Mit takar a Szite terve?
Idézetek a Szite tervének tudományos igényességű vizsgálati anyagaiból
A Kisalföld népi kezdeményezése - mit takar a Szite duzzasztásos javaslata?
Kivonat:
A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton nyert százmillió forintból, szakértők megbízásával tudományos igényességgel vizsgáltatta meg a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációs javaslatait, így a Szite duzzasztásos javaslatát is, amely a www.szigetkozosen.hu oldalon található. A tanulmányokból megállapítható, a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak számtalan jól hangzó állítását, ígéretét nem a Duna Charta cáfolja, hanem nagyrészt azok a tanulmányok, amelyek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megbízásából készültek százmillió forintért.
A tanulmányok szerint a Szite terve nem fenékküszöbök, hanem gátak építését jelentené, és nem 3 gát épülne, hanem hosszú távon 8. A Duna főága és a mellékágak között csak egyes pontokon állna vissza a kapcsolat. A gátak szükségképp megnövelnék az árvízszintet, amelyet csak pótlólagos műszaki beavatkozásokkal lehetne lecsökkenteni a beavatkozás előtti szintre. A beavatkozás jelentős földmunkával járna, amely jelentős védendő ökológiai értékeket pusztítana el. Emellett legyalulnák a part 40 méteres sávját, és az építkezéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra, különösen a teherbíró utak kiépítése további károkat okoznának. Az első lépésben épített 3 gát nem tudná visszaállítani sem az 50-es évek vízszintgörbéjét, sem az 50-es évek vízdinamikáját, Szigetköz mellékágrendszere továbbra is vízügyileg leszabályzott, statikus jellegű maradna. A szigetközi Duna-szakaszon ma még akadálytalan hajózás jelentősen lelassulna a gátaknál a zsilipelések miatt, és az elmúlt 20 évben a mellékágrendszerben kiépített szűkítőgátak és bukók továbbra sem lennének elbonthatók, azaz a vízi közlekedés ott sem javulna. A Szite keresztgátjai felett állóvízzé duzzasztott kapcsolat alakulna ki a szigetközi és csallóközi mellékágrendszer között, ami sok mindennek elmondható lenne, de ökológikus összekapcsolásnak nem, hosszú távon a gátak fölötti állóvízterület feltöltődése, eliszapolódása várható. A Szite duzzasztásos javaslata ellentétes az ezirányú, érvényben lévő kormányhatározattal, valamint ellentétes a kötelező érvényű uniós Víz Keretirányelvvel! A Mosoni-Duna torkolat áthelyezési terve nem hogy értelmezhetetlen a Víz Keretirányelv alapján, de egyenesen megcsúfolása a Víz Keretirányelv szellemiségének.
–––––– o ––––––
A Kisalföld népi kezdeményezésének szlogenje a „Vizet a Dunába” volt, az aláírásgyűjtő íveken a következő kérdés állt: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?” Ezt írta alá támogatólag 71 ezer állampolgár. Az aláírásgyűjtés után, 2012. 08. 26-án, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) „neve elhallgatását kérő szakértő”-je (!) mondta ki az Origo-ban, hogy mit takar a Vizet a Dunába kampány: „…Szerinte "három helyen kell beavatkozni", mindhárom helyen szükséges egy kisebb duzzasztó…”. (http://www.origo.hu/itthon/20120824-a-mosoniduna-es-a-szigetkoz-alacsony-vizallasa.html)
Azóta egyes helyi politikusok, és a vízügyi lobbi képviselői úgy állítják be a népi kezdeményezés aláírásgyűjtését, mintha a 71 ezer aláíró azt támogatta volna, hogy Szite tervében szereplő gátakat építsék meg a szigetközi Duna-szakaszra, ami nem igaz!
Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy mit takar a Szite duzzasztásos javaslata? Mennyit segít a helyzeten? Mik a hátrányai és veszélyei, amiről semmit nem lehet hallani a tervet propagálóktól.
Ennek a kérdésnek a megválaszolására szerencsére születtek dokumentumok. A legtöbb ezirányú dokumentumot a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány által kidolgoztatott tanulmány szolgáltatja, amely 100 millió forintból készült el (nem elírás, százmillió, amihez 5 millió önrészt (!) a közalapítvány tett le). 2006. augusztus 2. Greenfo : „Közel 100 millió forintot nyert az Európai Unió Interreg pályázatán a Duna szigetközi-csallóközi ártéri mellékágrendszer rehabilitációs koncepciójának összeállítására a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány - mondta Láng István, a közalapítvány kuratóriumi tagja. A tenderhez a közalapítvány öt százalék önrésszel járult hozzá.” (http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=13720)
A tanulmányok kidolgozói: ÖKOPLAN GIS Kft., Hallépcső Bt., VTK INNOSYSTEM KFT, VITUKI, Magyar Környezetgazdaságtani Központ, Pisztráng Kör Egyesület, R. Tamás Ágnes, Bartus Gábor, Limp Tibor, Keserü Balázs, Kevey Balázs, Alexay Zoltán, Guti Gábor voltak. A tanulmányok elérhetőek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány „Szigetközösen” c. honlapján: www.szigetkozosen.hu.
További információk találhatók a Szite honlapján: www.szite.hu, illetve a volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kidolgoztatott „Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja” című tanulmányban is: http://www.bosnagymaros.hu/feltoltott/PFS_final_Hung_revised.pdf
Vizet vagy gátat a Dunába? – A duzzasztáshoz nem kell több víz!
A Szigetközösen honlapon található Láng István vízgazdálkodási szakembernek, a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány kuratóriumi tagjának, a Szite első elnökének előadása: „2007. 09. 14. dunaszigeti konferencia előadásai / 10_Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása” címmel (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6). Előadása szerint (6. dia) a Szite műszaki beavatkozása éves szinten nem igényel több vizet a jelenleginél. A Duna teljes vízhozamából nyári és téli nagyvíz esetén 15%, nyári középvíz esetén 27%, téli középvíz esetén 12.5%, nyári kisvíz esetén 44%, téli kisvíz esetén 27% vízhozamot igényel a duzzasztásos megoldás, ez érdemben nem több, mint amennyit jelenleg a Dunába juttatnak. A hágai per ítélete szerint Magyarországot a vízhozam minimum 50%-a illeti!
Azaz a Szite duzzasztásos megoldása nem több vizet akar a Dunába – hanem gátakat!
Fenékküszöb, vagy gát? – Gát!
Közismert, hogy a Duna egyoldalú elterelése óta Szlovákia a mindenkori vízhozamnak évi átlagban mindössze alig 20 százalékát engedi be az eredeti Duna mederbe, a többit a szlovák területen épített mesterséges üzemvízcsatornán a bősi áramfejlesztő turbinákra engedi. A Szite javaslatának egyik fő ismérve, hogy nem igényel érdemileg több vizet a jelenleginél, hanem a jelenlegi vízhozamot duzzasztanák meg gátak építésével, emiatt – természetesen – Szlovákia számára elfogadható ez a javaslat.
A fenékküszöb nagyméretű kövekből és töltőanyagból épített, a folyó, esetünkben a Duna teljes keresztmetszetét elzáró duzzasztó gát, ahol a duzzasztás magassága 4-5 métert is elérheti. De a Szite tervében nem fenékküszöbökről van szó, hanem gátakról. Mint a Szite honlapján látható, az általuk fenékküszöbnek nevezett gátnak mintegy harmadát vasbeton szerkezet teszi ki, amely tartalmaz egy 10 méter széles hajózsilipet és három, összességében 72 méter széles vízleeresztő zsilipet, azaz 82 méter vasbeton művet tartalmaz a gát.(Szite honlap: 3.1.1.pont http://www.szite.hu/index.php?p=page@content&pid=12).
Azaz nem fenékküszöbökről, hanem gátakról van szó!
Összehasonlításképp: A dunakiliti duzzasztómű 7 darab hasonló méretű, 24 méter széles gátmezőből áll (http://www.gabcikovo.gov.sk/doc/gabcikovo/hun/doc/ghu.doc 7.3.1. pont), tehát a Szite tervezett gátja egy komoly vasbeton szerkezetű gát! Magyarán a fél dunakiliti duzzasztóművet 3 helyen építenék meg a Duna 20 km-es szakaszán az 1814,9; az 1826,2; és az 1834,2 folyamkilométernél!
Visszaállítják a gátak a kapcsolatot a főág és a mellékágak közt? – Csak egyes pontokon!
Szigetközösen honlap: Hidrológiai végleges tanulmány / Hidrológiai elemzés (Vituki) 71. oldal. (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=12) : „Az 1814,9; az 1826,2; és az 1834,2 fkm szelvényekben 3*24 m széles árvízkapuval, 10 m széles, az árvízlevezetésben is részt vevő kishajó-zsilippel és 20 m széles 1:10 rézsűhajlású hallépcsővel elkészített fenékküszöbök vízszintemelő hatásával a beavatkozás megteremtheti egyes pontokon a lehetőséget a főág-mellékágrendszer kapcsolatának helyreállítását.” Azaz a Vituki szerint a duzzasztás csak egyes pontokon teremti meg a kapcsolatot az Öreg-Duna és a mellékágak közt, ami egyáltalán nem meglepő, mert a Duna nagy esése miatt nagyon lépcsős lesz a duzzasztott szakasz, emiatt a duzzasztótól távol lévő mellékágak magasabban lesznek, mint a Dunában az átlagos vízszint!
Mennyi a 3 gát? – Hosszú távon 8!
Annak is érdemes utána nézni, hogy mennyi az három gát, amely Szite honlapján látható. A Szigetközösen honlapján az „Eredmények/Végleges tanulmány összefoglaló / 04 Szite változat” menü pontban (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=9) lévő dokumentum első oldalán olvasható: „A javaslat szerint első ütemben a leginkább fontos két fenékküszöb építését szükséges elvégezni, és az eredmények értékelése alapján kerülhet sor a további hat küszöb beépítésére. A modellezés során viszont bebizonyosodott, hogy természetvédelmi és árvízvédelmi szempontból egyaránt fontos egy további fenékküszöb beépítése az első ütemben. Ezért a továbbiakban a célt a felek abban határozták meg, hogy első ütemben három dinamikus fenékküszöb építésére kerül sor, majd ezek üzemeltetési tapasztalatainak kiértékelése után épülhetnek a további művek, amelyek a főmeder felszíngörbéjét finomítják, egyenletesebbé teszik. A javasolt változat a SZITE nevet kapta.”
Azaz a 3 gát a fenti dokumentum szerint valójában 8. És ezt a nyolc gátat a Duna 40 km-es szakaszára álmodták, amelyekkel – idézve a tanulmányból – „Szigetköz visszatérne az 1950-es évek természetes állapotához”!
Láng István vízgazdálkodási szakembernek, a Szite első elnökének előadása szintén több, mint 3 gát építését vetíti elő a Szigetközösen honlap: „2007. 09. 14. dunaszigeti konferencia előadásai / 10_Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása” pontban (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6), miszerint a 3 fenékküszöb építése után az üzemeltetési tapasztalatok szerint lehet további fenékküszöböket építeni.
Hasonlókat olvashatunk a volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kidolgoztatott „Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja” című tanulmányban is. (http://www.bosnagymaros.hu/feltoltott/PFS_final_Hung_revised.pdf). Ott ugyanis a Szite javaslat nem 3 gátas megoldásként szerepel. A tanulmány – amelynek elkészítői közt ott találhatjuk a nemrég leváltott Eduvizig igazgatót, Janák Emilt is – 97. oldalán a 7. számú változatként így jellemzi a Szite javaslatát, idézzük: „sűrűn alkalmazott duzzasztás, ahol kezdetben csak három gátat építenének, majd megvizsgálva a kialakuló új vízjárást és vízszinteket, kiválasztanák a további gátak helyét”
A Szigetközösen honlapon a VTK Innnosystem Kft tanulmánya szintén 8 gátról ír:
(Árvízvédelem / Végleges árvízvédelmi jelentés, 28. oldal, http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=17):„Tehát számítani kell arra, hogy egyszerre a 8 műtárgy gazdasági megfontolások miatt nem valósulhat meg, ezért ki kell választani azokat a műtárgyakat, melyek a legnagyobb hatékonysággal orvosolják Szigetköz gondjait, vagyis prioritást – építési sorrendet - kell felállítani.”
Ugyanott, 31. oldal: „Az Ökoplan és a SZITE számol azzal, hogy a teljes kiépítettség hosszabb időt vesz igénybe, ezért közösen határozzák meg a legfontosabb műtárgyakat, amelyekre ráépülhet a rendszer.”
Tehát – és ezt nem a Duna Charta mondja, hanem súlyos pénzen elvégzett tudományos tanulmányokból idéztük – a Szite terv 8 gátat jelent, ahol az első lépésben 3 gátat építenek, a későbbiekben meg 5-öt.
Növelnék-e a gátak az árvízszintet? – Igen!
Érdemes utána nézni, hogy milyen következményei lennének a Szite gátjainak – a tanulmányok szerint már az első 3 gátnak is.
Itt az egyik legfontosabb kérdés, az árvízvédelem. Józan paraszti ésszel belátható, hogy egy gátnak nem csak akkor van vízszint emelő hatása, ha a folyóban kevés víz folyik, a gát árvíz esetén is magasabbra duzzasztja a vizet, ezzel növelve az árvízi kockázatot. A Szite terv propagálói azt állítják, hogy az általuk javasolt gátak nem növelik az árvízi kockázatot. Mit mondanak ezzel szemben a tudományos tanulmányok?
Láng István, a Szite első elnöke, a 2007. 09. 14-i dunaszigeti konferencián a megnövekedett árvízi kockázatot csökkentő beavatkozásokat ismerteti. Előadásában a védőtöltések megemelését, a Duna partjának mintegy 40 méter szélességben történő legyalulását, a Dunában lévő zátonyok elkotrását, és növényzetmentes árvízlevezető sávok kialakítását tartotta elengedhetetlen beavatkozásnak. Szigetközösen honlap: „2007. 09. 14. dunaszigeti konferencia előadásai / 10_Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása” pont (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6).
A beavatkozásokra egyértelműen a tervezett gátak árvízszint emelő hatása miatt van szükség!
A Szite honlapján található Láng Mercédesznek a Magyar Hidrológiai Társaság 2009.07.01.-i ülésén elhangzott előadása (http://www.szite.hu/index.php?p=list@docs&cid=3&did=33). Ennek a tanulmánynak a 12. oldalán olvasható, hogy az általuk elemzett fizikai modellkísérletben milyen hatással voltak a tervezett gátak (ő megnevezésével fenékküszöbök) az árvízszintre:
”Az árvízszintek a fenékküszöbök beépítésének hatására tovább emelkedtek. Az árvízszint csökkentése érdekében első lépésben a hullámteret kezdtük el tisztítani, hogy a kedvező áramlási irányok jobban kitűnjenek. Ez a kísérlet teljesen hatástalan volt. A kísérleti sorozat végén már alig volt érdességet növelő tényező, de az árvízszintek mégsem csökkentek.”
Azaz a modellkísérletben a gátak (fenékküszöbök) egyértelműen növelték az árvízszintet!
Hasonló következtetésre jutott az Ökoplan Glis kft. (Szigetközösen: Tájhasználat végleges tanulmány, 94. oldal http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=13):
„10.1.4. Zátonysüllyesztések és tisztítások
- a fizikai kisminta kísérletek alapján szükséges a tervezett művek közötti szakaszok zátonyainak részleges elkotrása, annak érdekében, hogy a főmeder kapacitása javuljon (Láng I.)
- ezekre a kotrásokban mindhárom megoldásban szükség van, mert e nélkül a mértékadó árvízszintek nagymértékű növekedése állna elő.”
A VTK Innnosystem Kft tanulmánya szintén a fenékküszöbök árvíznövelő hatásáról ír a Szigetközösen honlapon: (Végleges árvízvédelmi jelentés, 32. oldal: http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=17)
„A szakértők tisztában voltak azzal, hogy a főmederben elhelyezett keresztirányú művek megemelhetik az árvízszinteket.”
Jelentős földmunkával és beavatkozással jár a Szite terv megvalósítása? – Igen!
Szigetközösen honlap: Tájhasználat végleges tanulmány (Ökoplan GIS kft) 61-62 oldal. (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=13)
„Kiegészítő információ alapján (Láng I., 2007. dec.) 1,5 millió m3 zátony anyag kotrásával és elszállításával indokolt számolni” … „E számítás szerint a kotrandó zátony felület mintegy 3,8 millió m2.”
„Pontosított számítások szerint a zátonykotrás mennyiségére a pótlólagosan megadott /2.sz. melléklet/ 1,5 millió m3 anyagmennyiség veendő figyelembe. Még ennek a mennyiségnek a kitermelése és mozgatása is kritikusnak tekinthető azonban környezeti hatásait tekintve, különösen a szigetközi hullámtér ökológiailag értékes, természetvédelmi védettség alatt álló területei esetében”
Azaz 3.8 millió m2 felület – majdnem 4 négyzetkilométer! – kotrása és 1.5 millió m3 anyag kikotrása és elszállítása szerepel a tervekben!
Jelentős ökológia károkat okoz a Szite terv megvalósítása? – Igen!
Szigetközösen honlap: Ökológiai végleges tanulmány/Ökológiai értékelés (Alexay Zoltán) 65. oldal (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=11) „A Dunaremete alatti területen az árhullám jobb levezetése érdekében a mellékágakban kialakult zátonyokat, szigetzátonyokat a Gombócosi- Halrekesztői-, Gatyai-, Farkaslyuki- zárás alatt valamint az Árvai-folyásban, a Ercsédi-zárás felett és alatt el kell távolítani. Ez a beavatkozás ökológiai szempontból káros és nem kívánatos, mert a zátonyokon megtelepedett iszaptársulások, fűzbokor ligetek alkották zömében a hullámtér természetes növénytársulásait, mert mint már említettem, a szigeteken már szinte 100 %-ban telepített erdők vannak. A modellkísérlet tapasztalatai alapján a beavatkozás elkerülhetetlennek látszik, de ezáltal szegényebb lesz a térség élővilága, egyhangúbbá válik a táj képe.”
Szigetközösen honlap: Ökológiai végleges tanulmány / Növényvilág (Kevey Balázs) 17. oldal (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=11): „Az Alsó-Szigetközben megmaradt néhány kavicszátony megőrzése fontos természetvédelmi feladat, mert csak ezekre lehetne átmenteni a Felső-Szigetköz tönkrement csigolya bokorfüzeseinek – talán még meglévő – növényritkaságait”
Szigetközösen honlap: Tájhasználat végleges tanulmány (Ökoplan GIS kft) 61-62 oldal. (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=13)
„Pontosított számítások szerint a zátonykotrás mennyiségére a pótlólagosan megadott /2.sz.melléklet/ 1,5 millió m3 anyagmennyiség veendő figyelembe. Még ennek a mennyiségnek a kitermelése és mozgatása is kritikusnak tekinthető azonban környezeti hatásait tekintve, különösen a szigetközi hullámtér ökológiailag értékes, természetvédelmi védettség alatt álló területei esetében”
Azaz a zátonyok elkotrása, illetve a zátonyok növényzetének letisztítása az ökológiai szempontból nem elfogadható. Hangsúlyozni kell, hogy ezekre a ökológiailag káros beavatkozásokra pusztán a duzzasztók okozta árvízszint növekedés ellensúlyozása miatt van szükség, így a beavatkozás ellentétes a Víz Keretirányelvvel!
Ne felejtsük el azt sem, hogy a Szite tervének mind a 3 gátjába a dunakiliti duzzasztó vasbetonszerkezetének mintegy felével megegyező vasbetonszerkezetet építenék be (lásd fentebb)! Elképzelhető, milyen nagy építési, szállítási munka lenne ez, milyen infrastruktúra kiépítését tenné szükségessé – köztük teherbíró út kiépítését a Duna partján, emellett építési területté változtatna 3 területen a Duna part.
A Szite terv megőrzi-e a szigetközi Duna-szakasz partját? – Nem!
Láng István, a Szite első elnöke, a 2007. 09. 14-i dunaszigeti konferencián tartott előadásában a megnövekedett árvízi kockázatot csökkentő beavatkozásként ismertette - a védőtöltések megemelése, a Dunában lévő zátonyok elkotrása, és növényzetmentes árvízlevezető sávok kialakítása mellett - a Duna partjának legyalulását. Szigetközösen honlap: „2007. 09. 14. dunaszigeti konferencia előadásai / 10_Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása” pont (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6).
A VTK Innnosystem Kft tanulmánya szintén part 40 méteres szélességben történő legyalulását említi, ami részint ellensúlyozhatja a fenékküszöbök árvíznövelő hatását. (Szigetközösen honlap: Árvízvédelem / Végleges árvízvédelmi jelentés, 80. oldal: http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=17)
„Jelentősen növelhető a főmeder vízszintszállítása azzal, hogy a főmeder mentén valamikor kialakított, mintegy 40 m széles jéglevezető sávot helyreállítjuk.”
Szigetközösen honlap: Végleges tanulmány összefoglalójában / 04 Szite változatban (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=9) szintén a Duna 40 méteres sávjának legyalulása szerepel: „ A zátonyokról a növényzet letisztítása, 40 m széles jégsáv kialakítása”
Emellett számolni kell egy nagy teherbírású út építésével a Duna parton, hogy az építési terület megközelíthető legyen nehéz gépjárművekkel. Ugyancsak jelentős területek pusztulnának el a gátak üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése miatt.
A Szite duzzasztói visszaállítanák az 50-es évek vízszintgörbéjét a Dunán? – Nem!
Szigetközösen honlap: Tájhasználat végleges tanulmány (Ökoplan GIS kft) 58-59 oldal. (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=13)
„… A SZITE-1 javaslat három fenékküszöb létesítését tartalmazza. Ez a megoldás a kívánatos, az 1950-es évekre jellemző referencia felszíngörbe megközelítését kevésbé tudja elérni, mint a fenti két megoldás („ritka duzzasztás”)...”
A Szite duzzasztói visszaállítanák az 50-es évek vízdinamikáját? – Nem!
Több helyen azt nyilatkozták, hogy a duzzasztásos módszerrel az 50-es évek vízdinamikáját állítanák vissza, ami nem igaz! A vízdinamika nem egyenlő a vízszint magasságával (főleg nem a duzzasztott vízszint magasságával), nem egyenlő a vízsebességgel; annak fontos tényezője az éves, a mindenkori vízhozamot követő vízszintingadozás. Láng István előadása szerint a duzzasztással létrehozott az éves vízszintingadozás alig150 cm– a Duna természetes vízszintingadozása 5-7 métert is elérheti. Szigetközösen honlap: „2007. 09. 14. dunaszigeti konferencia előadásai / 10_Fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása” pont (http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6):
A duzzasztással létrehozott vízszintek:
Azaz a nyári kisvíz és az elárasztás közti vízszintkülönbség mindössze 120 cm. A terv a Duna dinamikájához képest valójában statikus, és alig különbözik a jelenlegi vízpótlás dinamikájától!
Lehet-e tartós elárasztást biztosítani a mellékágrendszerben? – Nem!
Szigetköz ökológiai rendszeréhez hozzátartozott, hogy árvizek idején, évente általában többször is, tartósan víz alá került a hullámtér. Jogos rehabilitációs igény, hogy a megvalósított vízpótlás tartós elárasztást tudjon biztosítani. Kérdéses persze, hogy a műtárgyak elviselik-e a megnövekedett vízsebességgel és hordalék szállítással járó tartós elárasztás jelentős igénybevételét? Kertész József ásványrárói szakaszmérnök nyilatkozata szerint nem! kisalfold.hu, 2009.06.15 –Tartós ár kell halíváskor:
(http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/tartos_ar_kell_halivaskor/2103091/) „Kertész József felhívta a figyelmet, hogy a tartós elárasztást az ideiglenes jelleggel kiépülő művek nem bírják. A jelenlegi elárasztás is többmilliós helyreállítási munkát tett szükségessé”
Elbonthatók lennének-e a mellékágrendszerbe eddig épített szűkítőgátak? – Nem!
Az elmúlt 20 évben a mellékágrendszer folyóágaiba több mint 30, a mellékágak vízszintjét emelő szűkítőgátat és bukót építettek. A Szite terv pártolói azt állítják, hogy ezeknek a szűkítőgátaknak a nagy része elbontható lenne, ha a 3 duzzasztót megépítenék a szigetközi Duna-szakaszra. Nagy István, Mosonmagyaróvár országgyűlési képviselőjének 2012. november 16-i nyilatkozata szerint „három fenékküszöb megépítésével sokkal több gátat tudnánk kivenni a szigetközi Duna-ágakból, mint amennyit beleépítenénk." (http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/egysegesen_keresik_a_szigetkozi_megoldast/2307233/):
Hogy tényleg elbonthatóak lennének-e a szűkítőgátak és bukók, ha a szigetközi Duna-szakaszraduzzasztókat építenének, arra Láng Mercédesznek a Magyar Hidrológiai Társaság 2009.07.01-i ülésén tartott „A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Duna szigetközi szakaszának vízszintemelésére” című előadása adja meg a választ, ahol a 15. oldalon olvasható (http://www.szite.hu/index.php?p=list@docs&cid=3&did=33): „Az ökológusok kérésére vizsgáltuk a mellékágrendszer bukóinak elbontási lehetőségét. Jellemzően a bukók nem bonthatók el, hiszen a mellékágrendszerben ezek a műtárgyak teszik lehetővé a természetvédelem által igényelt vízszint pontosabb lekövetését, ellensúlyozzák a főmeder 3 nagy műtárgyának kb. 2-4 méteres duzzasztását. „
Könnyebb lenne a hajózás ha a Szite terv duzzasztóit megépítenék? – Nem!
Jelenleg a szigetközi Duna-szakasz Dunakilititől lefelé kishajóval, motorcsónakkal és túrahajókkal akadály nélkül hajózható az év minden időszakában. Ha a Szite tervének első lépésében szereplő 3 gátat megépítenék, a kishajók és túracsónakok csak 3 zsilipeléssel tudnának végigmenni ezen a 40 kilométeres, jelenleg szabadon hajózható a szakaszon! Azaz a duzzasztók jelentősen megnövelnék a hajózás időtartalmát, annak nagy részét a zsilipelés tenné ki – a 3 gát az 1814,9 és az 1834,2 folyamkilométer között, azaz20 km távolságon belül lenne. 20 kilométeren 3 zsilipelés! Emellett az is nyilvánvaló, hogy egy kenu kedvéért nem fognak zsilipelni, vagy pénzt kérnek érte. És, mint fentebb idéztük Láng Mercedesztől, a mellékágakban sem lesz könnyebb a túrahajózás, mert az ottani bukók nem bonthatók el.
Ökológiailag összekapcsolná a Szite duzzasztása Szigetközt és Csallóközt? – Nem!
A duzzasztás hívei azt hangoztatják, hogy a 3 gátas duzzasztással ökológiailag összekapcsolnák Szigetköz és Csallóköz mellékágrendszerét. Összekapcsolnák, de csak vízügyi szempontból és nem ökológiailag, ugyanis a duzzasztással nagyrészt állóvízi körülményeket teremtenének, és a duzzasztók felett a lelassult vízben tavi jellegű állapotok jönnének létre főleg a nyári, kisvizes időszakban, ami növelné az eutrofizációt, és elszennyezné a mederfenéket, valamint az alatta található ivóvízbázist.
A Tisza-tó jelentős része mára mocsárrá változott a feltöltődés miatt. Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi „tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott” (Népszabadság, 2012. október 28. http://nol.hu/ajanlo/20121027-bos_20__idozitett_bomba). A feltöltődési folyamat hosszútávon a Szite duzzasztói feletti területeket sem kerülné el.
Kiemelendő az is, hogy a Szite duzzasztásos javaslata teljes mértékben ellentétes a jelenleg érvényben lévő 1139/2004. (XII. 11.) Kormányhatározattal, amely szerint:
„1/a) a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja – elismerve a műszaki beavatkozások nélkülözhetetlenségét - a lehető legkisebb természetátalakító beavatkozással járjon, és a rehabilitáció eredményeképpen a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre, amelyek hosszú távon csak minimális emberi beavatkozást igényelnek...”
„Legkisebb természetátalakító beavatkozásnak” nem lehet nevezni 3 duzzasztó építését a Duna 20 km-es szakaszán, amikor vannak duzzasztás mentes alternatívák is.
A Szite terve teljes mértékben ellentétes a kötelező érvényű uniós Víz Keretirányelvvel is,
amely a nagy folyók szabályozottságának csökkentését írja elő (Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv / Szigetköz alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 3.2.3.2. pont, 46. oldal (http://vizeink.hu/files/konza_1-1_vegl_jh.pdf)) oly módon, hogy: „Nagy folyók esetében a szabályozottság teljes megszüntetése általában irreális elképzelés. Felülvizsgálható azonban a műtárgyak működése, illetve érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a megfelelően széles hullámtéren belül hagyni kell, hogy a folyó maga alakítsa medrét (a védendő értékek megfelelő biztonsága mellett). … Nagy folyók esetében a szabályozottság csökkentése inkább az jelenti, hogy nem építünk újabb partvédő műveket és keresztirányú műveket, hanem a széles hullámtéren belül hagyjuk a folyót magától alakulni ott, ahol ez nem veszélyezteti az árvízi biztonságot.”
Tehát a Víz Keretirányelv ellenzi új keresztirányú művek, azaz duzzasztók, keresztgátak építését, így a Szite terve teljes mértékben összeegyeztethetetlen az uniós Víz Keretirányelvvel, hisz a beavatkozás nem a szabályozottságot csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, a szabályozottságot növeli!
–––––– o ––––––
Látható, hogy a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak kommunikációjában megjelenő számtalan jól hangzó állítást, ígéretet, nem a Duna Charta cáfolta, hanem azok a tanulmányok, amelyet a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány dolgoztatott ki százmillió forintért. Emellett a duzzasztók építése ellentétes az ezirányú, érvényben lévő kormányhatározattal, és ellentétes a kötelező érvényű uniós Víz Keretirányelvvel!
Ha az első lépésben tervezett három duzzasztó a Duna 20 kilométeres szakaszán megépülne a szükséges infrastruktúrával, nehézgépjárművekre méretezett úttal a Duna partján, akkor ipari tájjá változtatná ezt a Duna-szakaszt, amivel eleve kétségessé tenné, hogy a mellékágrendszer valaha is elnyerheti a nemzeti parki státuszt!
Kiemelendő, hogy a Szite terve nem a magyar vízmegosztási érdekeket szolgálja, hanem a jelenlegi – számunkra hátrányos és igazságtalan – vízmegosztást betonozná be, ugyanis nem igényel a jelenleginél több vizet; nem véletlen, hogy ez Szlovákiának elfogadható javaslat!
Amennyiben megépülnének a Szite által javasolt duzzasztók a szigetközi Duna-szakaszon, úgy hazánk örökre lemondana a minket jogosan megillető vízmennyiségről, a Duna mindenkori vízhozamának legalább 50%-ról!
–––––– o ––––––
A Mosoni-Duna vízrendezéséről
A Mosoni Dunába a rajkai zsiliprendszeren keresztül juttatnak vizet – magyarán a Mosoni-Dunában annyi víz van, amennyit beleengednek Rajkánál. Így a Mosoni-Duna vízgazdálkodási problémája megoldásaként elsődlegesen több vizet kell beleengedni Rajkánál. A Mosoni Duna alsó szakaszának vízszintcsökkenésének alapvető oka, hogy a torkolata alatt a Duna-medre kimélyült, így Duna a Mosoni-Duna torkolatából mintegy leszívja a vizet. A Duna medermélyülését alapvetően a bősi alvízcsatornából a Duna-mederbe engedett nagymennyiségű víz turbulens hatása okozza. A megoldás a Duna-medrének rehabilitációja lehet; hordalékcsapdákkal stabilizálni kell a megfelelő szintre feltöltött medret. Emellett, amennyiben a szlovák fél egy korrekt vízmegosztási tárgyalás keretében a Duna eredeti medrébe Dunacsúnnál legalább 50% vizet enged be, akkor az alvízcsatornából Bős alatt az eredeti Duna mederbe visszavezetett vízmennyiség is lecsökken 50% alá, így annak a továbbiakban gyengébb medererodáló hatása lenne.
Nem szabad említés nélkül hagyni, hogy a vízügyi tervek szerint a Mosoni-Duna torkolatába nem egyszerűen duzzasztót akarnak építeni, hanem a Mosoni-Duna torkolatát át akarják helyezni, mert egyes vízügyesek szerint a Mindenható azt rossz helyre teremtette. (lásd pl. az Edukövizig honlapja, 2010. december 8-i jegyzőkönyv 2. oldala (http://www.eduvizig.hu/files/jegyzokonyv%2020101208%20GYMS%20Albizottsag.pdf): „Határozati javaslat: A TVT Győr-Moson-Sopron megyei Albizottság kéri az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsot, hogy határozatban támogassa a Mosoni-Duna torkolatáthelyezés megvalósítására irányuló projectet, és kérje a döntéshozók támogatását.”
Mint feljebb láthattuk, a Víz Keretirányelv a nagy folyók esetében a szabályozottság csökkentését ajánlja, nevesítve, hogy ne építsenek a folyóra újabb keresztirányú műveket, azaz a torkolati duzzasztó terve eleve szögesen ellentétes a Víz Keretirányelvvel. Az pedig, hogy a Mosoni-Duna torkolati szakaszát áthelyezzék, nem hogy értelmezhetetlen a Víz Keretirányelv alapján, de egyenesen megcsúfolása a Víz Keretirányelv szellemiségének.
–––––– o ––––––
A Duna Charta álláspontja
A népi kezdeményezés nem gátak építéséről szólt!
A népi kezdeményezés szlogenje a „Vizet a Dunába” volt, az aláírásgyűjtő íveken a következő kérdés állt: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?” Ezt írta alá támogatólag 71 ezer állampolgár. Egyes helyi politikusok, és a vízügyi lobbi képviselői most mégis úgy állítják be a dolgot, mintha a 71 ezer aláíró azt támogatta volna, hogy gátakat építsenek a szigetközi Duna-szakaszra, ami nem igaz!
Álláspontunk szerint egy olyan aláírásgyűjtéssel, amelynek szövegrészében meg sem említik a gátakat, nem lehet gátak építését kieszközölni arra a 71 ezer állampolgárra hivatkozva, akik azt írták alá, hogy vizet a Dunába! Vizet a Dunába – és ne gátakat!
Nem Szigetközről, nem Szigetköz lakosairól, hanem a Duna egy lakatlan hullámteréről van szó!
A Duna duzzasztását szorgalmazók úgy állítják be a Szite gátépítő tervét, mintha azon Szigetköz jövője függne, és miközben több tízmillárd forintot beton és kő formájában a Dunába akarnak önteni, Szigetközre, a szigetközi lakosok érdekére hivatkoznak. Tudni kell, hogy egyáltalán nem Szigetközről, és nem Szigetköz lakosairól van szó! Hanem, a Duna hullámteréről, egy gyakorlatilag lakatlan területről: egy 40 km hosszúságú és pár kilométer szélességű, vízügyi és nagyrészt természetvédelmi terület vízrendezéséről folyik a vita!
Az Országgyűlésnek nem keresztgátak építésének megvitatásával kell foglalkoznia!
Az Országgyűlésnek olyan határozatot nem szabad elfogadnia, amely veszélyezteti esélyeinket a magyar-szlovák vízmegosztási vitában. Az Országgyűlésnek nem keresztgátak építésének megvitatásával kell foglalkoznia, hanem, hogy Magyarország mielőbb megtegye a jogi lépéseket (pl. Európai Bírósághoz forduljon), hogy a minket megillető vízmennyiséget megkapjuk Szlovákiától. Konkrét műszaki megoldások megvitatásának csak ezután van értelme.
Vizet a Dunába – és ne gátakat!
2012. november 20.
Duna Charta