A szigetközi duzzasztási vita közel 3 hónapja egyre nagyobb nyilvánosság előtt folyik. A Duna-mozgalom nem kis meglepetésére az önmagát "zöld" vagy "Öko" pártnak propagáló LMP ez ügyben nem nyílvánult meg mindeddig. 2 napja viszont a párt országgyűlési képviselője, a Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke megtörte a csendet, és, mint a Kisalföld című napilapban olvashatjuk
(http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/nincs_jobb_megoldas_a_szigetkozi_fenekkuszobnel_-_elotte_es_utana_fotok_a_dunarol/2455676/), egy győri tájékoztatón kifejtette, hogy támogatják a Duna duzzasztását.

Sallai nyilatkozata előzményeként tudni kell, hogy novemer 24-én a Külügyi és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén meghallgatta nemcsak a Duna Charta képviselőinek, hanem Baranyai Gábor miniszteri biztosnak is a tájékoztatóját, ahol Baranyai Gábor elismerte, hogy bár a tárgyalásokon 30-40% vizet kér a szlovák féltől, de nem tartja reális esélynek, hogy ezt meg is adják.
Sallai részt vett a Duna Charta december 4-i "Beszélnünk kell a Dunáról! - Duzzasztás, vagy fenntarthatóság?" című konferenciáján is. Itt szintén meghallgatta az ellenérveket, hogy:
-  nem fenékküszöbökre, hanem komplex gátakra tett javaslatot a szlovák fél az átadott tervekben
- a szlovák fél által átadott műszaki javaslatban konkrétan benne van, hogy a duzzasztásos javaslat érdemben nem igényel több vizet
- a duzzasztással járó feliszapolódás súlyosan veszélyezteti a felszín alatti ivóvíz-tartalékokat,
- a gátak megszüntetnék a szigetközi Duna-meder ökológiai folyosó jellegét, 
- a duzzasztásos javaslattal még vízügyi szempontból sem lehet összekötni a Dunát a mellékágakkal,
- az újabb műtárgyakkal nem közelednénk a természetközeli viszonyokhoz, hanem a szabályozás, az emberi beavatkozás mértékét növelnénk, miközben a magyarországi mellékágrendszer vízpótlásának jelenlegi állapota ezt nem indokolja,
- a duzzasztás ellentétes a Víz Keretirányelvvel,
- a javasolt duzzasztók építése nem ökológiai reabilitációt, hanem a Duna teljes leszabályozását jelentené,
- nem ismert, hogy ezirányú tudományos vizsgálatok érdemben folytak volna, nem ismert, hogy kik és milyen alapokon készítették el a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot, amelyról elmondható, hogy fölöttébb elfogult.

Résztvevőként Sallai Róbert Benedeknek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a konferencia végén az előadók zárónyilatkozat elfogadást javasolták, miszerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezze, hogy a döntés előkészítését megalapozó tudományos vizsgálatokat elvégezzék.
Mindezek után 2 nappal a Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke elment Győrbe, és azt nyilatkozta, hogy idézzük a Kisalföldtől: "négy szigetközi fenékküszöbnél mi sem tudunk jobb megoldást", valamint, hogy "...négy fenékküszöbös megoldást képviseljük. Nem szeretünk műtárgyakat a Dunában, de jobb megoldást mi sem tudnánk mondani, ha kormányoznánk."

Mindehhez hozzátartozik, hogy korábban, még az LMP megalakítása előtt, Schiffer András, az LMP társelnöke is tagja volt a Védegylet Duna munkacsoportjának, ahol a Duna Charta tagjaival közösen küzdöttek a szigetközi Duna-szakasz megduzzasztása ellen, aminek eredményeképp 2004-ben az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak eljuttatták a Duna rehabilitációjának duzzasztás nélküli műszaki javaslatát. A Duna munkacsoport tagja volt Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke és a Védegylet tiszteletbeli elnöke is, akinek közelmúltbeli halála okán Schiffer nekrológjában méltatta Karátson Gábornak a Duna védelmében kifejtett tevékenységét is.

A teherautónyi trágyát nemrégiben egy a kormányhivatal elé öntő, földbirtokos Sallai ( http://pestisracok.hu/oligarcha-nagybirtokot-akart-kiepiteni-az-lmp-s-sallai-robert-benedek-tobb-mint-2000-hektarra-palyazott-a-politikus/ ) tevékenységéről nincs mit mondani. Megkérdezhetnénk, hogy miként sikerült neki a létező rehabilitációs javaslatok közül az egyik legtechnokratábbat kiválasztania. Kinek a műszaki, ökológiai, hidrológiai szakértelmére támaszkodott ebben a felelősségteljes döntésben, mert az újságcikk szerint csak a jogi végzettségű Baranyai Gábor miniszteri biztosra hivatkozott.
A Duna Charta a konferenciáján kifejezte, hogy tisztában van a műszaki beavatkozás szükségességével, de annyit elvárunk, hogy egy ilyen beavatkozást ne félreveztő retorika talaján, ne hamis, megvalósíthatatlan érvekkel próbáljanak kicsikarni. Felhívtuk a figyelmet, az egyik legnagyobb retorikai csúsztatásra, hogy nem fenékküszöbről, hanem komplex gátakról van szó, amelyet a szlovák javaslat is így nevez. Ennek ellenére Sallai, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke mégis megtévesztő módon fenékküszöbnek nevezi a gátakat. Kérjük, legalább ennyi műszaki korrektség legyen benne, ha már láthatóan nem tud arról, hogy létezik egy, a Védegyelt által is támogatott duzzasztás nélküli rehabilitációs javaslat, amely előkészítésében Schiffer András is részt vett 2004-ben.

Schiffer András viszont magyarázatot adhatna arra, hogy miként jutott el az LMP oda, hogy a szigetközi vízgazdálkodási kérdésben egy platformon vannak a Jobbikkal és a Reális Zöldekkel, és Sallai "zöld" politikusként a szigetközi rehabilitációra ugyan azt a technokrata javaslatot képviseli, mint a Duna elterelése után Julius Binder, vagy korábban Kepli Lajos, illetve Juhos László.
Schiffer András, a Védegylet hajdani Duna munkacsoportjának tagja, a szigetközi Duna-szakasz megduzzasztásának heves ellenzője magyarázatot adhatna erre az ökopolitikai pálfordulásra.