2012. február 4-én hangzott el a Lánchídrádióban Papp Endre riportja Aszódi Attilával, „Paks: Merre tovább a fejlesztésben?” címmel. A beszélgetést meghatározta, hogy Papp Endre nem a riporterektől alapvetően elvárható elfogulatlansággal kérdezte Aszódi Attilát, emellett az is kiderült, hogy Papp Endre meglehetősen tájékozatlan, és teljeséggel elfogult mind az atomenergia, mind a dunai vízgazdálkodás terén. Jellemző, hogy Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet tanszékvezetője jóval visszafogottabb volt, mint a riporter, és elismerte, hogy a megújuló energiákra is szükség van, mert hogy az atomenergia egyedül nem képes követni a fogyasztási csúcs-és völgyidőszakok lengését.

Papp Endre hozta szóba Nagymarost, a dunai vízerőművek építésének lehetőségét, és úgymond szükségességét, mondván, hogy, idézem: „előbb utóbb valamit a Dunával is kezdeni kellene”. Ne menjünk abba bele, hogy miért kellene előbb utóbb valamit kezdeni a Dunával, miért nem jó az nekünk, ha megmarad a hazai Duna-szakasz természetközeli állapotban, ha megmaradnak az ivóvízbázisai, és ha már kezdeni kell valamit a Dunával, akkor az miért a folyó duzzasztását kell, hogy jelentse? A riport szakmai színvonalát jellemzi, hogy Papp Endre szerint az osztrák erőműveknél a természet szinte lubickol, és jobban érzi magát a folyónak készített kerülő utak mellett… Hozzátesszük, hogy közismert, hogy a Duna ausztriai és német szakasza egy-két duzzasztás mentes résztől eltekintve természeti értékben fölöttébb szegényes és degradált.

Természetesen nem vonjuk kétségbe sem Papp Endre, sem a Lánchíd Rádió jogát, hogy a nagymarosi erőműrendszer megépítése mellett fejtsen ki propagandát, megtették ezt újságírók és médiumok az előző balliberális kormányzat alatt is. Csak furcsálljuk, hogy ezt mind kormánypárti média teszik, annak ellenére, hogy a kormányzat részéről az elmúlt másfél évben kategórikusan elutasították a duzzasztók építését, és a Duna ökológiai hasznosítása mellett érveltek. Lásd, Orbán Viktor strasbourgi nyilatkozata, vagy Németh Zsolt, és Illés Zoltán ezirányú nyilatkozatai.

Az is sokat mondó, hogy amíg Orbán Viktor szerint, idézzük: „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”, addig Papp Endre és Aszódi Attila beszélgetésében a Duna-mozgalom mint trójai faló szerepel, ami lelepleződött, és lehetne valamit kezdeni vele.

Végezetül az alábbiakban szó szerint idézzük Papp Endrét, milyen színvonalon adta elő propagandáját, a teljes riportot meghallgathatják: http://mno.hu/lanchidradiohirei/paks-merre-tovabb-a-fejlesztesben-hang-1048763

Paks: Merre tovább a fejlesztésben (a Dunával foglalkozó részlete a riportnak)

"Papp E.: Megnéztem ugye a Ausztriában a Duna szakaszt, ee ott a azért, jó, szóval elölről, még inkább előröl kezdem. Annak idején természetesen ugye a a bős-nagymarosi dolognál ugye alapvetően azért, ha visszagondolunk nem a, nem környezetvédelmi szakemberek beszéltek a dolgokról, hanem ugye a az akkori rendszerelleni öö fellépés volt. Ausztriában ahogy láttam, gyönyörűen megoldották olyan erőművek melletti Duna-szakaszok, madarak, öö a természet szinte szinte lubickol, szinte jobban érzi magát a a kerülő utak, a kerülő, a folyónak készített kerülő utak mellett, öö üdülőtelepek alakultak ki, és így tovább öö. Tudják ee azt, ha valamelyik növény, vagy fasor szárad, akkor tudnak több vizet engedni, például ez a Bécsnél a freudenaui erőműnél így van, tehát előbb utóbb valamit a Dunával is kezdeni kellene, ee és hát ez nem egy ilyen, hogy ilyen divatos szót használjak nem ördögtől való dolog, hogy akár legyen őőő legyen vízi erőmű is a Dunán. Ez nem tönkretenné, hanem esetleg ha úgy jól csinálják akkor akár gazdagíthatná is a környéket, de hát ez csak megint csak így kibuggyant belőlem. Úgyhogy, ha nem akarja, akkor ne reagáljon.

Aszódi A.: Nem nem nem, feltétlen szeretnék rá reagálni, mert nagyon érdekes dolgot vetett föl. Tehát Ausztriában 9 vízerőmű van a Dunán, csak a Dunán, egyébként Ausztria a villamosenergiájának a hatvan százalékát vízerőművekből állítja elő, tehát ott ennek rendkívül nagy szerepe van a villamosenergia termelésben, de ott ugye vannak nagy hegyek, és vannak más típusú vízerőművek is, nem csak nagy folyami erőművek, de a Dunán van kilenc. A freudenaui azért érdekes, hogy megemlítette…

Papp E.: Mert az síkvidéken van végül is ugye.

Aszódi A.: Mert gyakorlatilag Bécs alatt van, nagyon hasonló a környezet mint a magyarországi környezet, és további pikantériája Freudenaunak, hogy amikor Magyarországon a nagymarosi beruházás meghiúsult ugye, az építkezés zajlott, ott megvoltak rendelve a berendezések, és elkészítették a vízturbinákat, az osztrákok építették volna azt az erőművet, és amikor ez meghiúsult, akkor felszabadultak a nagymarosi turbinák, és ezeket az eszközöket építették be Freudenauba.

Papp. E.: Azok a legmodernebb eszközök, most is voltam ebben az erőműben, csak úgy magánemberként megnézni, és azt hallottam róluk, hogy ezek nagy, kitűnő turbinák

Aszódi A.: Abszolút, abszolút jól működnek, és egyebként az is nagyon érdekes, hogy a magyarországi fiaskó után, tehát amikor Nagymaros meghiúsult, akkor akkor indult el ennek igazándiból a fejlesztése, és népszavazást tartottak ott Ausztriában, a környéken, a freudenaui erőműről, és a népszavazáson ez nyert, és átment tehát igazándiból nagyon jól mondja, hogy ez a dolog is Magyarországon ez át volt politizálva, a rendszerváltáshoz persze ez kellett, úgy szoktuk mi mondani, hogy ez egy ilyen trójai faló volt, ami segített az emberek fejében átbillenteni valamit és hát a rendszert megdönteni, de igazándiból most már jóval 20 évvel a rendszerváltás után vagyunk...

Papp E.: Kellene valamit..

Aszódi A.: …a faló lelepleződött, tehát esetleg a falóval lehetne valamit kezdeni."