Összeköthető-e duzzasztással a szigetközi Duna-szakasz a mellékágrendszereivel?
Nem! – jó kérdés, hogy akkor egyes politikusok és köztisztviselők miért állítják?
A síkvidéki duzzasztók minden átkával találkozhatunk a bős-nagymarosi erőműrendszer megvalósult létesítményei kapcsán, olyannyira, hogy gyaníthatólag még a kárelhárítás címén tett beavatkozás kárait is további beavatkozásokkal kell majd korrigálni.
A Duna szigetközben már síkvidékinek számít, de annyi esése még maradt az Alpokból lerohanván, hogy (természetes körülmények között) ne viselkedjen úgy, mint egy állóvizű tó. A politikusok pedig szemmel láthatólag úgy tekintenek a Dunára, mintha tó lenne: ha az egyik végét megduzzasztják fél méterrel, akkor a másik végén is megemelkedik a vízszint fél méterrel. A Dunának a hazai szakaszán Szigetközben van a legnagyobb esése, 25-35 centiméter kilométerenként, a felső szakaszon jellemzően nagyobb, de rövid szakaszokon előfordulhat ennél nagyobb 40-45 cm/km vízszintesés is. Ezt azt jelenti, hogy a Dunának 10 kilométerenként átlagosan 3 méter esése van, azaz, ha a Dunát egy duzzasztóval 3 méterrel megduzzasztják a szigetközi szakaszán, akkor annak a hatása 10 kilométerig tart, úgy, hogy 5 kilométerrel feljebb már csak 1.5 méterrel lesz magasabb a vízszint ez eredetinél, és a partél 1.5 méterrel lesz magasabban a duzzasztott vízszintnél. 8 kilométerrel feljebb már csupán 60 centivel lesz magasabb a vízszint az eredetinél – ennyi marad a 3 méteres duzzasztásból – ennek megfelelően a partél közel 2.5 méterrel lesz magasabban a duzzasztott vízszintnél. Ezt kellene az „ökológiának” összekötnie egy nagyívű ugrással - értve ezen, hogy ennyit kellene felugraniuk a halaknak, békáknak, kagylóknak, hogy megvalósíthassák a politikusok által ígért ökológia kapcsoaltot.
Ennek ellenére urbánus legendaként kezd meggyökerezni, hogy duzzasztással a szigetközi Duna-szakasz ökológiailag összeköthető a szigetközi és csallóközi mellékágrendszereivel. Ezt az urbánus legendát politikusok terjesztik, akik nyilván megfelelő vízgazdálkodási és ökológiai ismereteket képzelnek maguknak, hogy ilyen – amúgy minden alapot nélkülöző – kinyilatkoztatásokat tegyenek.
Vízgazdálkodási szakemberek ezt nyilvánosan soha nem állították, sőt, az ezirányú szakmai konferenciákon épp azt hangsúlyozták, hogy ez az összeköttetés még vízügyi szempontból is csak szakaszokon valósítható meg. Mint korábban a Szite duzzasztásos javaslatának elemzésekor erre rámutattunk (http://www.dunacharta.hu/cikk.php?ssz=112) a Vituki tanulmánya szerint duzzasztással csak egyes pontokon teremthető meg a vízügyi kapcsolat a Duna és mellékágrendszere között. Idézzük a Szigetközösen honlapról a Hidrológiai végleges tanulmányt / Hidrológiai elemzés (Vituki) 71. oldalán találhatóakat (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=12) : „Az 1814,9; az 1826,2; és az 1834,2 fkm szelvényekben 3*24 m széles árvízkapuval, 10 m széles, az árvízlevezetésben is részt vevő kishajó-zsilippel és 20 m széles 1:10 rézsűhajlású hallépcsővel elkészített fenékküszöbök vízszintemelő hatásával a beavatkozás megteremtheti egyes pontokon a lehetőséget a főág-mellékágrendszer kapcsolatának helyreállítását.”
Azaz a Vituki szerint a duzzasztás csak egyes pontokon teremti meg a kapcsolatot az Öreg-Duna és a mellékágak közt, ami egyáltalán nem meglepő, mert a Duna nagy esése miatt nagyon lépcsős lesz a duzzasztott szakasz, emiatt a duzzasztótól távol lévő mellékágak magasabban lesznek, mint a Dunában az átlagos vízszint!
Ezt, hogy a Vituki tanulmánya szerint duzzasztással nem köthető össze a szigetközi Duna-szakasz a mellékágrendszerével, számtalanszor megírtuk, elmondtuk az elmúlt években. Vízgazdálkodási cáfolatot sosem kaptunk, ellenben a politikusok továbbra is gátlástalanul ezt állítják.
Baranyai Gábornak is többször elmondtuk, a szlovák szakértői anyagból vett ábrákkal is alátámasztottuk, többek közt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának nyilvános ülésén tartott vetítéses előadásunkban 2015. novemberében, ennek ellenére ő továbbra is konzekvensen kitart álláspontja mellett, hogy duzzasztással a Duna és mellékágrendszere összeköthető egymással.
Hogy mennyire nélkülöz minden alapot az állítása, arra azt két 3D-s ábrával, és a a szlovák dokumentumból vett grafikonnak bizonyítjuk.
Látható, hogy a duzzasztók felett a Dunába becsatlakozó mellékágaknál a vízügyi összeköttetés lehetséges, de a duzasztó alatt becsatlakozó mellékágak torkolata 2 - 2.5 méterrel magasabban lesznek a duzzasztott vízszintnél.
Az adatainkat alátámasztja a magyar-szlovák közös tanulmány: "Joint Conclusions of Strategic Environmental Assessment of the Gabčíkovo-Nagymaros Project" című tanulmány alapján kéászítettük (http://mta.hu/mta_hirei/duna-konferencia-az-akademian-eloszor-mutattak-be-a-szigetkoz-es-a-csallokoz-rehabilitaciojaval-kapcsolatos-tanulmanyokat-105752), ahol szemléletes ábrával mutatták be, hogy a duzzasztás milyen lépcsős vízszinteket hozna létre.
forrás: "Joint Conclusions of Strategic Environmental Assessment of the Gabčíkovo-Nagymaros Project"
Kiemelve a szlovák fél által javasolt "revitalizációs" beavatkozás nyári vízszint görbéit, és berajzolva rajtuk a duzzsztási magasságaokat, látható, hogy ebben a javaslatban, 3 - 3.5 méteres duzzazstási szintek vannak. 
forrás: "Joint Conclusions of Strategic Environmental Assessment of the Gabčíkovo-Nagymaros Project"