Indul az Insula Magna

Újból gátakat terveznek a szigetközi Duna-szakaszra, 900 millióból. Vajon mennyiben fog változni a végkövetkeztetés a 2007-ben már elkészített tervekben foglaltaktól? Akkor 100 milliót költöttek rá.

A Duna 1992-es elterelése óta a szigetközi Duna mederben az eredeti átlagos vízhozamnak mintegy 20 százalékát juttatja Szlovákia, a többit, 80 százalékot a bősi erőműbe vezeti a mesterséges új mederben, a felvízcsatornán. Ugyan itt folyik a hajózás is, hiszen az eltereléssel érintett, mintegy 40 kilométer hosszúságú eredeti Duna mederben a víz szintje métereket süllyedt le. Az 1995 és 2015 között több lépcsőben épített mellékágbeli vízpótlórendszer a Duna medrét nem érintette. A vízügyi vezetés több alkalommal tett kísérletet, hogy a szigetközi Öreg-Duna medrét a maga eszközeivel „rendezze”, azaz a mederben folyó kevés vizet több gáttal megduzzassza. Többféle műszaki konstrukciót javasoltak az elmúlt 2 évtizedben, amelyek lényege, hogy több víz helyett inkább több gáttal próbálnák megoldani a problémát, oly módon, hogy az egész Duna folyam legsűrűbben duzzasztott szakaszát hoznák létre ökológiai rehabilitáció néven. Lásd: (itt)(itt),

A Duna elterelése miatt ma is fennálló magyar-szlovák nézetkülönbség és jogvita rendezésére még miniszteri biztos is tevékenykedett Baranyai Gábor személyében, aki 2014 és 2020 között felkarolva a vízügy műszaki javaslatait, 4 gát építésére tett javaslatot, amit több ízben próbált elfogadtatni a kormánnyal.

Sikertelenül.

A duzzasztásos tervek elutasításának két oka lehetett: a vázolt duzzasztási tervek nyilvánvalóan képtelenek voltak teljesíteni azokat a hangzatos ígéreteket, amiket a lobbistái megfogalmaztak. Nem lehetett volna velük ökológiai kapcsolatot létrehozni a Duna szigetközi és csallóközi oldala között, sőt, még a vízügyi kapcsolatot is csak szakaszosan lehetett volna visszaállítani (itt). Emellett a fenntarthatóság helyett a műszaki fenntartottságot irányába mozdította volna el a térség ökológiai – vízügyi rendszerét.

A másik okot Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazta meg még 2014-ben, idézzük: „Minél több víztározót és minél kevesebb gátat szeretnénk építeni. Tudni kell, hogy a magyar embereknek van egy sajátos szívbéli, romantikus viszonyuk a Dunához. Magyarországon a gátakkal szemben mindig is erős érzelmi kitörések voltak és ez így is marad szerintem a következő évszázadokban. A Duna mindig is valódi barátja volt a magyar családoknak. Éppen ezért hiszem, hogy egy iparszerű gátépítési program sosem lesz napirenden ebben az országban. Amikor politikusok ezzel próbálkoztak, akkor bele is buktak és ez így is van jól."

Hasonló értelmű nyilatkozatot tett a miniszterelnök 2012-ben Strasbourgban. Lásd: (itt)

A miniszterelnök nyilatkozatát olvasva nem az a meglepő, hogy Baranyai Gábor által felkarolt vízügyi javaslat nem nyert elfogadást, hanem az, hogy egyáltalán megpróbáltak a Dunára keresztgátak építésre javaslatot tenni. Hozzá tartozik, hogy a vízügyi eufémizmussal próbálták kikerülni a miniszterelnök gátakkal szemben megnyilvánult ellenszenvét, miszerint a keresztgátakat csak szemérmesen „fenékküszöbként” említették a tanulmányokban és javaslatokban.

Végül 6 évi sikertelen próbálkozás után Baranyai Gábor 2020-ban megvált a posztjától (itt).

Ezek után újabb, meglepő próbálkozásnak tarthatjuk az Insula Magna programot. Mint a Széchenyi István Egyetem, vagy az OVF honlapjáról megtudhatjuk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal és a győri Széchenyi István Egyetemmel közös konzorciumban 2021. január 15-én belekezdett az „Insula Magna - Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program” terveinek kidolgozására, ami a honlap szerint: „ egy olyan hosszútávú és sokoldalú fejlesztési koncepció kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz-Csallóköz térsége határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon.”
Ugyanott megtudhatjuk a program nézőpontját is, amely a kissé szofisztikált megfogalmazásában így hangzik, idézzük „ ... program egy olyan kihívásközpontú, megoldásorientált, transzdiszciplináris nézőpontot képvisel, amely integrálja a technológiát, az üzleti modelleket és a gazdasági szervezetet, a pénzügyet, a kormányzást és a szabályozást, valamint a társadalmi innovációt. Magában foglalja nemcsak közös tudományos eredmények megteremtését, hanem az eredmények kivitelezését gazdasági, ipari és kutatási szereplőkkel, a hatóságokkal és/vagy a civil társadalommal.”

Mindez – nem tévedés – egy természeti táj rehabilitációjának a nézőpontja.

A teljes leírás az egyetem honlapján olvasható. (itt)  

A konzorcium vezetője az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a teljes, vissza nem térítendő támogatás összege 900 millió forint.
Az összeg jelentős nagyságát jól mutatja, hogy a Rábán lévő nicki duzzasztómű műszaki felújításának kivitelezését és rekonstrukcióját 943 millió forint támogatással végezték el 2020-ban. (itt) , (itt)

A leírásból az nem derül ki, hogy a program egyik alapcélja, hogy egy komplex célrendszerbe csomagolják a szigetközi duzzasztórendszer megépítésének újbóli javaslatát, és azt majd így próbálják elfogadtatni azt a legfelsőbb politikai döntéshozókkal.

Az Insula Magna project érdekessége, hogy egy ehhez hasonló programot már végeztek 2007-ben. Akkor 100 millió forintot fordíthatott a Mosonmagyaróvárért Környezetvédelmi Közalapítvány, amelyet a „Szigetközösen” projectben foglaltak össze.

Az akkori vizsgált szempontok voltak:

Hidrobiológiai elemzés (Vituki)
Árvízvédelem (VTKI)
Tájhasználat (Ökoplan)
Társadalmi igényelemzés (Pisztráng Kör)
Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása (Láng István)
Fizikai kisminta vizsgálat (Láng Mercedesz)
Project összefoglaló (Rácz Tamás)

A vizsgált duzzsztási javaslatok:
  Anbranch modell
  Meanderező változat
  Szite javaslat

- egyéb vizsgálatok:
  Erdőgazdálkodás (Limp Tibor)
  Ökológiai értékelés (Alexai Zoltán)
  Botanikai értékelés (Kevey Balázs)
  Halbiológiai értékelés (Guti Gábor)
  Közgazdasági értékelés (Bartus Gábor)

Az akkori végkövetkeztetés az volt, hogy 3 keresztgátat kell építeni, amelyekben egyenként csaknem 100 méteres vasbetonszerkezet található az alábbiak szerint, idézzük az árvízvédelmi tanulmányból:
„ -  3*24 m széles, mozgatható, nyitható árvízkapu (árvízi biztonság, jég levezetés és vízdinamika)
  - 10 m széles, az árvízlevezetésben is részt vevő kishajó-zsilip (kishajó-forgalom biztosítása) " 

Éles szeműek azt is észrevehették a tanulmányból, hogy hosszútávon 8 gátat terveznek a 40 kilométeres Duna- szakaszra, itt újból idézzük az árvízvédelmi tanulmányt: 

„ … Tehát számítani kell arra, hogy egyszerre a 8 műtárgy gazdasági megfontolások miatt nem valósulhat meg, ezért ki kell választani azokat a műtárgyakat, melyek a legnagyobb hatékonysággal orvosolják Szigetköz gondjait, vagyis prioritást – építési sorrendet - kell felállítani. …” 

Mint mondottuk, a fenti tanulmányok 2007-ben 100 millió forint vissza nem térítendő támogatásból készültek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázatának köszönhetően, kiemelt szakmai résztvevő volt a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület, és a projectet a Szigetközösen program keretében valósították meg. Az elkészült tanulmányok és eredmények elérhetőek a www.szigetkozosen.hu vagy a www.sziget-kozosen.hu honlapokon. 

Ezek után nagy érdeklődéssel várjuk, hogy 900 millió forintból milyen megoldási javaslat fog születni.