A szigetközi Duna-szakasz duzzasztását a vízügyi lobbi több mint egy évtizede „rehabilitációs” javaslatként próbálja keresztülvinni. A duzzasztás indokaként számos olyan jól hangzó, a laikusoknak és döntéshozóknak szóló állítást, kinyilatkozatást fogalmaztak meg, amelyeket a vízügyi szakma tudományos igényességĹą vizsgálatai nem támasztanak alá, sőt, gyakran cáfolták azokat. Az alábbiakban tömören ezeket vesszük sorba, az indoklásukat a felsorolás után részletesen is megadjuk, hivatkozva, a vizsgálatot elvégző vízügyi szervezetre, vagy kutatóra.

1. Nincs sürgető ökológiai indok olyan mĹąszaki beavatkozásra az Öreg-Dunán, amely gátak építését igényelné, vagy a nekünk járó 50%-nyi vízről való lemondást indokolná! Ugyanis a szigetközi mellékágrendszerben nincsenek kiszáradt holtágak! Szigetköz mesterséges vízpótlása hosszú távra megoldott. A Duna duzzasztása érdemben nem változtatna a jelenlegi vízpótlás mikéntjén, a mesterséges voltán. Vízre, vízdinamikára van szüksége az ökoszisztémának, nem gátakra!

2. A duzzasztók jogi és mĹąszaki szempontból is meghatározzák, hogy mennyi vizet igényelhetünk
elfogadásukkal Magyarország önként lemond az őt megillető 50% vízhozamról, azaz elveszítjük a vízvagyonunk egy részét (indoklását lásd alább). A duzzasztók építése mindörökre bebetonozza a jelenlegi helyzetet, mert a gátak az elvi lehetőségét is elveszik annak, hogy a Duna valaha is visszatérjen az eredeti medrébe.

3. A duzzasztáshoz nem is kell több víz a jelenleginél – ez maga a szlovák javaslat!

4. A tervezett duzzasztók szöges ellentétben állnak az uniós Víz Keretirányelvvel! A Víz Keretirány-elv kimondja, hogy a szabályozottságot csökkenteni kell, ehelyett hungarikumként létrehoznák az egész Duna-folyam legsĹąrĹąbben duzzasztott szakaszát.

5. A tervezett duzzasztók növelik az árvízveszélyt, mert nem csak kisvízkor, hanem árvízkor is megemelik a vízszintet! A megnövekedett árvízszintet csak pótlólagos és költséges beruházással lehet visszaállítani az eredeti szintre.

6. A tervezett duzzasztók nem fenékküszöbök, hanem hibrid felépítésĹą gátak (hajózsilipes és árvízlevezető kapus vasbeton szerkezetĹą fenékküszöbök).

7. A duzzasztók megépítése után nem lehet elbontani a mellékágakban lévő bukókat, szĹąkítőket.

8. A duzzasztók nem állítanák vissza a kapcsolatot a főág és a mellékágak között, csak egyes pon-tokon: a Duna nagy esése miatt lépcsős lesz a duzzasztott szakasz.

9. A tervezett duzzasztók nem jelentenének ökológiai kapcsolatot Szigetköz és Csallóköz között.
Abszurd kijelentés, hogy ökológiailag összekötné a Duna két oldalát, mert a duzzasztás állóvízi körülményeket hozna létre, azaz ökológiai degradációt okozna a sebes folyású Duna-szakaszon.

10. A duzzasztók építése jelentős ökológiai károkat okoznának. 

11. A hullámtérben továbbra sem lehetne tartós elárasztást végezni. 

12. A duzzasztók jelentősen akadályoznák a ma még szabad kishajó forgalmat, jelentősen növelnék a hajózási időt, mert minden gátnál zsilipelni kellene.

12.+1 Hungarikumként létrehoznák a teljes Duna folyam legsĹąrĹąbben duzzasztott szakaszát.

A szigetközi duzzasztók építése nem magyar érdek, nincs olyan ökológia, vízpótlási érv, amely a duzzasztást igazolná. A duzzasztók megépítésével Magyarország lemondana a vízvagyonról, miközben a víz szerepe egyre jobban felértékelődik, és stratégiai jelentőségĹąvé válik. A duz-zasztott terekben megnőne az eutrofizáció, ami elszennyezné a Szigetköz alatti ivóbázist. A gátak az elvi lehetőségét is elveszik annak, hogy a Duna valaha is visszatérjen az eredeti medrébe!

A fenti 12+1 pont indoklása

A hivatkozott tanulmányok kidolgozói: ÖKOPLAN GIS Kft.,  Hallépcső Bt., VTK INNOSYSTEM KFT, VITUKI, Magyar Környezetgazdaságtani Központ, Pisztráng Kör Egyesület,  R. Tamás Ágnes, Bartus Gábor,  Limp Tibor,  Keserü Balázs,  Kevey Balázs, Alexay Zoltán, Guti Gábor voltak. A tanulmányok elérhetőek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány „Szigetközösen” c. honlapján: www.szigetkozosen.hu.
További információk találhatók a Szite honlapján: www.szite.hu, illetve a volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kidolgoztatott „Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja” címĹą tanulmányban is: http://www.bosnagymaros.hu/feltoltott/PFS_final_Hung_revised.pdf

1. Nincs sürgető ökológiai indok olyan mĹąszaki beavatkozásra az Öreg-Dunán, amely gátak építését igényelné: Szigetköz mesterséges vízpótlása hosszú távra megoldott, idézzük: „Szigetköz teljes területén sikerült visszaállítani a részben természeti folyamatok, részben emberi beavatkozások által megváltozott vízállapotokat.” „a project összköltsége 6.3 milliárd forint” (Országos Vízügyi Főigazgatóság - OVF közleménye 2015. június 10. http://www.ovf.hu/hu/esemenyek-2/szigetkoz-zarorendezveny ) Szigetközben nincsenek kiszáradt mellékágak! Részletes képanyag monitoring felmérésből: (http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=137) Kiszáradt holtágakra való hivatkozással nem lehet a duzzasztók építését megindokolni! Aki azt állítja, hogy a mellékágak vízellátása miatt kell duzzasztani, az vagy nem mond igazat, vagy fogalma sincs a helyi viszonyokról. Viszont a duzzasztás a jelenlegi mesterséges vízpótlás módján alapvetően nem változtatna semmit, az ugyan olyan elven mĹąködne, mint most. Ugyanakkor minden duzzasztónál állóvízi jellegĹą, könnyen eutrofizálódó szakasz alakulna ki, amely elszennyezné a terület alatti jelentős ivóvízbázist. Nem gátakra, duzzasztásra, hanem több vízre lenne szükség, nagyobb vízdinamikára lenne szükség!

2. A duzzasztók jogi és mĹąszaki szempontból is meghatározzák, hogy mennyi vizet igényelhetünk
A hágai per döntése nem határozta meg százalékban, hogy a Duna vízhozamának hány százalékéra tarthat igényt Magyarország. Kimondta, hogy az áramtermelés joga nem élvez elsőbbséget a természet vízigényével szemben. Méltányos és ésszerĹą vízmennyiséghez van jogunk, s a vízmegosztásnak ki  kell elégítenie a fenntartható  fejlődés követelményét. Ebből következik, hogy Magyarországot a méltányos vízhasználat címén a vízhozam 50%-a illeti! Amennyiben viszont Magyarország maga bebizonyítja, hogy a Duna vízhozamának 15-20%-val és 4 gáttal vissza tudja állítani az eredeti ökológiai állapotokat (ami nem igaz), akkor nincs indoka, hogy a jelenleginél több vizet követeljen. De a gátak mĹąszaki okoknál fogva determinálják, hogy mennyi vizet igényelhetünk: ugyanis a gátak terméskő részét (lásd 6.pont) a nagy vízhozam folyamatosan megrongálná, azokon a jelenlegi vízhozamnál tartósan többet nem lehetne átengedni! Azaz épp a gátak épségére hivatkozva kellene visszautasítanunk a több vizet!

3. A duzzasztáshoz nem is kell több víz a jelenleginél - ez maga a szlovák javaslat:
A Szigetközösen honlapon található Láng István vízgazdálkodási szakembernek (jelenleg OVF mĹąszaki főigazgató helyettes) az előadása: „2007. 09. 14. dunaszigeti konferencia előadásai / 10_Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása” címmel
(http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6). Előadása szerint (6. dia) a duzzasztás éves szinten nem igényel több vizet a jelenleginél. A Duna teljes vízhozamából nyári és téli nagyvíz esetén 15%, nyári középvíz esetén 27%, téli középvíz esetén 12.5%, nyári kisvíz esetén 44%, téli kisvíz esetén 27% vízhozamot igényel a duzzasztásos megoldás, ez érdemben nem több mint amennyit jelenleg a Dunába juttatnak. Emiatt – természetesen – Szlovákia számára ez az egyetlen elfogadható javaslat.

4. A tervezett duzzasztók szöges ellentétben állnak az uniós Víz Keretirányelvvel:
A Víz Keretirányelv a nagy folyók szabályozottságának csökkentését írja elő (Országos VízgyĹąjtő Gazdál-kodási Terv / Szigetköz alegység vízgyĹąjtő-gazdálkodási terv, 3.2.3.2. pont, 46. oldal (http://vizeink.hu/files/konza_1-1_vegl_jh.pdf)) oly módon, hogy: „Nagy folyók esetében a szabályozottság teljes megszüntetése általában irreális elképzelés. Felülvizsgálható azonban a mĹątárgyak mĹąködése, illetve érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a megfelelően széles hullámtéren belül hagyni kell, hogy a folyó maga alakítsa medrét (a védendő értékek megfelelő biztonsága mellett). … Nagy folyók esetében a szabályozottság csökkentése inkább az jelenti, hogy nem építünk újabb partvédő mĹąveket és keresztirányú mĹąveket, hanem a széles hullámtéren belül hagyjuk a folyót magától alakulni ott, ahol ez nem veszélyezteti az árvízi biztonságot.”
  
Tehát a Víz Keretirányelv ellenzi új keresztirányú mĹąvek, azaz duzzasztók, keresztgátak építését, így a duzzasztók terve teljes mértékben összeegyeztethetetlen az uniós Víz Keretirányelvvel, hisz a beavatkozás nem a szabályozottságot csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, a szabályozottságot növeli!

5. A tervezett duzzasztók növelik az árvízveszélyt
Józan paraszti ésszel belátható, hogy egy gátnak nem csak akkor van vízszint emelő hatása, ha a folyóban kevés víz folyik, a gát árvíz esetén is magasabbra duzzasztja a vizet, ezzel növelve az árvízi kockázatot.
Láng István (jelenleg OVF mĹąszaki főigazgató helyettes) a 2007. 09. 14-i dunaszigeti konferencián a megnövekedett árvízi kockázatot csökkentő beavatkozásokat ismerteti. Előadásában a védőtöltések megemelését, a Duna partjának mintegy 40 méter szélességben történő legyalulását, a Dunában lévő zátonyok elkotrását, és növényzetmentes árvízlevezető sávok kialakítását tartotta elengedhetetlen beavatkozásnak. Szigetközösen honlap: „2007. 09. 14. dunaszigeti konferencia előadásai / 10_Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása” pont (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6).

A beavatkozásokra egyértelmĹąen a tervezett gátak árvízszint emelő hatása miatt van szükség!

A Szite honlapján található Láng Mercédesznek a Magyar Hidrológiai Társaság 2009.07.01.-i ülésén elhangzott előadása (http://www.szite.hu/index.php?p=list@docs&cid=3&did=33). Ennek a tanulmánynak a 12. oldalán olvasható, hogy az általuk elemzett fizikai modellkísérletben milyen hatással voltak a tervezett gátak (ő megnevezésével fenékküszöbök) az árvízszintre:
”Az árvízszintek a fenékküszöbök beépítésének hatására tovább emelkedtek. Az árvízszint csökkentése érdekében első lépésben a hullámteret kezdtük el tisztítani, hogy a kedvező áramlási irányok jobban kitĹąnjenek. Ez a kísérlet teljesen hatástalan volt. A kísérleti sorozat végén már alig volt érdességet növelő tényező, de az árvízszintek mégsem csökkentek.”
  
Azaz a modellkísérletben a gátak (fenékküszöbök) egyértelmĹąen növelték az árvízszintet!
  
Hasonló következtetésre jutott az Ökoplan Glis kft. (Szigetközösen: Tájhasználat végleges tanulmány, 94. oldal http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=13):

„10.1.4. Zátonysüllyesztések és tisztítások
- a fizikai kisminta kísérletek alapján szükséges a tervezett mĹąvek közötti szakaszok zátonyainak részleges elkotrása, annak érdekében, hogy a főmeder kapacitása javuljon (Láng I.)
- ezekre a kotrásokban mindhárom megoldásban szükség van, mert e nélkül a mértékadó árvízszintek nagymértékĹą növekedése állna elő.”

6. A tervezett duzzasztók nem fenékküszöbök, hanem hibrid felépítésĹą gátak
A fenékküszöb nagyméretĹą kövekből és töltőanyagból épített, a folyó, esetünkben a Duna teljes keresztmetszetét elzáró duzzasztó gát, ahol a duzzasztás magassága 4-5 métert is elérheti. De a tervekben nem fenékküszöbökről van szó, hanem gátakról. Mint a Szite honlapján látható, az általuk fenékküszöbnek nevezett gátnak mintegy harmadát vasbeton szerkezet teszi ki, amely tartalmaz egy 10 méter széles hajózsilipet és három, összességében 72 méter széles vízleeresztő zsilipet, azaz 82 méter vasbeton mĹąvet tartalmaz a gát.
(Szite honlap: 3.1.1.pont http://www.szite.hu/index.php?p=page@content&pid=12).

Azaz nem fenékküszöbökről, hanem gátakról van szó! Összehasonlításképp: A dunakiliti duzzasztó-mĹą 7 darab hasonló, 24 méter széles gátmezőből áll (http://www.gabcikovo.gov.sk/doc/gabcikovo/hun/doc/ghu.doc 7.3.1. pont), tehát a tervezett gátaknak egy komoly vasbeton szerkezetĹą magja van!

7. A duzzasztók megépítése után nem lehet elbontani a mellékágakban lévő bukókat
Az elmúlt 20 évben mellékágrendszerbe több tucat, a mellékágak vízszintjét emelő szĹąkítőgátat és bukót építettek. A duzzasztók pártolói azt állítják, hogy ezeknek a szĹąkítő gátaknak a nagy része elbontható lenne, ha a duzzasztókat megépítenék a szigetközi Duna-szakaszra.
Láng Mercédesznek a Magyar Hidrológiai Társaság 2009.07.01-i ülésén tartott „A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Duna szigetközi szakaszának vízszintemelésére” címĹą előadása ezt cáfolja, ahol a 15. oldalon olvasható (http://www.szite.hu/index.php?p=list@docs&cid=3&did=33):
„Az ökológusok kérésére vizsgáltuk a mellékágrendszer bukóinak elbontási lehetőségét. Jellemzően a bukók nem bonthatók el, hiszen a mellékágrendszerben ezek a mĹątárgyak teszik lehetővé a természetvédelem által igényelt vízszint pontosabb lekövetését, ellensúlyozzák a főmeder 3 nagy mĹątárgyának kb. 2-4 méteres duzzasztását. „

8. A duzzasztók nem állítanák vissza a kapcsolatot a főág és a mellékágak között
Szigetközösen honlap: Hidrológiai végleges tanulmány / Hidrológiai elemzés (Vituki) 71. oldal.
(http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=12) :
„Az 1814,9; az 1826,2; és az 1834,2 fkm szelvényekben 3*24 m széles árvízkapuval, 10 m széles, az árvízlevezetésben is részt vevő kishajó-zsilippel és 20 m széles 1:10 rézsĹąhajlású hallépcsővel elkészített fenékküszöbök vízszintemelő hatásával a beavatkozás megteremtheti egyes pontokon a lehetőséget a főág-mellékágrendszer kapcsolatának helyreállítását.”
 
Azaz a Vituki szerint a duzzasztás csak egyes pontokon teremti meg a kapcsolatot az Öreg-Duna és a mellékágak közt, ami egyáltalán nem meglepő, mert a Duna nagy esése miatt nagyon lépcsős lesz a duzzasztott szakasz, emiatt a duzzasztótól távol lévő mellékágak magasabban lesznek, mint a Dunában az átlagos vízszint!

9. A tervezett duzzasztók nem jelentenének ökológiai kapcsolatot Szigetköz és Csallóköz között
A duzzasztás hívei azt hangoztatják, hogy duzzasztással ökológiailag összekapcsolnák Szigetköz és Csallóköz mellékágrendszerét. Összekapcsolnák, de csak vízügyi szempontból és nem ökológiailag, ugyanis a duzzasztással nagyrészt állóvízi körülményeket teremtenének, és a duzzasztók felett a lelassult vízben tavi jellegĹą állapotok jönnének létre főleg a nyári, kisvizes időszakban, ami növelné az eutrofizációt, és elszennyezné a mederfenéket, valamint az alatta található ivóvízbázist.
A Tisza-tó jelentős része mára mocsárrá változott a feltöltődés miatt. Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi „tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott” (Népszabadság, 2012. október 28. http://nol.hu/ajanlo/20121027-bos_20__idozitett_bomba). A feltöltődési folyamat hosszútávon a duzzasztók feletti területeket sem kerülné el.

10. A duzzasztók építése jelentős ökológiai károkat okoznának
Szigetközösen honlap: Ökológiai végleges tanulmány/Ökológiai értékelés (Alexay Zoltán) 65. oldal
(http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=11)
„A Dunaremete alatti területen az árhullám jobb levezetése érdekében a mellékágakban kialakult zátonyokat, szigetzátonyokat a Gombócosi- Halrekesztői-, Gatyai-, Farkaslyuki- zárás alatt valamint az Árvai-folyásban, a Ercsédi-zárás felett és alatt el kell távolítani. Ez a beavatkozás ökológiai szempontból káros és nem kívánatos, mert a zátonyokon megtelepedett iszaptársulások, fĹązbokor ligetek alkották zömében a hullámtér természetes növénytársulásait, mert mint már említettem, a szigeteken már szinte 100 %-ban telepített erdők vannak. A modellkísérlet tapasztalatai alapján a beavatkozás elkerülhetetlennek látszik, de ezáltal szegényebb lesz a térség élővilága, egyhangúbbá válik a táj képe.”
  
Szigetközösen honlap: Ökológiai végleges tanulmány / Növényvilág (Kevey Balázs) 17. oldal (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=11):
  
„Az Alsó-Szigetközben megmaradt néhány kavicszátony megőrzése fontos természetvédelmi feladat, mert csak ezekre lehetne átmenteni a Felső-Szigetköz tönkrement csigolya bokorfüzeseinek – talán még meglévő – növényritkaságait”
  
Szigetközösen honlap: Tájhasználat végleges tanulmány (Ökoplan GIS kft) 61-62 oldal.
(http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=13)
  
„Pontosított számítások szerint a zátonykotrás mennyiségére a pótlólagosan megadott /2.sz.melléklet/ 1,5 millió m3 anyagmennyiség veendő figyelembe. Még ennek a mennyiségnek a kitermelése és mozgatása is kritikusnak tekinthető azonban környezeti hatásait tekintve, különösen a szigetközi hullámtér ökológiailag értékes, természetvédelmi védettség alatt álló területei esetében”
  
Azaz a zátonyok elkotrása, illetve a zátonyok növényzetének letisztítása az ökológiai szempontból nem elfogadható. Hangsúlyozni kell, hogy ezekre a ökológiailag káros beavatkozásokra pusztán a duzzasztók okozta árvízszint növekedés ellensúlyozása miatt van szükség, így a beavatkozás ellentétes a Víz Keretirányelvvel!
Ne felejtsük el azt sem, hogy a duzzasztók gátjába a dunakiliti duzzasztó vasbetonszerkezetének mintegy felével megegyező vasbetonszerkezetet építenék be (lásd fentebb)! Elképzelhető, milyen nagy építési, szállítási munka lenne ez, milyen infrastruktúra kiépítését tenné szükségessé – köztük teherbíró út kiépítését a Duna partján, emellett építési területté változtatna 3 területen a Duna part.

11. A hullámtérben továbbra sem lehetne tartós elárasztást végezni
Szigetköz ökológiai rendszeréhez hozzátartozott, hogy árvizek idején, évente többször is, tartósan víz alá került a hullámtér. Rehabilitációs igény, hogy a megvalósított vízpótlás tartós elárasztást tudjon biztosítani. Kérdéses persze, hogy a mĹątárgyak elviselik-e a megnövekedett vízsebességgel és hordalék szállítással járó tartós elárasz-tás jelentős igénybevételét? Kertész József ásványrárói szakaszmérnök nyilatkozata szerint nem! KISALFOLD, 2009.06.15 – Tartós ár kell halíváskor: (http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/tartos_ar_kell_halivaskor/2103091/)
„Kertész József felhívta a figyelmet, hogy a tartós elárasztást az ideiglenes jelleggel kiépülő mĹąvek nem bírják. A jelenlegi elárasztás is többmilliós helyreállítási munkát tett szükségessé”

12. A duzzasztók jelentősen akadályoznák a ma még szabad kishajó forgalmat
Jelenleg a szigetközi Duna-szakasz Dunakilititől lefelé kishajóval, motorcsónakkal és túrahajókkal akadály nélkül hajózható az év minden időszakában. Ha a duzzasztásos terv megvalósulna, akkor a kishajók és túracsónakok csak többszöri zsilipeléssel tudnának végigmenni ezen a 40 kilométeres, jelenleg szabadon hajózható a szakaszon! Azaz a duzzasztók jelentősen megnövelnék a hajózás időtartalmát, annak nagy részét a zsilipelés tenné ki! Emellett az is nyilvánvaló, hogy egy kenu kedvéért nem fognak zsilipelni, vagy pénzt kérnek érte. És, mint fentebb idéztük Láng Mercedesztől, a mellékágakban sem lesz könnyebb a túrahajózás, mert az ottani bukók nem bonthatók el.