"Az 56-os forradalom után a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer elleni küzdelem volt a második olyan eset, amely megmutatta, hogy van bennünk tehetség a halál szorításából kitörni." Karátson Gábor

Karátson Gábor díj 2022.

A Karátson Gábor díjat 2022. évi díjazottja: Ébert Ágoston

2023. május 16-án a Fellini Kultúrbisztróban a Duna Charta vezetősége átadta a 2022. évi Karátson Gábor-díjat, amelyet a Római-part védelméért ítéltünk oda.

2023. május 16.

 

Sajtóközlemény

Magyar vizet magyar földre - és ne külföldre!

A Duna Charta elfogadhatatlannak tartja, hogy az osztrák mezőgazdaság vízhiányát Magyarországról pótolják. 

2023. január 11.

A Duna Charta elfogadhatatlannak tartja, hogy az osztrák mezőgazdaság vízhiányát Magyarországról pótolják

A fertőzugi vízpótlás magyar szemmel

A hazai vízgazdálkodás koncepcionális problémáira utal az is, hogy miközben a tavalyi év brutális szárazsággal döntötte be a magyar mezőgazdaságot, a vízügy előrehaladott tárgyalásokat folytat, hogy a szomszédos Ausztria mezőgazdaságát magyar részről öntözővízzel segítsük. A burgenlandi Fertőzug mezőgazdasági területeinek talajvízszint süllyedése és vízhiánya mögött nem csupán a csapadékmentes időjárás keresendő: vízügyi szakemberek szerint a térség talajvizét mintegy hatezer kút vízkivétele apasztja – mely kutak egy jelentős része illegális. 

2023. január 11.

Gátmentes új esztendőt 2023-ra is!

Visegrádi látkép kontra duzzasztó látványterve


2023. január 1.

30 éve terelték el a Dunát

A bős-nagymarosi erőműrendszer ügyében 1992-ben csak rossz és még rosszabb között lehetett választani.

1992-ben, október 23 és 25 között, Csehszlovákia mintegy 40 kilométeres szakaszon, a saját terültén korábban kialakított mesterséges betonmederbe terelte az addig az országhatárt jelentő Dunát, hogy a Bősnél megépített vízerőművel áramot termeljen. A Duna medrében a vízszint napokon belül több métert süllyedt, a területen található szigetközi és csallóközi mellékágrendszerek folyószakaszainak 70%-a teljesen kiszáradt. 
Az eltelt 30 évben a bős-nagymarosi erőműrendszer néven elhíresült konfliktust sem jogi, sem környezetvédelmi szempontból nem tudták rendezni. A részleges rehabilitáció költségei óriásiak.

Bárdos Deák Péter írása az Index hírportálon(itt) 

2022. október 26. 

Hazánkból pótolnák az ausztriai Burgenlandban hiányzó vizet

A vízügy gátakat akar építeni Szigetköz térségében, hivatkozva, hogy nincs elég víz Szigetközben. Ha viszont az osztrákokat akarják vízzel ellátni Szigetközből, akkor bőven van víz Szigetközben.

Az osztrákok a nagyrész Ausztria területén fekvő Fertő-tó és a burgenlandi Zicksee-tó vizét a Magyarországról pótolnák, akár csak a burgenlandi Fertőzug mezőgazdasági területeinek vízhiányát. A magyar határhoz közel eső burgenlandi területek vízpótlását alapvetően a Mosoni-Duna vízéből oldanák meg. Az ügy érdekessége, hogy a Mosoni-Dunában jelenleg sem folyik elegendő víz, Szigetközre a Duna 1992-es elterelése óta alapvetően vízhiányos területként tekintenek a helyi polgármesterek és vízügyi szakemberek. Míg a Duna elterelésének miatt a szigetközi Öreg-Dunába az eredeti vízhozamnak csak mintegy 20%-a jut, és a bősi erőműbe 80% megy a felvízcsatornán keresztül, addig az osztrákoknak ott van a teljes Duna vízhozamuk – mégis úgy gondolják, hogy számukra olcsóbb és környezetkímélőbb, ha a Mosoni-Duna vizét csapolják meg hazai vízügyi segítséggel.

 2022. augusztus 26.

Indul az Insula Magna

Újból gátakat terveznek a szigetközi Duna-szakaszra, 900 millióból. Vajon mennyiben fog változni a végkövetkeztetés a 2007-ben már elkészített tervekben foglaltaktól? Akkor 100 milliót költöttek rá.

A Duna 1992-es elterelése után a szigetközi Duna mederben a víz szintje métereket süllyedt, és az 1995 és 2015 között több lépcsőben épített mellékágbeli vízpótlórendszer a Duna medrét nem érintette. 2007-ben 100 milliót költöttek a Duna duzzasztásos terveinek kidolgozására, amit többször el akartak fogadtatni a kormányzattal – sikertelenül. Mindeddig érvényesült a miniszterelnök koncepciója, hogy a Dunára nem építenek gátakat, mert, mint 2014-ben nyilatkozta: „ … Amikor politikusok ezzel próbálkoztak, akkor bele is buktak és ez így is van jól.”

Ennek ellenére az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Insula Magna programmal újból nekiáll megtervezni az elmúlt években a kormány által többször elutasított gátrendszert, most 900 millióért. Kérdés, hogy a végkövetkeztetés mennyiben fog eltérni a 2007-ben kidolgozott duzzasztásos tervtől, amire 100 millió forintot kaptak?

 2021. január 30.

Karátson Gábor díj 2020

A Karátson Gábor díjat 2020-ban Dr. Andrásfalvy Bertalan kapta

A Duna Charta vezetősége 2020-ban a Karátson Gábor díjat Dr. Andrásfalvy Bertalannak adományozta az ártéri gazdálkodás feltárásáért, és a fenntartható folyóhasználat megismertetése terén kifejtett több évtizedes munkásságáért.

2020. december 20.

Búcsúzunk Baranyai Gábortól

Baranyai Gábor lemondott az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosi posztjáról és Brüsszelbe távozott

Baranyai Gábor, aki természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosa volt az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, lemondott a posztjáról. 2014 óta az Igazságügyi Minisztériumban és Innovációs és Technológiai Minisztériumban felügyelte a fenntarthatósági területet. Tevékenysége akkor került reflektorfénybe, amikor a szigetközi Duna-szakaszra több keresztgát építésére tett javaslatot. A Duna Charta nem egy alkalommal került vele szakmai vitába, több konferenciánkat kifejezetten az általa képviselt gátépítési terv blokkolása miatt szerveztük.

Idén áprilisban mondott le az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosi posztjáról, majd Brüsszelbe távozott Magyarország Állandó Képviseletére, helyettes állandó képviselői posztban nagyköveti kinevezéssel.

2020. december

Hajózni kell – minden áron

Csaknem ezer éves történelmi híd elpusztítása a hajózás érdekében az Unió politikai központját jelentő Belgiumban

Belgiumban, Tournai városában 2019 augusztusában lebontották Európa egyik utolsó, védett városi vízikapuját, a 13. század végétől a 14. század eléjéig épült „Lyukas hidat”, a „Pont des Trous”-t. Az ok „természetesen”, hogy akadályozta a hajózást. A híd elbontása olyan, mintha a nálunk a Lánchidat bontanák le, ugyanis az alacsony építési magassága miatt árvizek esetében az egyik legjelentősebb akadály teher és kirándulóhajók számára a  hazai Duna-szakaszon.

 2019. augusztus 30.

A Hableány katasztrófája

A dunacsúnyi tározó vízvisszatartó képessége semmit nem ér

A 2019. május 29-i hajóbaleset, a Hableány katasztrófája, amelyben 7 túlélő mellett 27-en haltak meg, ráirányítja a figyelmet a dunai hajózás veszélyeire, és túlzott fejlesztésének kockázataira. A mentés kapcsán az is kiderült, hogy vízvisszatartás szempontjából mennyit érnek a víztározók.

2019. június 25.

" ... Amikor politikusok ezzel próbálkoztak, akkor bele is buktak és ez így is van jól."

Orbán Viktor nyilatkozatai a Duna duzzasztásával kapcsolatban

Az elmúlt elmúlt években megtörni látszik a Duna sérthetetlenségének politikai elve, egyre szalonképesebbé válik nyíltan beszélni a Duna duzzasztásáról, miközben az ország miniszterelnöke több ízben is kifejtette, hogy nem ért egyet a duzzasztók építésével. Csak remélni tudjuk, hogy Orbán Viktor közelmúltbeli kijelentései még érvényben vannak, mindenesetre most szó szerint közöljük ezeket a nyilatkozatokat, figyelemfelhívónak azoknak, akik még nem hallották, és emlékeztetőül azoknak, akik már elfelejtették. 
Idézzük még Karátson Gábornak, a Duna Charta alapító elnökének egy sokszor hallatott és leírt mondatát.

2016. április 10.

Megnyílt a Karátson Gábor Lakásgyűjtemény és Emlékhely

2017. december 12-én a Deák-téren lévő műterem lakásában lakásmúzeum nyílt, amely bemutatja Karátson Gábor munkásságának 4 fő területét. A festészetét, a keleti gyűjteményét és a fordítói munkásságát, az irodalmi munkásságát és az 56’-os tevékenységét, valamint a Dunával kapcsolatos tevékenységét.
A gyűjtemény február elejétől csütörtökönként 2 és 7 óra között lesz látogatható.

2017. december 15.

Római-part – érték és társadalom

Javaslat az elferdített probléma átfogalmazására, és a kibontakozás folyamatára

A Római-part problémája nem egyszerűen gát-elhelyezési és gát-típus kiválasztására vonatkozó kérdés. Az árvízvédelem műszaki megoldása a hullámtérre és vonzáskörzetére vonatkozó, az érdekeket, értékeket teljes körűen feltáró felmérés, elemzés, egyeztetés függvénye kéne legyen. Ez az írás a társadalmi egyeztetés folyamatának a lépéseire, és a figyelembe veendő szempontokra tesz javaslatot.

Balogh Kálmán összefoglalója.

Betontömb tároló Dunakilitinél

Elképesztő méretű, a Duna eltereléséhez készített betontömb tárolóra bukkantunk

A Duna elterelését elemzők mélyen hallgatnak azokról a korabeli híradásokról, hogy a Duna elterelésében aktívan részt vettek egyes hazai vízügyi szakemberek is, és, hogy a Duna eltereléséhez használt egy köbméteres betonkockák nem kis részét Magyarországról szállították Dunacsúnyra.                                                                                                                                                                                                                                                                             a Duna elterelése

Idén ősszel a dunakiliti duzzasztó és a fenékküszöb közötti szigeten mintegy 10 ezer darab egy köbméteres betonkockát találtunk, melyek feltehetően több mint 20 éve várják további felhasználásukat.

2017. november 15.

 

Szabó Gábor újságíró és Bárdos Deák Péter vitája

A Duna elterelésének 25. évfordulója kapcsán a Greenfon ütköztek az álláspontok

Nem várt cikk jelent meg a Duna elterelésének 25. évfordulója kapcsán a Greenfo.hu-n Szabó Gábortól, aki a HVG lapjain többször írt ismertetőt a bős-nagymarosi erőműrendszerről és annak máig tartó következményiről. Szabó Gábor önmagát „környezetvédő újságíróként” definiálta a „Huszonöt éve terelték el a Dunát” című cikkben, amelyben relativizálta a Duna elterelése okozta károkat, és alapvetően a hazai környezetvédőket ostorozta a Duna eltereléséért. 

2017. október 30.

 

Konferencia az Országos Széchenyi Könyvtárban

Vizet a Dunába, ne gátakat! – 25 éve terelték el a Dunát

 

A Duna 1992-es elterelése sajnos nem befejezett múlt, hanem sokkal inkább folyamatos jelen idő. 2015-ben nem publikus tárgyalások folytak, hogy az ökológiai rehabilitáció megcsúfolásaként az egész Duna folyam legsűrűbben duzzasztott szakaszát alakítsák ki Szigetköz térségében. Határozott fellépésünkkel tavaly meg tudtuk állítani az ezirányú magyar – szlovák tárgyalásokat, de tudjuk, a gátépítő lobbi ma is azon ügyködik, hogy megvalósítsa azt, amit a Duna elterelését levezénylő Julius Binder kijelentett: a magyaroknak nem több vízre, hanem több gátra van szükségük.  Konferenciánkkal nem csupán megemlékezünk a szomorú évfordulóról, hanem az aktuális problémák egy részével is foglalkozni kívánunk: Szigetközzel, az éghajlat változásával és kiszámíthatóságával, a Duna-Tisza csatornával, és a Római-parttal. Állásfoglalásunkban javaslatot teszünk a szigetközi Duna-szakasz védetté nyilvánítására. 
Konferenciánkon kerül átadásra az idén alapított Karátson Gábor környezetvédelmi díj. 

 

Nyílt levél a főpolgármesterhez és a Fővárosi Közgyűlés tagjaihoz

A Római-parton nem mobilgátra, hanem alternatív árvízvédelemre van szükség

A Duna Charta vezetősége nyílt levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez és a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti tagjaihoz, nyomatékkal kérve, hogy a Római-partra tervezett mobilgát engedélyeztetési folyamatát függesszék fel, és ne állják útját, hogy Budapest lakossága népszavazáson nyilváníthassa ki véleményét.

Bejegyzésünkben a főpolgármesterhez intézett levél olvasható.

 2017. szeptember 25.

A Rajna tájrehabilitációja

A világ legdrágább fotója a megszépített Rajnáról

Andreas Gursky a maga művészi eszközeivel rehabilitálta a Rajna csúf ipari környezetét, gyaníthatólag ma ez az egyedüli eszköz, amivel azt a tájat szebbé lehet varázsolni.

 

A MOBILGÁT RÉME – SÉTA A RÓMAIN

Rég nem látott jégzajlás a Dunán

Ami 2017 januárjában látható volt a Dunán, az nem egyszerű jégzajlás, az a mobilgát réme, hisz egy jeges ár esetén a mobilgát a feltorlódó jég nyomása alatt összeroppanna.

2017. január 16.

Újabb dokumentum a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások szempontjairól

Az Élőlánc Magyarországért olyan dokumentumhoz jutott hozzá, amely szerint a 2015-ben újraindult, a szigetközi mellékágrendszer rehabilitálását is magában foglalóképező magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapjait egy olyan koncepció jelentette, amelyben csupán minimálisan több vizet kívánnak juttatni a Duna 1992-es elterelése óta erősen lecsökkent vízhozamú és vízszintű szigetközi Duna-mederbe.
Ez szögesen ellentétes az Igazságügyi Minisztérium eddigi kommunikációjával.
A dokumentum mellékletében található beruházási összegek döbbenetesek.

2016. november 16.

24 éve terelték el a Dunát.

Sajtónyilatkozat:

A XXI. század elején, a globális környezeti válság küszöbén azt kell bizonygatnunk, hogy a Dunának a medrében kell folynia.

2016. október 25.

A Duna Charta nyílt levéllel fordult az LMP társelnökéhez

Szél Bernadettnek írt levelünkkel az LMP-nek a duzzasztókhoz való viszonyát szeretnénk tisztázni


A Duna Charta elnöksége a Duna egyoldalú (cseh)szlovák elterelésének 24. évfordulójához közeledvén szeretné tisztán látni, hogy az LMP a vízügyi ágazat egyes prominensei által szorgalmazott dunai és tiszai duzzasztók megépítését támogatja, vagy „zöld” pártként kategorikusan elutasítja, hogy a természetközeli folyóinkra, vízfolyásainkra duzzasztókat, vízlépcsőket építsenek.

A kérdés tisztázását amiatt tartjuk fontosnak, mert a közelmúltban az LMP egyes prominensei technokrata vízgazdálkodási beavatkozásokat támogattak megnyilvánulásaikban.

2016. október 20.

ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - tüntetés a Római-partért

Fák a Rómain - gát a Nánásin!

Mintegy 1000 ember vett részt a vasárnapi római-parti tüntetésen.

ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - tüntetés a Római-partért

Gátat a gátnak, a sok-sok hazugságnak!

A Duna Charta 1998-as tüntetésén hordozott transzparens - Gátat a gátnak, a sok-sok hazugságnak - ma is aktuális. A Római-partra tervezett mobilgát elleni tiltakozásra hívnak mindenkit a civil szervezetek 2016. október 9-re. ÁLLJ FEL A RÓMAIÉRT! - szól a felhívás.

2016. október 4.

Magyar – szlovák vízmegosztási tárgyalások

Történt valami az elmúlt évben?

Mintegy éve robbant ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium biztosa, Baranyai Gábor nem titkos, csak nem publikus tárgyalásokat folytat, hogy megoldják a Duna 1992-es elterelése óta tartó áldatlan állapotot, hogy az szigetközi Öreg Duna-mederben a vízhozamnak éves átlagban alig 20 százalékát juttatja Szlovákia, és egyben lezárja a hágai bíróság leghosszabban húzódó perét.

2016. szeptember 5.

A hajózásról

A hajózási lobbi a Dunát hajósztrádává alakítaná

A Duna Charta más környezetvédő szervezetekkel együtt kategorikusan elutasítja a Duna duzzasztását, és azt, hogy a folyóból hajósztrádát alakítsanak ki. Álláspontunk egyértelmű: nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a Dunához!

2016. augusztus 12.

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága a szigetközi duzzasztásról tájékozódott

A Duna Charta elnöke vetített előadásában ismertette a szervezetünk álláspontját

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága rendes ülésén többek között a szigetközi duzzasztási tervekről tájékozódott. Az előadók meghallgatását Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az Ökológiai Tudományos Bizottság elnöke kezdeményezte. Reményeink szerint a Ökológiai Tudományos Bizottságának meghallgatása az első lépés volt abban, hogy az ökológusokat is bevonják a szigetközi ökológiai rehabilitáció folyamatába.

2016. június 9.

A szembesítés elmaradt

A miniszteri biztos és csapata távol maradt a vitától

Nem fogadták el a Duna Charta Stratégia és környezet címmel április elsején rendezett konferenciájára szóló meghívást Baranyai Gábor kormánybiztos és az emberei. Meghiúsult a jószándékú terv, hogy a készülő szlovák-magyar egyezség szószólói és bírálói az MTA előadótermében, a vitát moderáló tekintélyes tudósok előtt nyílt vitában igazolják álláspontjukat.

2016. április 6.

Egy nehezen megkérdőjelezhető szakértői vélemény a konferenciánkon

A volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bős-nagymarosi tárcaközi bizottsága szakmai vezetőjének hozzászólása a konferenciánkon

Elhívtuk a konferenciánkra a volt tárcaközi bizottság szakmai vezetőjét, Kovács Györgyöt, aki hozzászólásában idézett a 2010-ben, a vezetése alatt kidolgozott előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a záró, összegző gondolataiból: "Egyik intézkedés sem bizonyult a legjobb megoldásnak..."

2016. április 5.

Stratégia és környezet – a párbeszéd elmaradt

Összefoglaló a konferenciáról – az előadások letölthető anyagai.

Mint a meghívóban megírtuk, párbeszédet szerettünk volna. És nyilvános vitát, szembesítve az eltérő, ellentétes véleményeket, hogy képet kapjunk arról, mi alapján döntött úgy Baranyai Gábor, hogy Szigetköz  ökológiai rehabilitációját leginkább a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszának kialakítása szolgálná. És ki, kik voltak azok, akik eldöntötték, mi legyen a Duna-táj sorsa az elkövetkező évtizedekben, évszázadban. Épp emiatt volt több mint érthetetlen, hogy a Baranyai Gábor miniszteri biztos és az általa megnevezett szakértői csapat testületileg maradt távol a konferenciáról.

2016. április. 4.

Meghívó - végleges program

Stratégia és környezet – Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről

2016. április 1. 14.00 óra
A Magyar Tudományos Akadémia budavári Kongresszusi Terme 1014 Budapest, Országház utca 28.

A konferencia programját úgy alakítottuk ki, és a meghívott előadókat úgy kértük fel, hogy a szakmai korrektséget előtérbe helyezve a két szembenálló véleményt képviselő oldal egyenlő mértékben tudja bemutatni az álláspontját a vízgazdálkodás, az ökológia és a jog területén.
Ennek alapján kértük fel a vízmegosztási tárgyalásokon és a szigetközi Duna-szakasz stratégiai környezeti vizsgálatában (SKV) résztvevő szakembereket, Baranyai Gábort (IM), Láng Istvánt (OVF), illetve Aradi Csabát, Danyik Tibort és Ambrus Andrást (környezetügy).
Bár személyesen egyikük sem tudta elvállalni a felkérést, a napokban véglegesíteni tudtuk a konferencia programját.

Több gát, kevesebb víz. A magyar-szlovák tárgyalások felfüggesztését kéri a Duna Charta.

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások ügyében.

2016. február 17.

Az elvtársak egy kicsit messzebb mentek, mint ahogy lehetett volna.

helyszíni kommentár a magyar-szlovák tárgyalásokról

A szigorúan titkos jegyzőkönyv Gerő Ernő miniszterelnök-helyettesi hivatalában 1953. április 18-án tartott értekezleten készült a Dunai Vízierőmű kérdésében. (http://beszelo.c3.hu/cikkek/gero-erno-a-vizlepcsorol)

„...Ismerték a bal oldali vezetésű oldalcsatorna hátrányait, és gondoltak rá, hogy a Duna hajózható részének elvezetése indokolttá teheti a határ kiigazítását. Megtudjuk, hogy a csehszlovák fél már az ’50-es évek elején jóval lelkesebb volt a vízlépcsőrendszer tervezete iránt, mint a magyar, és türelmetlenül sürgette az egyezmény megkötését. A vízügyi tervezőapparátus a jelek szerint buzgón támogatta ezt az igényt, bagatellizálta a tervezet hátrányos következményeit, és elhamarkodott ígéreteket tett a partnereinek. ...” 
Gerő Ernő a vízlépcsőről         Beszélő 12. szám (1985/1.) 

„Szigetköz és Csallóköz rehabilitációja: Lehetőségek és kockázatok” – konferencia az MTA KÖTEB szervezésében

- a miniszteri biztos által javasolni kívánt 4 gátas duzzasztással foglalkozó előadásnak nyoma sem volt a konferencián,
- csaknem 10 éves előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat mutattak be stratégiai környezeti vizsgálat címén, 
- a szlovák előadó szerint még több gáttal még jobb eredményt érhetnének el,
- Németh Tamás akadémikus zárszavában hangsúlyozta, hogy a kutatásoknak, a monitoring vizsgálatoknak folytatódniuk kell. 

2016. január 26-án az MTA elnöke által megnyitott konferencián a vízgazdálkodási témakörben meghívott előadók köre meglehetősen egyoldalúra sikeredett, a szigetközi Duna-szakasz duzzasztásos megoldásának hívei túlsúlyban voltak, a kritikusai pedig nem jutottak szóhoz. Épp emiatt volt szembetűnő, hogy a magyar előadók ennek ellenére nem foglaltak állást a tárgyaló delegációk által tervezett duzzasztásos beavatkozás igazolására, ehelyett a további tudományos kutatások szükségességét hangsúlyozták.

 

Összeköthető-e duzzasztással a szigetközi Duna-szakasz a mellékágrendszereivel?

Nem! – jó kérdés, hogy akkor egyes politikusok és köztisztviselők miért állítják?


A Dunának 10 kilométerenként átlagosan 3 méter esése van, azaz, ha a Dunát egy duzzasztóval 3 méterrel megduzzasztják a szigetközi szakaszán, akkor annak a hatása 10 kilométerig tart, úgy, hogy 5 kilométerrel feljebb már csak 1.5 méterrel lesz magasabb a vízszint, és a partél 1.5 méterrel lesz magasabban, mint a vízszint.
És ennyit kellene itt egy vizi csigának felugrania, ha teljesíteni akarná Baranyai Gábor miniszteri biztos által prognosztizált ökológiai kapcsolatot.

 

2016. január 25.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztási terveinek stratégiai környezeti vizsgálatáról

Kétséges, hogy történt-e stratégiai környezeti vizsgálat - a duzzasztási javaslatot az SKV elkészülte előtt hónapokkal átadták

Nem egy megszokott léptékű beavatkozás, hogy a Dunára duzzasztórendszert építsenek, hogy Európa második legnagyobb folyójának elterelt részén a mellékágrendszerekben visszaállítsák az eredetihez megközelítő állapotokat. A munka nyilvánvalóan igen nagy körültekintést, alapos előkészítést kíván, hisz a döntés előtt számos szakterület álláspontját kell szintetizálni.
A magyar részről a szigetközi beavatkozás stratégiai környezeti vizsgálatát végezték:

- egy árvízvédelmi szakember, akinek a vezetésével korábban kidolgozták a Duna duzzasztásos tervét,
- a hortobágyi szikesek szakértője,
- a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén alapos tapasztalatot szerzett kiváló rovarász,
- a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy munkatársa

A stratégiai környzeti vizsgálatban résztvevők névsorát Baranyai Gábor minsziteri biztos adta meg. Azt nem tudjuk, hogy ki választotta ki ezeket a szakértőket, de természetesen megpróbálunk utána járni.

2016. január 22.

A dunacsúnyi tározó és a fenékküszöb feltöltődése

A Duna Charta 2015-ben mederfeltöltődés vizsgálatokat végzett a dunacsúnyi tározóban


Időzített bomba lesz, ha duzzasztókat építenek a szigetközi Duna-szakaszra.

- Mikuláš Huba: a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni.
- Tuba Lajos (Somorja): a dunacsúnyi tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

A gátépítők már a spájzban vannak - az LMP támogatja a Duna duzzasztását

Sallai Róbert Benedek "...a négy fenékküszöbös megoldást képviseljük. Nem szeretünk műtárgyakat a Dunában, de jobb megoldást mi sem tudnánk mondani, ha kormányoznánk."

Az LMP-s Sallai Róbert Benedek, azok után, hogy a Duna Charta konferencián meghallgatta a környzetvédők alapos aggályait, valamint, hogy az előadók az Akadémia elnökénél kezdeményezik, hogy tudományos vizsgálatokkal alapozzák meg a döntéselőkészítést a Duna duzzasztása ügyében, 2 napra rá egy győri tájékoztatón kijlentette, hogy pártja a Duna duzzasztását támogatja. Sallai láthatóan nem tud arról, hogy létezik egy, a Védegyelt által is támogatott duzzasztás nélküli rehabilitációs javaslat, amely előkészítésében Schiffer András az LMP társelnöke is részt vett 2004-ben.
De Schiffer András magyarázatot adhatna erre az ökopolitikai pálfordulásra.

2015. december 11.

Nyílt levél Lovász Lászlóhoz, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról!" című konferenciájának zárónyilatkozata

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról! - Duzzasztás vagy fenntarthatóság?" című konferencia előadói és szervezői zárónyilatkozatban fordultak az Akadémia elnökéhez nyílt levél formájában, amelyhez a konferencia résztvevői csatlakozhatnak támogató aláírásukkal.

2015. december 9.

A Duna Charta állásfoglalása

A Duna Charta állásfoglalása az Országgyűlés Külügyi bizottságának és a Fenntartható fejlődés bizottságának "Bős-Nagymaros: a hágai döntés után 18 évvel" című ülése kapcsán

2015. november 24-én az Országgyűlés Külügyi bizottsága és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén tárgyalta a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások okán kialakult helyzetet. A bizottsági ülésen a Duna Charta részéről felszólat Lányi András és Bárdos Deák Péter.

2015. november 24.

ÚJ HELYSZÍN! MTA Jakobinus terme: 1014 Budapest, Országház utca 28-30.

Konferencia - Beszélnünk kell a Dunáról!

A Duna Charta meghívja Önt a Beszélnünk kell a Dunáról - Duzzasztás, vagy fenntarthatóság? című konferenciájára 2015. december 4-én 14 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Jakobinus termébe.  Budapest, Országház utca 28-30.

2015. november 24.

A szlovákok mindig ezt akarták - most már mi is ezt akarjuk?

Szlovákia 23 éve terelte el a Dunát, 23 éve jogtalanul használja a Magyarországot megillető vízmennyiséget, a magyar kormányok 23 éve nem tudnak változtatni ezen a helyzeten.

2015. október 26.

A Baranyai levél elemzése - rövid összegzés a bős-nagymarosi vitarendezéssel kapcsolatos tárgyalásokról

Baranyai Gábor: „ a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet - Duna Charta: ilyen feltételek mellett Szlovákiának, de nem nekünk!

A bős-nagymarosi történet újabb gyöngyszemét jelenti Baranyai Gábor miniszteri biztos levele, amelyben az addig tárgyalásokról számolt be az igazságügyi miniszternek még a nyár derekán. 

Gyöngyszemek a levélből:
„Szlovákia számára is a szigetközi rehabilitáció jelenti a prioritást”
„a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet”
„Céljuk a status quo-hoz minél közelebb álló megoldás kidolgozása”
„a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kell lezárni”

2015. október 20.

A Duna Charta 1998. februári tüntetése

Rövid fényképes emlékeztető

A Duna Charta életre hívását az akkori kormányzat Duna politikája tette szükségessé. Titkos tárgyalásokon készítettek elő egy, a hágai per ítéletével ellentétes, Magyarországra hátrányos, a nemzetgazdaságot jelentősen megterhelő, és hatalmas környezeti kárral járó megállapodást Szlovákiával.

2015. október 18.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztásának lehetséges következményei

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztását a vízügyi lobbi több mint egy évtizede „rehabilitációs” javaslatként próbálja keresztülvinni. A duzzasztás indokaként számos olyan jól hangzó, a laikusoknak és döntéshozóknak szóló állítást, kinyilatkozatást fogalmaztak meg, amelyeket a vízügyi szakma tudományos igényességű vizsgálatai nem támasztanak alá, sőt, gyakran cáfolták azokat. Az alábbiakban tömören ezeket vesszük sorba, az indoklásukat a felsorolás után részletesen is megadjuk, hivatkozva, a vizsgálatot elvégző vízügyi szervezetre, vagy kutatóra.

2015. szeptember 29.

A Duna Charta álláspontja a titkos magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalással kapcsolatban

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta megütközéssel értesült arról, hogy magyar kormányzati tisztségviselők titkos tárgyalásokat folytatnak Szlovákiával, hogy a szigetközi Öreg-Dunára duzzasztókat építsenek. Vízre van szükségünk, nem gátakra!

2015. szeptember 28.

A Kvassay Jenő Terve tervezetének bírálata

Duzzasztók a Kvassay Jenő tervben

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság új vízügyi koncepciónak a tervezetét bocsátotta társadalmi vitára, amihez 2015. szeptember 15-ig lehetett hozzászólni. A tervezetnek számos támogatandó része van, de annak gondos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezet egyik gerincét, és megvalósulása esetén a környezetre gyakorolt legnagyobb hatását a már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott és kidolgozott, a rendszerváltás utáni kormányzatok és a társadalom által már számtalan alkalommal visszautasított vízügyi tervek – duzzasztók – alkotják.

2015. szeptember 15.

Elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.

Életének 81. évében elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.
Irodalmi munkásságát Kossuth-, József Attila- és Príma-díjjal, festészetét Munkácsi-díjjal, a több évtizedes környezetvédelmi tevékenységét a tavalyi év folyamán Justitia Regnorum Fundamentum Díjjal ismerték el.

2015. július 23.

A 2015. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 200 helyen mutatja be a Paks és Fajsz közötti Duna-szakasz állapotát

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a paksi atomerőmű bővítése kapcsán felmerült duzzasztó építése által veszélyeztetett Duna-szakaszon. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Duna Paks és Fajsz közötti szakaszát nagyrészt természetközeli állapotú galériaerdő szegélyezi, amely védendő értéket képvisel.
A fotók a „Duna monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 30.

A 2015. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 200 helyen mutatja be a Római-part állapotát

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a mobil gát építési tervek miatt létében fenyegetett Római-parton. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Római-part természetközeli partszakasza védendő értéket képvisel. A szisztematikusan, GPS-szel meghatározott helyről készült fotók egyben arra is jók lehetnek, hogy egy esetleges mobilgát építést követően cáfolhassuk azt, amit jelenleg állítanak, hogy a beavatkozás nem jár mérvadó fapusztítással.
A fotók a „Római-part monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 28.

A Duna Charta válasza Héjjas István (Reális Zöldek Klubja) kérdéseire

Héjjas István - a Reális Zöldek Klubjának tagja - több kérdéssel fordult a Duna Charta veztőségének tagjaihoz alapvetően a Dunára tervezett (álmodott, sokaknak rémálmodott) duzzasztók, erőművek építése, Bős-Nagymaros kapcsán. A feltett kérdések több mint "tanulságosak", és az adott válaszokkal összevetve jól rávilágítanak arra, hogy miért folyik parttalan vita több évtizede a technokrata műszaki értelmiség és a környeztvédők között.  

2014. szeptember  3.

Karátson Gábor Justitia Regnorum Fundamentum Díjban részesült

Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára az Dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa Justitia Regnorum Fundamentum Díjat adományozott Karátson Gábornak a jelen és a jövő nemzedékek életminőségéért tett szolgálataiért. Indoklásuk szerint Karátson Gábor írásaiból világos képet nyerhetünk az emberiséget ma már létében fenyegető ökológiai válság kialakulásának okairól. A művész és filozófus a nehezen, de talán egyedül járható kiutat is megmutatja. 

2014. július 4.

2014. évi szigetközi mellékágmeder vizsgálat

A Duna Charta az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársaival közösen mellékágmeder vizsgálatot végzett 2014 tavaszán. A mellékágmeder vizsgálattal arra kerestük a választ, hogy történt-e jelentős mértékű üledékfelhalmozódás, mederátalakulás a szigetközi Duna-ágakban az „ideiglenes” vízpótlórendszer 1995-ös megépítése óta. Az eredmények azt mutatják, hogy kiszámíthatatlan, hogy hol rakódik le jelentős vastagságú iszap, és hol nem: a vízpótlórendszer számos helyen kifejezetten a feliszapolódást segíti elő.

A 2013. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 800 helyen mutatja be Szigetköz mellékágrendszerének 2012-2013. évi állapotát

A Duna Charta 2013-ban folytatta a 2012-ben elkezdett szigetközi fotó monitoring munkát, így honlapunkon több mint 300, újabb helyszínről készült fotó tekinthető meg a Doborgazsziget, Cikolasziget és Ásványráró környéki mellékágrendszerek folyószakaszairól. A két év alatt több mint 800 helyen rögzítettük a mellékágak vizuálisan megfigyelhető állapotát, amelyek honlapunk a "Szigetköz monitoring képgalériájában" láthatók.

A monitoring munka a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. 

2014. június 30.

A Duna Charta Római-parttal kapcsolatos álláspontja

A Duna Charta írásban fejtette ki a véleményét a Magyar Tudományos Akadémia ad-hoc bizottsága tagjainak. A levelet a nem szószerint, de tartalmilag megegyezően tesszük közzé a bizottság döntése után.

 

2013. június 30.

Elkészült az MTA Római-part ad-hoc bizottság szakvéleménye

Vida Gábor akadémikus, a bizottság tagja különvéleményt fogalmazott meg

Ha 1983-ban Szentágothai János  az akadémia elnökeként a Vituki igazgatóját bízta volna meg, hogy vezetésével véleményezzék a bős-nagymarosi vízlépcső tervét, minden bizonnyal hasonló megállapítást hoztak volna, azaz, hogy a bős-nagymarosi vízlőpcsőrendszer egy korrekt műszaki terv, és feltehetően az erőműrendszer megépítése mellett érveltek volna. Szerencsére Szentágothai János alatt ilyen nem fordulhatott elő, és sajnálattal kell megállapítani, hogy a Pálinkás József által vezetett akadémia nem első esetben tesz tanúbizonyságot, hogy a globális környezeti válság ellenére olyan túlhaladott technokrata megoldások mellett teszi le a voksát, amelyek egyértelműen ellentétesek az unióban érvényes környezetvédelmi normáknak.

2013. június 15.

Az ősi magyar vízgazdálkodásról

Czakó Gábor "Lépcső és szalmaszál" c. esszékönyvéből

A XVIII. században megugrott a gabona ára. A kor politikusai és mérnökei arra gondoltak, hogy a folyókanyarokat kiegyenesítik, és a medreket gátak közé szorítják, miáltal termőföldet nyernek, a gátak pedig lehetővé teszik a hajóvontatást. Így is történt a Duna és a Tisza völgyében.
Hanem a talajvíz utánpótlása erősen csökkent, a halak ívóhelye megszűnt, az árvízszintek egyre magasabbak, a víz kirohan az országból: ivóvizünk mind kevesebb és drágább.

Vajon hogyan küzdöttek meg elődeink a folyókkal, az árvizekkel? Sehogy, feleli nagy tudósunk, Andrásfalvy Bertalan. Megszelídítették őket.

Levonult az évezred árvize

Elszenvedői vagyunk annak az évszázados rossz vízügyi gyakorlatnak, amely a folyókat, esetünkben a Dunát, magas gátak közé szorított szűk mederbe kényszerítette. Jó ideje látható, hogy árvizek esetén a vízügy tulajdonképp a saját maga által létrehozott veszélyhelyzet ellen folytat heroikus küzdelmet, és arra költi számolatlanul a milliárdokat, hogy ezt a potenciálisan veszélyes helyzetet fenntartsa, ahelyett, hogy hosszútávú, biztonságos megoldásra törekedne. 

2013. június 15.

„Ezt nem is értem. Mi az, hogy átszakad a gát?” – Tarlós István

Tarlós István főpolgármester a római-parti védműről

Két és fél évvel a 10 halálos áldozatot követelő ajkai vörösiszap tározó gátjának átszakadása után azt a kérdést feltenni, hogy „Ezt nem is értem. Mi az, hogy átszakad a gát?” – mutatja, hogy Tarlós nem csak a hazai árvizek történetével nincs tisztában, de talán a közelmúlt legnagyobb hazai környezeti katasztrófájáról sem hallott.

2013. június 1.

"Római-part - ameddig tart" fotókiállítás

A kiállítás képei - és amik kimaradtak

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes fotókiállítást szervezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába „Római-part – ameddig tart” címmel. A kiállítás képanyagának összeállításához a Római-partot szerető és féltő „civilek” segítségét is igénybe vettük.

Az 2012 évi. fotó monitoring munka képei

Képgalériánk közel 500 pontban mutatja be Szigetköz mellékágrendszerének 2012. évi állapotát

A szigetközi Duna-szakasz mellékágrendszereiben a Duna elterelésének 20. évfordulóján átfogó fotó montiroring munkát végeztetetett a Duna Charta. Doborgazsziget, Cikolasziget és Ásványráró környéki mellékágrendszerekben több mint 500 helyen rögzítettük a mellékágak vizuálisan megfigyelhető állapotát, amelyből 482 fotó megtekinthetnek Honlapunk "Szigetköz monitoring képgalériájában".

A monitoring munka a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. 


2013. február 28.

Ártéri erdő helyén alumínium mobilgát épül a Római-parton

A Római-part végveszélyben van. Az ártérre építkezők ingatlanjainak védelmében a Főváros – közpénzen – olyan gátat szándékozik építeni a Duna-partra, amely elpusztítná a természetközeli partszakaszt, jelentős feltöltéssel és a meglévő fák, a galériaerdő kivágásával járna. Az alábbiakban a Dunai Szigetek honlapnak a 2013. február 15-én megjelent összefoglaló cikke olvasható, amely betekintést ad a Római-part történetébe, az ártérre építkezők által követelt mobilgát mögött feszülő érdekekbe, és a partra épített gát következményeibe, ami a cikk szerint egy olyan mérnöki pusztasággá alakítaná át a Római partot, ahol többé már nem lenne érdemes ücsörögni, vagy sétálni.

Az eredeti cikk, más a témával foglalkozó cikkekkel együtt az alábbi linken érhető el: http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2013/02/arteri-erdo-helyen-aluminium-mobilgat.html


2013. február 18.

 

Mit takar a Szite terve?

Idézetek a Szite tervének tudományos igényességű vizsgálati anyagaiból

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton nyert százmillió forintból, szakértők megbízásával tudományos igényességgel vizsgáltatta meg a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációs javaslatait, így a Szite duzzasztásos javaslatát is, amely a www.szigetkozosen.hu oldalon található.  A tanulmányokból megállapítható,  a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak számtalan jól hangzó állítását, ígéretét nem a Duna Charta cáfolja, hanem nagyrészt azok a tanulmányok, amelyek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megbízásából készültek százmillió forintért.
 
2012. november 20.

A Jobbik Nagymarosnál duzzasztót építene

Nem várt oldalról kapott erősítést a hagyományosan MSZ(M)P kapcsolatrendszerű gátépítő lobbi

A Jobbik szakmai vitát indítana a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről – jelentette be a párt elnöke Vona Gábor. Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa, országgyűlési képviselője, a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja szerint jelenleg több érv szól a vízlépcső megépítése mellett, mint ellene.

2012. november 5.

Egy közlemény hátteréről – apró bepillantás egy kapcsolatrendszerbe

A Győr-Moson-Sopron megyei MSZP elnökségének nyilatkozata dr. Illés Zoltán konferencia megnyitója után

A Duna Charta 2012. október 26-án tartott konferenciáját 14.15-kor megnyitó Illés Zoltánnak a Duna duzzasztását elutasító beszédére már 6 órával később, este fél 9-kor a Kisalföldben megjelent az MSZP megyei elnöksége közleménye – korábban, mint az MSZP honlapján.

2012. november 01.

Mikuláš Huba: húsz év múlva nem kell működnie a bősi vízerőműnek

A szlovák környezetvédők is ellenzik a bősi vízerőműrendszert

A Duna elterelésének 20. évfordulóján a szlovák hivatalos dicshimnusz mellett megszólaltak a bősi erőműrendszer szlovák ellenzői is. Mikuláš Huba, az Egyszerű Emberek parlamenti képviselője szerint a 20 éve üzemelő vízerőmű időzített bomba, és véleménye az, hogy 20 év múlva az erőmű már nem lesz üzemben, ugyanis akkorra már tudatosulni fog, milyen óriási problémákat okoz. Huba szerint a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni, ami egyre nagyobb gondot jelent majd. A létesítmény két-három évtized múltán üzemképtelen lesz, s nem kizárt, hogy akkor teljesen leáll. Huba szerint a jelenlegi megoldás – hogy csak Dunacsúnynál van duzzasztás, és csak Bősnél van áramtermelés – még mindig jobb, mint az eredeti terv, amiben Nagymarosnál is épült volna egy duzzasztó.
Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi (körtvélyesi) tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

2012. október 30.

A Duna Charta konferenciájának összefoglalója és az előadások anyagai

Vizet a Dunába – ne gátakat! Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, 2012. október 26.

A Duna Charta   2012. október 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében tartotta meg a „Vizet a Dunába – ne gátakat! Húsz éve terelték el a Dunát” című konferenciáját. Ismertetőnkben a konferencia előadásainak rövid összefoglalója és a letölthető előadások találhatók meg. 

2012. október 28.

Konferencia - 20 éve terelték el a Dunát

Vizet a Dunába - ne gátakat! A Duna Charta konferenciája

A Duna Charta meghívja Önt a "Vizet a Dunába - ne gátakat!" című konferenciájára,
2012. október 26. 14 órára a Magyar Tudományos Akadémia Kistermébe.
Budapest, Széchenyi István tér 9.

Bizottsági ülés Dunakilitin - duzzasszuk, vagy ne duzzasszuk a Dunát?

A Duna Charta és a Védegylet távolmaradásával tiltakozott az ülés témája ellen

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülést tartott Dunakilitin 2012. október 9-én „A szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodásai megoldásainak megvitatása” címmel. A bizottság az ülés keretében tárgyalta „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását (országos népi kezdeményezés)” című Országgyűlési határozati javaslatot.

2012. október 10.

Sajtóközlemény

A Duna Chartának és a Védegyletnek az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságához intézett levele

A Duna Charta és a Védegylet levéllel fordult az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságához, hogy a bizottság Dunakilitire kihelyezett ülésén nem kívánnak részt venni a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek a Duna megduzzasztását javasoló tervének megvitatásában.

Budapest, 2012. október 8.

Vizet a Dunába – és ne gátakat!

Érvényes a Kisalföld népi kezdeményezése

Az Országos Választási Bizottság 2012. augusztus 22-i ülésén megállapította, hogy a Mosoni-Duna és a szigetközi Öreg Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatása érdekében szervezett országos népi kezdeményezés támogatására több mint hetvenezer hiteles aláírás gyűjtöttek össze, így a kezdeményezés érvényes.

2012. augusztus 28.

Leváltották az ÉDUVIZIG igazgatóját, Janák Emilt.

2012. június 30-án  visszavonták az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Janák Emilnek a megbízatását. Pintér Sándor „a közmunkaprogramban elkövetett hibákkal” indokolta lépését.

2012. július 1.

Megszűnőben a Vízgazdálkodási Kutatóintézet, a Vituki

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet április közepén kinevezett új vezetősége. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a kutatóintézet által ellátott feladatokat átcsoportosítják.

2012. június 10.

Vásárhelyi Judit Környezetünkért Díjat kapott

Dr. Fazekas Sándor miniszter 2012. június 6-án a Környezetvédelmi Világnapalkalmából Környezetünkért Díjat adományozott 6 személynek, köztük Dr. Vásárhelyi Juditnak, a Független Ökológiai Központ projektvezetőjének, a környezetvédelem és a környezeti nevelés területén végzett közel három évtizedes kimagasló szakmai munkájáért. 

2012. június 7.

Országos népi kezdeményezés a Dunáért – A Kisalföld kampánya

A hír és ami mögötte van: a duzzasztás pártiak újabb kísérlete.

A Kisalföld című napilap az elmúlt két évtizedben nyíltan a bős-nagymarosi erőműrendszer megépítése mellett kampányolt, kiemelten szorgalmazva a dunakiliti duzzasztó beüzemelését, valamint, hogy a szigetközi Duna szakaszra több duzzasztót – zsilipekkel ellátott bukógátat építsenek. A napokban,  Duna elterelésének huszadik évfordulójához közeledvén a Kisalföld szerkesztősége országos „népi”-nek nevezett kezdeményezést indított civil összefogással. A kampányuk címe a hangzatos: „Vizet a Dunába”. A kampányindító cikk szerint  szeretnék ráirányítani a figyelmet a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna máig megoldatlan problémáira.

2012. május 17.

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a vízlépcsővitában

Szabó Marcelt bízták meg a tárgyalások levezetésére

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a Magyarország és Szlovákia között, a dunai vízlépcsőre vonatkozó, a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével összhangban lévő szerződés létrehozására.

2012. április 22.

A Duna Charta Vásárhelyi Pál díjat kapott

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. március 22-én, a Víz Világnapja alkalmából Vásárhelyi Pál díjat adományozott a Duna Chartának a Duna vízkészletének hosszú távú megőrzéséért, a dunai víz- és környezetgazdálkodás fenntartható alapokra helyezéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként.

2012. március 23.

Ki az aki beszél?

Karátson Gábor cikke a Magyar Hírlapban

A cikkben a Lánchíd Rádióban, 2012. február 4-én elhangzott riportra reagált Karátson Gábor. Papp Endre riporter a nagymarosi erőmű megépítését propagálta műsorában, alig két héttel azután, hogy Orbán Viktor Strasbourgban, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. március 05.

Duna mozgalom – a trójai faló???

A Lánchíd Rádióban a dunai vízerőművek mellett propagáltak

Számunkra meglepő riport hangzott el a Lánchíd Rádióban 2012. február 4-én. Tulajdonképp nem az volt meglepő, hogy egy médiában a nagymarosi erőműrendszer mellett propagálnak, ezt megszoktuk már az előző bal-liberális kormányzat alatt. A meglepő az volt, hogy mindez egy magát kormánypártinak valló médiában hangzott el, két héttel azután, hogy Strasbourgban Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón elutasította a Duna duzzasztását, mondván „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. február 6.

November 4 újra itt van

Karátson Gábor beszéde az Élőlánc 2012. január 14-i tüntetésén

Az Élőlánc Magyarország 2012. január 14-én tüntetést szervezett a Kossuth térre EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL! felhívással. A demonstráció egyik szónoka Karátson Gábor, a Duna Charta egyesület volt, beszéde a Magyar Nemzet 2012. január 19-i számában volt olvasható.

2012. január 20.

A Duna Magyarországon a nemzeti identitás része

Orbán Viktor nyilatkozata Strasbourgban

Az Európai Parlament 2012. január 18-i strasbourgi ülése utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktort többek közt arról is megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy Ázsiából cseppfolyósított földgázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán át Nyugat-Európába.

2012. január 18.

El a kezekkel Magyarországtól!

Élőlánc Magyarországért szombaton, 15 órai kezdettel demonstrációt szervez Magyarország szuverenitásának védelmében

Az Élőlánc Magyarországért visszautasítja a magyar belpolitikát befolyásolni kívánó külföldi törekvéseket, a minden határon túlmenő médiahadjáratot, a hazánk elleni pénzügyi és politikai támadásokat, és kiáll hazánk szuverenitásának megőrzése mellett. Egyúttal társadalmi párbeszédet kezdeményez az ország ügyeiről…

A megmozduláson többek közt beszédet mond Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke.

2012. január 10.

Szakértők a Duna mentén

Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet 2011. március 26-i számának 33. oldalán jelent meg Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter "Szakértők a Duna mentén" című cikke. A megjelent cikk eredeti verziója a honlapunkon olvasható (a cikk a Magyar Nemzetben terjedelmi okok miatt enyhén rövidítve jelent meg).