedig az ítéletből fakadó jogi következtetések levonására. Világosan látszott az a szlovák reménykedés, hogy ha sikerül "politikát" háttérbe szorítva a tárgyalások folytatását minél alacsonyabb szintre szorítani, akkor majd a lét ország műszaki (vízügyi) szakértői megegyeznek egymás közt - reményeik szerint a szlovák fél álláspontjához közeli végeredménnyel.

Budapest, 2010. március 16.

Duna Charta

A hágai per ítéletről folytatott magyar-szlovák tárgyalások összegzése

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozta meg döntését a Bős-Nagymarosi Terv ügyében. A Horn kormányzat ki szerette volna használni a választásokig hátra lévő néhány hónapot az ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás megkötésére. Nemcsók János, miután kormánya nevében beleegyezett a Dunakanyarban építendő második vízlépcsőbe és lemondott a Duna eredeti medrébe juttatandó bármilyen további vízmennyiségről, könnyűszerrel meg tudott állapodni szlovák kollégájával.

Budapest, 2010. március 15.

Duna Charta

A Duna Charta véleménye a Duna részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervének kéziratában olvashatókról

Vélemény a Duna részvízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

A Duna Charta véleménye a Szite "3 " gátas javaslatának támogatásáról

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

A Duna Charta véleménye a „Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratában” olvashatókról

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

A Duna Charta véleménye a Szite "3 " gátas javaslatáról

Vélemény a Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terv kéziratához

2009. november 18.

JAVASLAT A SZIGETKÖZI DUNA SZAKASZ HELYREÁLLÍTÁSÁRA (2004)

A Duna 1992-ben történt elterelése miatt bekövetkezett változások leginkább az árvédel-mi töltések közötti mellékágrendszerek, valamint a mentett oldali holtágak különleges állat- és növényvilágát veszélyeztetik. Súlyosan károsodott az a természetes utánpótlódási rendszer is, amely a Kisalföld kiváló minőségű felszín alatti ivóvízkészletét táplálta. A károk mérséklése, a természetes viszonyok helyreállítása csak olyan folyószabályozási módszerekkel lehetséges, amelyek figyelembe veszik a szigetközi vízrendszer kialakulásának történetét, a terület víz- és hordalékjárásának jellegzetességeit, a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának törvény-szerűségeit.

Molnár Péter
hidrogeológus, környezetmérnök

Állásfoglalás a Dunáról

A Duna Charta és a Védegylet Dunával kapcsolatos állásfoglalása (2004)

A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a dunai víz- és környezetgazdálkodás gyakorlatában feltétlen elsőbbséget kell biztosítani az ivóvízbázisok védelmének, valamint a biológiai sokféleség szempontjából kitüntetett jelentőségű vízi és vízparti élőhelyek megőrzésének. Nem vitatjuk a hajózás és feltételei biztosításának szükségességét, de megköveteljük, hogy a vízi közlekedés eszközei alkalmazkodjanak a Duna természetes adottságaihoz, és ne a folyó medrét igazítsák mérhetetlen költségek árán a hajók és uszályok merülési mélységéhez.

Budapest, 2004. május 15.

Karátson Gábor
a Duna Charta és a Védegylet elnöke