JAVASLAT A SZIGETK√ĖZI DUNA SZAKASZ HELYRE√ĀLL√ćT√ĀS√ĀRA (2004)

A Duna 1992-ben t√∂rt√©nt elterel√©se miatt bek√∂vetkezett v√°ltoz√°sok legink√°bb az √°rv√©del-mi t√∂lt√©sek k√∂z√∂tti mell√©k√°grendszerek, valamint a mentett oldali holt√°gak k√ľl√∂nleges √°llat- √©s n√∂v√©nyvil√°g√°t vesz√©lyeztetik. S√ļlyosan k√°rosodott az a term√©szetes ut√°np√≥tl√≥d√°si rendszer is, amely a Kisalf√∂ld kiv√°l√≥ minŇĎs√©gŇĪ felsz√≠n alatti iv√≥v√≠zk√©szlet√©t t√°pl√°lta. A k√°rok m√©rs√©kl√©se, a term√©szetes viszonyok helyre√°ll√≠t√°sa csak olyan foly√≥szab√°lyoz√°si m√≥dszerekkel lehets√©ges, amelyek figyelembe veszik a szigetk√∂zi v√≠zrendszer kialakul√°s√°nak t√∂rt√©net√©t, a ter√ľlet v√≠z- √©s hordal√©kj√°r√°s√°nak jellegzetess√©geit, a felsz√≠ni √©s a felsz√≠n alatti vizek kapcsolat√°nak t√∂rv√©ny-szerŇĪs√©geit.

Az alábbiakban összefoglalom a szigetközi Duna-szakasz jelenlegi arculatát meghatározó legfontosabb folyamatokat és eseményeket, ismertetem az elterelés következtében kialakult hidrológiai, hidrogeológiai problémákat, és javaslatot teszek e problémák kezelési módjára.

1. A szigetközi Duna-szakasz kialakulása
A K√°rp√°tok vonal√°t elhagyva, Pozsonyn√°l a s√ľllyedŇĎ Kisalf√∂ldre l√©pve, a Duna nagym√©re-tŇĪ, legyezŇĎszerŇĪen sz√©tter√ľlŇĎ hordal√©kk√ļpot √©p√≠tett. A szigetk√∂zi v√≠zrendszer kialakul√°s√°t alapvetŇĎen ez a term√©szetes folyamat hat√°rozta meg, √©s a t√∂bb √©vsz√°zados √°rmentes√≠t√©si √©s foly√≥szab√°lyoz√°si munk√°k ellen√©re a v√≠zrendszer eg√©szen a legut√≥bbi idŇĎkig megŇĎrizte eredeti jelleg√©t. A Duna elterel√©se, majd az ideiglenes v√≠zp√≥tl√≥ rendszer ki√©p√≠t√©se √©s √ľzemeltet√©se k√∂vetkezt√©ben a Szigetk√∂zben alapvetŇĎen megv√°ltoztak a ter√ľlet kor√°bbi v√≠zrajzi, √ľled√©kk√©p-zŇĎd√©si √©s √∂kol√≥giai viszonyai.

1.1. A Kisalf√∂ld s√ľllyed√©se, a hordal√©kk√ļp kialakul√°sa
A Kisalf√∂ld ter√ľlete t√∂bb milli√≥ √©ve, folyamatosan s√ľllyed. E s√ľllyed√©s az ember √°ltal nem befoly√°solhat√≥, term√©szetes folyamat, melynek √°tlagos sebess√©ge 0,1-0,5 mm/√©v. A Kisal-f√∂ld√∂n mintegy 2 milli√≥ √©vvel ezelŇĎtt megjelent Duna a s√ľllyedŇĎ ter√ľletet az Alpokb√≥l sz√°ll√≠-tott kavicsos hordal√©k√°val folyamatosan felt√∂lt√∂tte.

A Kisalf√∂ldre l√©pŇĎ Duna es√©se, hordal√©ksz√°ll√≠t√≥ k√©pess√©ge erŇĎsen lecs√∂kkent, a mag√°val hozott durva t√∂rmel√©k nagy r√©sz√©t lerakta. A foly√≥ medre a folytonos hordal√©k-felhalmoz√≥d√°s miatt √°lland√≥an emelkedett. T√∂bb √°gra szakadoz√≥, fonatos jellegŇĪ v√≠zfoly√°s alakult ki, szesz√©-lyesen v√°ndorl√≥, rombusz alak√ļ kavicsos k√∂z√©pz√°tonyokkal, viszonylag sek√©ly medrekkel, √©l√©nk v√≠z√°raml√°ssal. A XIX. sz√°zad v√©gi szab√°lyoz√°s elŇĎtt a szigetk√∂zi szakaszon az √Ėreg-Duna is ilyen, sz√°mos egyenrang√ļ mell√©k√°gra szakadoz√≥, alig haj√≥zhat√≥ v√≠zfoly√°s volt.

Egy-egy nagyobb √°rv√≠z alkalm√°val a fonatos fŇĎmeder ir√°ny√°t hirtelen megv√°ltoztatva az alacsonyabb t√©rsz√≠n fel√© keresett lefoly√°st, a felt√∂lt√©st arrafel√© folytatva. √ćgy k√©pzŇĎd√∂tt Po-zsony alatt a Duna nagym√©retŇĪ, legyezŇĎszerŇĪen sz√©tter√ľlŇĎ hordal√©kk√ļpja.

A kor√°bbi, elhagyott fŇĎmeder erŇĎsen kanyarg√≥, meanderezŇĎ foly√≥√°gg√° alakult √°t fokozato-san. A Kisalf√∂ld√∂n ilyen jellegŇĪ v√≠zfoly√°s a Mosoni-Duna, a Z√°tonyi-Duna √©s a Csall√≥ is.

A hordal√©kk√ļp kialak√≠t√°s√°t, a s√ľllyedŇĎ ter√ľlet felt√∂lt√©s√©t elsŇĎsorban a fonatos fŇĎmeder v√©-gezte. A hordal√©kk√ļp pal√°stj√°n ide-oda v√°ndorl√≥, meanderezŇĎ foly√≥√°gak a fŇĎmeder √°ltal lera-kott hordal√©kot ter√≠tett√©k sz√©t egyenletesen. Ennek a t√∂rv√©nyszerŇĪs√©gnek megfelelŇĎen az √Ėreg-Duna a hordal√©kk√ļp legmagasabb r√©sz√©n folyik, magasabban, mint a Mosoni-Duna, a horda-l√©kk√ļp l√°b√°n√°l pedig a R√°bca gyŇĪjti √∂ssze a vizeket. A Szigetk√∂z term√©szetes √°llapot√°ban a Kisalf√∂ld t√∂bb sz√°z m√©ter vastag kavicsos √ľled√©k√©ben l√©vŇĎ felsz√≠n alatti v√≠zk√©szletet az √Ėreg-Duna t√°pl√°lta mederhordal√©k√°n kereszt√ľl, a talajv√≠z pedig jelentŇĎs es√©ssel √°ramlott DDK fel√©, a R√°bca ir√°ny√°ba.

1.2. √Ārmentes√≠t√©s, foly√≥szab√°lyoz√°s
A Szigetk√∂zben √©s a Csall√≥k√∂zben embereml√©kezet √≥ta puszt√≠tottak az √°rad√°sok, a ter√ľlet m√©gis meglehetŇĎsen sŇĪrŇĪn lakott volt, mert a vad√°szat, a hal√°szat, a legeltet√©s √©s a r√©ti √∂nt√©sta-lajok mŇĪvel√©se kedvezŇĎ meg√©lhet√©si lehetŇĎs√©get biztos√≠tott az itt √©lŇĎknek. A Duna √°rad√°sai ellen t√∂lt√©sek √©p√≠t√©s√©vel pr√≥b√°ltak v√©dekezni, azonban az √∂sszehangolatlan, egy√©ni √©rdekektŇĎl befoly√°solt, nem megfelelŇĎ sz√≠nvonal√ļ munk√°latok nem √©rhett√©k el a k√≠v√°nt eredm√©nyt. A helyzeten I. Ferenc 1807. √©vi dekr√©tuma v√°ltoztatott, amely k√∂telezŇĎen elŇĎ√≠rta az √°rv√≠zv√©de-lemben √©rdekelt birtokosok √∂sszefog√°s√°t, √°rmentes√≠tŇĎ t√°rsul√°sok alak√≠t√°s√°t, a k√∂lts√©gek k√∂z√∂s visel√©s√©t.

1905-re a fŇĎmeder ment√©n gyakorlatilag v√©gig ki√©p√ľltek az √°rv√©delmi t√∂lt√©sek. A horda-l√©kk√ļp pal√°stj√°n meanderezŇĎ egykori mell√©k√°gak - a Mosoni-Duna kiv√©tel√©vel - a mentett oldalra ker√ľltek. A Mosoni-Dun√°t szint√©n t√∂lt√©sek k√∂z√© fogt√°k, v√≠zell√°t√°s√°t 1888-t√≥l elŇĎbb szor√≠t√≥mŇĪvel, majd - a XX. sz√°zad elej√©tŇĎl - a rajkai zsilip meg√©p√≠t√©s√©vel szab√°lyozt√°k. A t√∂bbi meanderezŇĎ mell√©k√°g felsz√≠ni v√≠zut√°np√≥tl√°sa a fŇĎmeder felŇĎl megszŇĪnt, v√°ndorl√°suk, mederfejlŇĎd√©s√ľk meg√°llt, √©s a talajv√≠zbŇĎl t√°pl√°lkoz√≥, pang√≥ vizŇĪ morotvatavakk√° alakultak √°t.

Az √°rv√©delmi t√∂lt√©sek nyomvonal√°nak kijel√∂l√©sekor az √°rmentes√≠t√©s elŇĎbbre val√≥ szem-pont volt, mint az √°rhull√°mok egyenletes levonul√°s√°nak biztos√≠t√°sa. Emiatt a fŇĎmedret k√≠s√©rŇĎ akt√≠v √°rt√©r, a hull√°mt√©r sz√©less√©ge v√°ltoz√≥: helyenk√©nt el√©ri az 5-7 km-t, m√°shol viszont 1,5-2,5 km-re szŇĪk√ľl √∂ssze. Ez zavarokat okozott az √°rhull√°mok levonul√°s√°ban.

Az √°rvizek sz√©tter√ľl√©s√©nek megakad√°lyoz√°sa miatt az √°radm√°nyos √ľled√©kek csak a t√∂lt√©-sek k√∂z√∂tt rak√≥dhattak le, ez√©rt felgyorsult a hull√°mt√©r felt√∂ltŇĎd√©se. Emiatt a Szigetk√∂z k√∂z√©p-sŇĎ √©s als√≥ r√©sz√©n nŇĎtt a mentett oldal t√©rsz√≠n√©t meghalad√≥ nagyvizek tart√≥ss√°ga. Az √°rvizek sz√©tter√ľl√©se helyett a mentett oldalon √ļj probl√©ma jelentkezett: a belvizek okozta el√∂nt√©sek. A belvizek levezet√©se √©rdek√©ben a 60-as √©s 70-es √©vekben az egykori meanderezŇĎ mell√©k√°gakat csatornarendszerekk√© alak√≠tott√°k √°t, az √°rv√©delmi t√∂lt√©snek fut√≥ als√≥ v√©g√ľkn√©l pedig v√≠z√°teme-lŇĎ szivatty√ļtelepeket l√©tes√≠tettek.

A XVIII. sz√°zadt√≥l jelentŇĎs fejlŇĎd√©snek indult a kereskedelem. ElsŇĎsorban ez tette egyre s√ľrgetŇĎbb√© a kisalf√∂ldi Duna-szakasz haj√≥zhat√≥v√° t√©tel√©t. A szab√°lyoz√°si munk√°khoz 1832-ben kezdtek hozz√°, de a v√°ltoz√©kony, intenz√≠ven felt√∂ltŇĎdŇĎ foly√≥szakaszon a mell√©k√°gak elz√°-r√°s√°val √©s a sarkanty√ļkkal nem tudtak stabil haj√≥z√≥utat kialak√≠tani. Bodoky Lajos √ļj szeml√©le-tŇĪ foly√≥szab√°lyoz√°si terveket dolgozott ki, melyek megval√≥s√≠t√°s√°t az 1885. √©vi VIII. t√∂rv√©ny rendelte el.

A z√°tonyosod√≥, fonatos foly√≥szakaszon egy √ļj, enyh√©n kanyarg√≥, 300-380 m sz√©less√©gŇĪ fŇĎmedret kotortak ki, amelynek partjait vezetŇĎmŇĪvekkel, kŇĎsz√≥r√°sokkal stabiliz√°lt√°k. A fŇĎme-derbŇĎl ki√°gaz√≥ mell√©k√°gakat oldalbuk√≥kkal z√°rt√°k le, a mell√©k√°gakban pedig rŇĎzsefonatokb√≥l hordal√©kfog√≥ keresztg√°takat √©p√≠tettek. 1902-tŇĎl kezdtek hozz√° a kisv√≠zszab√°lyoz√°shoz: sarkan-ty√ļkat, tov√°bbi mell√©k√°gelz√°r√°sokat √©p√≠tettek, √©s nagym√©rt√©kŇĪ g√°zl√≥kotr√°st kezdtek. E szab√°-lyoz√°sok k√∂vetkezt√©ben a fŇĎmeder D√©v√©ny-Rajka k√∂z√∂tti szakasza kim√©ly√ľlt, a kimosott hor-dal√©k pedig az als√≥bb szakaszokon rak√≥dott le. Az √ľled√©klerak√≥d√°s s√ļlypontja a 20-as √©vekre a Dunaremete-√Āsv√°nyr√°r√≥, az 50-es √©vekre pedig a Szap √©s Medve k√∂z√∂tti szakaszra helyezŇĎ-d√∂tt √°t. A folytat√≥d√≥ mederemelked√©s miatt a vezetŇĎ √©s partv√©dŇĎ mŇĪvek t√ļls√°gosan alacsonny√° v√°ltak, a kisv√≠zszab√°lyoz√°si mŇĪvek pedig felt√∂ltŇĎdtek.

A 60-as √©vek elej√©re nyilv√°nval√≥v√° v√°lt, hogy a szigetk√∂zi Duna-szakaszon az addig al-kalmazott foly√≥szab√°lyoz√°si m√≥dszerekkel nem lehet tart√≥san biztos√≠tani a Duna Bizotts√°g akkori aj√°nl√°s√°ban szereplŇĎ 15 dm m√©ly √©s 120 m sz√©les haj√≥z√≥utat. Ez√©rt 1961-1963 k√∂z√∂tt Csoma J√°nos ir√°ny√≠t√°s√°val √ļj szab√°lyoz√°si ir√°nyelveket dolgoztak ki, amelyek c√©lja az "egys√©-ges fŇĎmeder" megteremt√©se volt. A fŇĎmeder v√≠zvesztes√©g√©nek minim√°lisra cs√∂kkent√©se √©rde-k√©ben a mell√©k√°gak ki√°gaz√°s√°t az egys√©ges partvonal szintj√©n√©l alig alacsonyabb oldalbuk√≥k-kal z√°rt√°k le. A fŇĎmederben a sarkanty√ļk meghosszabb√≠t√°s√°val √©s intenz√≠v g√°zl√≥kotr√°ssal pr√≥-b√°lt√°k a haj√≥z√°si viszonyokat jav√≠tani. A kikotort kavicsot az oldalbuk√≥k m√∂g√© t√∂lt√∂tt√©k, a mell√©k√°grendszereket pedig z√°r√°sokkal l√©pcsŇĎzt√©k be, a hordal√©k visszatart√°sa c√©lj√°b√≥l.

Az √ļj szab√°lyoz√°si koncepci√≥ a haj√≥z√°s szemsz√∂g√©bŇĎl tulajdonk√©ppen eredm√©nyes volt: a szigetk√∂zi Duna-szakaszon l√©nyegesen javultak a haj√≥z√°si lehetŇĎs√©gek. Az eredm√©nyess√©ghez nagym√©rt√©kben hozz√°j√°rult az osztr√°k Duna-szakaszon 1959 √©s 1995 k√∂z√∂tt √ľzembe helyezett kilenc v√≠zl√©pcsŇĎ is. Az ausztriai erŇĎmŇĪvek hordal√©k-visszatart√≥ hat√°sa k√∂vetkezt√©ben egyre kevesebb kavics √©rkezett a kisalf√∂ldi Duna-szakaszra. Az osztr√°k v√≠zl√©pcsŇĎk meg√©p√≠t√©se elŇĎtt Pozsonyn√°l √©vente mintegy 650 ezer m3 g√∂rgetett hordal√©kot sz√°ll√≠tott a foly√≥, √°m ez a meny-nyis√©g a 80-as √©vekre k√∂zel a fel√©re cs√∂kkent.

A kisalf√∂ldi Duna-szakasz fejlŇĎd√©s√©re jelentŇĎs hat√°ssal voltak a 60-as √©vek k√∂zep√©n meg-kezdett ipari c√©l√ļ kavicskotr√°sok is. Az elŇĎregy√°rtott betonelemek alkalmaz√°sa t√∂bbsz√∂r√∂s√©re n√∂velte az √©p√≠tŇĎipar kavicsig√©ny√©t. Az ennek kiel√©g√≠t√©s√©hez sz√ľks√©ges hatalmas mennyis√©gŇĪ kavicsanyagot a fŇĎmederbŇĎl termelt√©k ki. 1969-1985 k√∂z√∂tt √∂sszesen csaknem 13 milli√≥ m3 folyami kavicsot b√°ny√°sztak a Rajka-G√∂nyŇĪ szakaszon, D√©v√©ny √©s Rajka k√∂z√∂tt pedig 1976-t√≥l 1989-ig 4,5 milli√≥ m3 volt a kikotort kavics mennyis√©ge.

Az "egys√©ges fŇĎmeder" foly√≥szab√°lyoz√°si koncepci√≥ a fŇĎmeder haj√≥zhat√≥v√° t√©tele √©rde-k√©ben fel√°ldozta a hull√°mt√©ri √°grendszereket - azokat felt√∂ltŇĎd√©sre √≠t√©lte. A Rajka √©s Szap k√∂z√∂tti szakaszon a t√ļlzott kavicskotr√°s miatt bek√∂vetkezŇĎ meders√ľllyed√©s felgyors√≠totta a mell√©k√°gak elszigetelŇĎd√©s√©t a fŇĎmedertŇĎl. A 80-as √©vek v√©g√©n a mell√©k√°gak √©vente m√°r csak n√©h√°ny napig vettek r√©szt a v√≠zsz√°ll√≠t√°sban. Szap √©s Medve k√∂z√∂tt azonban - ahol a horda-l√©kk√ļpr√≥l le√©rve a Duna es√©se √©s hordal√©ksz√°ll√≠t√≥ k√©pess√©ge hirtelen lecs√∂kken - a z√°tony-k√©pzŇĎd√©s megakad√°lyozhatatlan, ez√©rt a foly√≥szab√°lyoz√°s, az osztr√°k v√≠zl√©pcsŇĎk hordal√©k-visszatart√≥ hat√°sa √©s az intenz√≠v kotr√°sok ellen√©re folytat√≥dott a mederfelt√∂ltŇĎd√©s.

A Szap alatti szakasz megoldhatatlannak tŇĪnŇĎ haj√≥z√°si gondjai √©s a kor√°bban eml√≠tett √°r-v√≠z- √©s belv√≠zv√©delmi probl√©m√°k miatt a 70-es √©vekre a "v√≠zerŇĎ-hasznos√≠t√°ssal egybek√∂t√∂tt folyamszab√°lyoz√°si ir√°nyelvek" kidolgoz√°sa ker√ľlt egyre ink√°bb elŇĎt√©rbe.

1.3. A Duna elterelése és a vízpótlás
A v√≠zl√©pcsŇĎrendszer l√©tes√≠t√©s√©t m√°r az 1940-es √©vek v√©g√©n fontol√≥ra vett√©k. 1952 √©s 1955 k√∂z√∂tt a csehszlov√°k tervezŇĎk 13, a magyarok tov√°bbi 12 v√≠zl√©pcsŇĎv√°ltozatot vizsg√°ltak meg, √©s v√©g√ľl az illet√©kes korm√°nybizotts√°gok 1963-ban d√∂nt√∂ttek a k√∂z√∂s v√≠zl√©pcsŇĎrendszer kon-cepci√≥j√°r√≥l. 1977-ben k√∂t√∂tt√©k meg az √°llamk√∂zi szerzŇĎd√©st a BŇĎs-Nagymarosi V√≠zl√©pcsŇĎ-rendszer megval√≥s√≠t√°s√°r√≥l √©s √ľzemeltet√©s√©rŇĎl. 1989-ben - a k√∂rnyezeti-√∂kol√≥giai szempontok fel√©rt√©kelŇĎd√©se √©s a v√≠zl√©pcsŇĎrendszer elleni tiltakoz√°s fokoz√≥d√°sa miatt - a magyar korm√°ny a munk√°latokat felf√ľggesztette √©s kezdem√©nyezte a szerzŇĎd√©s m√≥dos√≠t√°s√°t.

A szerzŇĎd√©s m√≥dos√≠t√°s√°t nem siker√ľlt t√°rgyal√°sokkal el√©rni, ez√©rt 1991. v√©g√©n a magyar korm√°ny kil√°t√°sba helyezte a szerzŇĎd√©s megsz√ľntet√©s√©t, a cseh-szlov√°k sz√∂vets√©gi korm√°ny pedig hat√°rozatot fogadott el a bŇĎsi l√©tes√≠tm√©nycsoport egyoldal√ļ befejez√©s√©rŇĎl, amelynek megval√≥s√≠t√°s√°t 1992. janu√°rj√°ban megkezdt√©k. Az √°llamk√∂zi szerzŇĎd√©st a magyar orsz√°ggyŇĪ-l√©s 1992. j√ļnius 9-√©n hat√°lyon k√≠v√ľl helyezte, a cseh-szlov√°k f√©l pedig okt√≥ber 24-25-√©n a foly√≥t Dunacs√ļnn√°l, az 1851,75 fkm-n√©l elrekesztette √©s a bŇĎsi erŇĎmŇĪ felv√≠zcsatorn√°j√°ba terel-te. A fŇĎmederbe eresztendŇĎ v√≠zhozamok szab√°lyoz√°s√°ba Magyarorsz√°gnak semmif√©le bele-sz√≥l√°si lehetŇĎs√©ge nem maradt. A szlov√°k √©s a magyar f√©l a vit√°t a h√°gai Nemzetk√∂zi B√≠r√≥s√°g el√© terjesztette, amely 1997. szeptember√©ben kihirdetett √≠t√©let√©ben mind a szerzŇĎd√©s egyoldal√ļ felmond√°s√°t, mind pedig a Duna egyoldal√ļ elterel√©s√©t jogellenesnek √≠t√©lte.

A szerzŇĎd√©s felmond√°s√°hoz vezetŇĎ magyar agg√°lyok j√≥ r√©sze a Duna elterel√©se √≥ta eltelt k√∂zel 12 √©v alatt beigazol√≥dott. A v√≠zmegoszt√°sr√≥l √©s az √∂kol√≥giai k√°rok enyh√≠t√©s√©nek m√≥dj√°-r√≥l azonban - a szlov√°k f√©l √°ll√°spontj√°nak merevs√©ge, ill. a magyar f√©l √°lland√≥an v√°ltoz√≥, nem kellŇĎk√©ppen kidolgozott t√°rgyal√°si koncepci√≥ja miatt - nem siker√ľlt meg√°llapodni.

A kor√°bbi 1800 m3/s-os k√∂z√©pv√≠zi √©s 900 m3/s-os kisv√≠zi hozamokkal szemben az eltere-l√©st k√∂vetŇĎen elŇĎbb 400 m3/s, majd 1993. v√©g√©tŇĎl 1995. √°prilis√°ig 150-250 m3/s v√≠zmennyis√©-get juttattak a fŇĎmederbe a dunacs√ļni duzzaszt√≥n kereszt√ľl. 1995. √≥ta az √°tadott v√≠zhozam - a veget√°ci√≥s idŇĎszakhoz igazod√≥an - 250 √©s 550 m3/s k√∂z√∂tt ingadozik.

Az elterel√©st k√∂vetŇĎen a hull√°mt√©ri mell√©k√°grendszer teljesen kisz√°radt. 1993. tavasz√°n a mell√©k√°gakat bel√©pcsŇĎzŇĎ z√°r√°sok j√≥ r√©sz√©t visszabontott√°k, az egyes √°grendszerek als√≥ v√©g√©t pedig elz√°rt√°k a fŇĎmedertŇĎl. Egyes szakaszokat kikotortak √©s √ļj √°tv√°g√°sokat l√©tes√≠tettek. Ez√°l-tal egy t√∂bb mint 36 km hossz√ļ, a fŇĎmedertŇĎl elv√°lasztott v√≠zp√≥tl√≥ rendszert hoztak l√©tre.

1993-ban a dunacs√ļni t√°roz√≥b√≥l a Mosoni-Duna sz√°m√°ra √°tadott v√≠z egy r√©sz√©t vezett√©k a hull√°mt√©ri √°grendszerbe, ennek mennyis√©ge azonban nem volt elegendŇĎ. 1994-ben p√°r h√≥na-pig a fŇĎmederbŇĎl szivatty√ļz√°ssal eg√©sz√≠tett√©k ki a v√≠zmennyis√©get. √Črdemi v√°ltoz√°st csak az hozott, hogy 1995. √°prilis√°ban a fŇĎmederben az 1843,0 fkm-n√©l fen√©kk√ľsz√∂b√∂t √©p√≠tettek, √©s a dunakiliti duzzaszt√≥mŇĪ r√©szleges √ľzembe helyez√©s√©vel a fŇĎmedernek a Dunakiliti √©s Dunacs√ļn k√∂z√∂tti szakasz√°t visszaduzzasztott√°k. A hull√°mt√©ri √°grendszer v√≠zell√°t√°s√°t a duz-zasztott szakaszr√≥l biztos√≠tj√°k, az 1845,4 √©s 1845,9 fkm-n√©l l√©vŇĎ visszabontott oldalbuk√≥kon kereszt√ľl. 1995. j√ļniusa √≥ta a v√≠zp√≥tl√≥ rendszerbe juttatott v√≠zhozam - a veget√°ci√≥s idŇĎszak f√ľggv√©ny√©ben - 20 √©s 110 m3/s k√∂z√∂tt v√°ltozik.

2. A Duna elterelésének következményei
A szigetk√∂zi v√≠zrendszert kor√°bban egyetlen hat√≥t√©nyezŇĎ, a Duna term√©szetes v√≠zj√°r√°sa uralta. A Szigetk√∂zben a fŇĎmeder √©ves v√≠zszintingadoz√°sa 5-7 m volt, √©s jelentŇĎs volt a v√≠zj√°-r√°s napi dinamizmusa is. Az elterel√©s √©s a v√≠zp√≥tl√≥ rendszer kialak√≠t√°sa nyom√°n t√∂bb elembŇĎl √°ll√≥, bonyolult v√≠zrendszer j√∂tt l√©tre, mesters√©gesen szab√°lyozott szintŇĪ, sz√©lsŇĎs√©gesen v√°ltoz√≥ √°raml√°si sebess√©gŇĪ v√≠zterek sorozat√°val. Ilyen √∂n√°ll√≥ v√≠zt√©r:
" a dunacs√ļni t√°roz√≥ √©s a bŇĎsi erŇĎmŇĪ felv√≠zcsatorn√°ja;
" a tározó és a felvízcsatorna töltéseivel párhuzamosan futó szivárgócsatornák, melyeket zsilipek sorozata tagol;
" a fŇĎmedernek az 1851,75 √©s 1843 fkm k√∂z√∂tti, a dunakiliti duzzaszt√≥mŇĪ √°ltal szab√°-lyozott v√≠zszintŇĪ, visszaduzzasztott szakasza;
" a fŇĎmedernek az 1843 √©s kb. 1821 fkm k√∂z√∂tti, szabad √°raml√°s√ļ szakasza;
" a fŇĎmeder az 1821 fkm-tŇĎl az 1811 fkm-ig, amelyet a bŇĎsi erŇĎmŇĪ alv√≠zcsatorn√°ja duz-zaszt vissza;
" a fŇĎmeder 1811 fkm alatti, szabad √°raml√°s√ļ szakasza;
" a hull√°mt√©ri mell√©k√°grendszer, melyet mintegy 30 db, t√∂bb√©-kev√©sb√© v√°ltoztathat√≥ √°t-eresztŇĎ k√©pess√©gŇĪ z√°r√°s √©s buk√≥ tagol;
" a mentett oldali mell√©k√°gak √©s csatorn√°k rendszere, sz√©lsŇĎs√©gesen v√°ltoz√≥ mederm√©re-tekkel √©s zsilipekkel;
" a Mosoni-Duna.
A sz√©ttagolt v√≠zrendszer, a sz√°mtalan mŇĪt√°rgy lehetŇĎs√©get teremt a v√≠zszintek √©s v√≠zho-zamok szab√°lyoz√°s√°ra, a k√ľl√∂nf√©le √©rdekek √©s szempontok szerint t√∂rt√©nŇĎ "v√≠zkorm√°nyoz√°s-ra". E v√≠zterek mindegyik√©re a term√©szetes √°llapothoz k√©pest kev√©sb√© v√°ltoz√≥ v√≠zszintek a jellemzŇĎk, de - √©ppen a mesters√©ges "v√≠zkorm√°nyz√°s" miatt - elŇĎfordulnak olyan hirtelen √°rad√°si √©s apad√°si hull√°mok is, amelyek jelentŇĎs k√°rokat okoznak a v√≠zi √©s v√≠zparti √©lŇĎvil√°g-nak. A sz√©ttagolt v√≠zrendszer, a mŇĪt√°rgyak ugyanakkor nehez√≠tik a v√≠zi √©lŇĎvil√°g v√°ndorl√°s√°t.

A szigetk√∂zi v√≠zrendszerre term√©szetes √°llapot√°ban a viszonylag sek√©ly, √©l√©nk v√≠z√°raml√°-s√ļ, gyorsan v√°ltoz√≥, kavicsos medrek voltak a jellemzŇĎek. A foly√≥szab√°lyoz√°sok, a Duna elte-rel√©se √©s a v√≠zp√≥tl√≥ rendszer kialak√≠t√°sa k√∂vetkezt√©ben a mederv√°ndorl√°sokat megf√©kezt√©k, √©s a lassan √°raml√≥ vagy pang√≥ vizŇĪ, feliszapol√≥d√≥ v√≠zterek ker√ľltek t√ļls√ļlyba.

2.1. A dunacs√ļni t√°roz√≥ √©s a bŇĎsi √ľzemv√≠zcsatorna
A dunacs√ļni t√°roz√≥ duzzaszt√°si szintje 130-131 mBf k√∂r√ľl ingadozik. A visszaduzzasztott szakasz f√∂lsŇĎ hat√°ra a Duna v√≠zhozam√°t√≥l f√ľggŇĎen az 1865-1872 fkm k√∂z√∂tt h√ļz√≥dik. A duz-zaszt√°si hat√°r alatti n√©h√°ny kilom√©ter hossz√ļ szakaszon a v√≠zsebess√©g 2,0 m/s-r√≥l 0,3 m/s-ra cs√∂kken, ez√©rt a g√∂rgetett hordal√©k a t√°roz√≥ felsŇĎ r√©sz√©n lerak√≥dik. A szigetk√∂zi Duna-szakaszra a t√°roz√≥n kereszt√ľl gyakorlatilag nem √©rkezik kavics.

A t√°roz√≥ t√∂bbi r√©sz√©n, k√ľl√∂n√∂sen a K√∂rtv√©lyesn√©l √©s Somorj√°n√°l kisz√©lesedŇĎ szakaszokon az √°raml√°si sebess√©g 0,1 m/s al√° cs√∂kken, ez√©rt a lebegtetett hordal√©k j√≥ r√©sze is ki√ľlepszik a t√°roz√≥ban. A modellvizsg√°latok √©s m√©r√©sek szerint a t√°roz√≥ k√∂zel fel√©n √©vente 10 cm-n√©l vas-tagabb iszapr√©teg k√©pzŇĎdik.

A lassabb √°raml√°si sebess√©g, a ki√ľlepedŇĎ lebegtetett hordal√©k miatt tiszt√°bb √©s √°tl√°tsz√≥bb v√≠z kedvez az alg√°k elszaporod√°s√°nak. A t√°roz√≥ pang√≥ r√©szeibŇĎl a fŇĎmederbe √©s a Mosoni-Dun√°ba a kor√°bbin√°l kedvezŇĎtlenebb minŇĎs√©gŇĪ, magasabb trofit√°s√ļ v√≠z jut, ami fokozza a hull√°mt√©ri √©s mentett oldali v√≠zrendszerek eutrofiz√°ci√≥j√°t.

A bŇĎsi erŇĎmŇĪ maxim√°lis v√≠zem√©sztŇĎ k√©pess√©ge 4000 m3/s. Az √ľzemv√≠zcsatorna k√©ts√©gk√≠-v√ľl jelentŇĎsen n√∂veli a szigetk√∂zi Duna-szakasz √°rv√≠zv√©delmi biztons√°g√°t, √©s - amennyiben az erŇĎmŇĪ iker haj√≥zsilipje megfelelŇĎen mŇĪk√∂dik - az 1811 fkm-ig megoldja a haj√≥z√°si gon-dokat.

2.2. A fŇĎmeder
Az elterel√©s k√∂vetkezt√©ben Rajka √©s Dunaremete t√©rs√©g√©ben a Duna v√≠zszintje helyenk√©nt 4 m-rel s√ľllyedt a kor√°bbi k√∂z√©pvizek szintje al√°, √©s 1,5-2 m-rel elmarad a kor√°bban √©szlelt legkisebb v√≠zszintektŇĎl is. 1995. √≥ta Szlov√°kia - az ideiglenes v√≠zmegoszt√°sr√≥l k√∂t√∂tt meg√°l-lapod√°s alapj√°n - a dunacs√ļni duzzaszt√≥n kereszt√ľl 250-550 m3/s v√≠zmennyis√©get ereszt √°t. Enn√©l t√∂bb v√≠z csak akkor jut a fŇĎmederbe, amikor a Duna √∂sszes hozama meghaladja a bŇĎsi v√≠zerŇĎmŇĪ maxim√°lis v√≠zem√©sztŇĎ k√©pess√©g√©t. Ezek az egy-k√©t napig tart√≥, hirtelen levonul√≥ "√°rhull√°mok" √©ppen csak megk√∂zel√≠tik a kor√°bbi k√∂z√©pvizek szintj√©t. Az elterel√©s √≥ta Rajka √©s Dunaremete k√∂z√∂tt a Duna egyetlen alkalommal sem √∂nt√∂tte el a hull√°mteret.

Megv√°ltozott a v√≠zj√°r√°s dinamizmusa is. Az elterel√©s elŇĎtt a foly√≥ v√≠zszintje Dunaremet√©n√©l √©ves √°tlagban napi 15 cm-t v√°ltozott. Jelenleg a v√≠zszint heteken √°t csup√°n n√©h√°ny cen-tim√©tert ingadozik.

K√∂zvetlen√ľl az elterel√©s ut√°n, az 1992. novemberi √°rv√≠z alkalm√°val m√©g nem volt meg-erŇĎs√≠tve a dunacs√ļni duzzaszt√≥mŇĪ √°rapaszt√≥ja alatti mederszakasz, ez√©rt innen kb. 3 milli√≥ m3 kavics mos√≥dott ki √©s rak√≥dott le a fŇĎmeder felsŇĎ szakasz√°n hatalmas z√°tonyok form√°j√°ban. Ezek a z√°tonyok 1995. j√ļnius√°ban, a fen√©kk√ľsz√∂b √ľzembe helyez√©s√©t k√∂vetŇĎen v√≠z al√° ker√ľl-tek. A fŇĎmeder fen√©kk√ľsz√∂b f√∂l√∂tti, 1843-1851 fkm k√∂z√∂tti szakasz√°nak v√≠zszintj√©t √©s √°ram-l√°si viszonyait az√≥ta a kiliti duzzaszt√≥mŇĪvel szab√°lyozz√°k. A duzzaszt√°si szint eg√©sz √©vben csup√°n 0,5 m-t v√°ltozik: ny√°ron valamivel 123 mBf f√∂l√∂tt, t√©len kiss√© az alatt marad.

A fŇĎmeder duzzasztott szakasza gyakorlatilag t√°roz√≥t√©r: itt is megfigyelhetŇĎ a f√∂liszapo-l√≥d√°s √©s a v√≠z fokozott eutrofiz√°ci√≥ja.

A fen√©kk√ľsz√∂b j√≥l tervezett mŇĪt√°rgy: lapos alv√≠zi r√©zsŇĪje miatt a k√ľsz√∂b alatt nem √©szlel-hetŇĎ sz√°mottevŇĎ kimos√≥d√°s. A fŇĎmeder fen√©kk√ľsz√∂b alatti, 1821 √©s 1843 fkm k√∂z√∂tti, szabad √°raml√°s√ļ szakasz√°ra a durva kavicsokb√≥l √°ll√≥ mederp√°nc√©llal bor√≠tott, stabiliz√°l√≥dott meder-fen√©k a jellemzŇĎ. A sek√©ly, j√≥l √°tvil√°g√≠tott v√≠z, az alig v√°ltoz√≥ v√≠zszint, az eredetinek k√∂zel fel√©re visszaesett (kb. 1,0 m/s-os) √°raml√°si sebess√©g, a lecs√∂kkent hordal√©ktartalom √©s a stabi-liz√°l√≥dott mederfen√©k miatt a mederp√°nc√©lon t√∂bbfel√© bevonatalkot√≥ alg√°k telepedtek meg.

A 300-350 m sz√©les, p√°rhuzammŇĪvek k√∂z√© fogott fŇĎmederben tart√≥san sz√°razra ker√ľltek az egykori kisv√≠zi szeg√©lyz√°tonyok. A z√°tonyokat j√≥l fejlett bokorf√ľzesek √©s ny√°rasok nŇĎtt√©k be, tetej√ľk√∂n a hirtelen "√°rhull√°mok" lebegtetett hordal√©k√°b√≥l megkezdŇĎd√∂tt az iszapos fedŇĎ-r√©teg kialakul√°sa.

A bŇĎsi erŇĎmŇĪ alv√≠zcsatorn√°j√°nak torkolata, az 1811 fkm alatt m√°r a teljes v√≠zhozam a fŇĎ-mederben √°ramlik, ez√©rt az alv√≠zcsatorna torkolata f√∂l√∂tti p√°r km-es szakaszon visszaduzzasz-t√≥ hat√°s jelentkezik. A visszaduzzasztott szakasz f√∂lsŇĎ hat√°ra - a dunacs√ļni √©s a bŇĎsi erŇĎmŇĪ-v√∂n √°tengedett v√≠zhozamok ar√°ny√°t√≥l f√ľggŇĎen - az 1815 √©s 1826 fkm-ek k√∂z√∂tt helyezkedik el, az √©v nagyobb r√©sz√©ben az 1821 fkm k√∂r√ľl h√ļz√≥dik.

A fŇĎmeder visszaduzzasztott szakasz√°n a v√≠z sebess√©ge 1,0 m/s-r√≥l fokozatosan 0,2 m/s-ig cs√∂kken, sŇĎt, az √°rhull√°mok kezdet√©n a fŇĎmederben az 1811-1817 fkm k√∂z√∂tt a v√≠z idŇĎszako-san visszafel√© √°ramlik. A lassan √°raml√≥, pang√≥ v√≠zbŇĎl ki√ľlepszik a lebegtetett hordal√©k, √≠gy a fŇĎmedernek a bŇĎsi alv√≠zcsatorna √°ltal visszaduzzasztott szakasz√°n is f√∂liszapol√≥d√°s √©szlelhetŇĎ.

Az alv√≠zcsatorna torkolata alatt a fŇĎmeder v√≠zj√°r√°sa nagyj√°b√≥l megŇĎrizte eredeti jelleg√©t, csup√°n a bŇĎsi erŇĎmŇĪ √©s haj√≥zsilip √ľzemeltet√©se okoz kisebb hirtelen v√≠zszintv√°ltoz√°sokat. Az alv√≠zcsatorna torkolata alatt jelentŇĎs kim√©ly√ľl√©s, meder√°trendezŇĎd√©s tapasztalhat√≥. Az innen kimosott kavics Medve √©s Nagybajcs t√©rs√©g√©ben rak√≥dik le, ahol az ut√≥bbi √©vekben f√∂lgyor-sult a z√°tonyok √©p√ľl√©se √©s v√°ndorl√°sa.

2.3. A hullámtéri mellékágak
Az egys√©ges fŇĎmeder" foly√≥szab√°lyoz√°si koncepci√≥ keret√©ben a 60-as √©vek elej√©n a hul-l√°mt√©ri mell√©k√°gak t√∂ltŇĎbuk√≥it √ļgy alak√≠tott√°k ki, hogy csak a dunaremetei 460 cm-es v√≠z√°l-l√°st (2600-2800 m3/s-os hozamot) meghalad√≥ nagyvizek eset√©n jusson v√≠z az √°grendszerekbe. Az 1961-90 k√∂z√∂tti idŇĎszakban √©vente √°tlag 58 napon √°t kaphattak friss vizet a mell√©k√°gak.

A mell√©k√°gakon v√©gigvonul√≥ - egyre r√∂videbb √©s hevesebb - √°rhull√°mok hordal√©k√°t a z√°r√°sok visszatartott√°k, az apad√≥ v√≠z m√°r nem tudta elsz√°ll√≠tani. Az √°rhull√°mok ut√°n a b√∂g√©kben, √ľst√∂kben pang√≥ v√≠zterek maradtak vissza, amelyekbŇĎl ki√ľlepedett a lebegtetett hor-dal√©k. Az √°gak als√≥, t√∂lcs√©rtorkolat-szerŇĪen kisz√©lesedŇĎ szakasz√°n 1-2 m vastag iszaplerak√≥-d√°sok k√©pzŇĎdtek. √Ėsszess√©g√©ben a mell√©k√°gak jelentŇĎsen felt√∂ltŇĎdtek rosszul oszt√°lyozott √ľled√©kekkel.

Az elterel√©s ut√°n eg√©szen 1993. nyar√°ig a hull√°mt√©ri mell√©k√°gak t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©ge telje-sen kisz√°radt. A v√≠zp√≥tl√≥ rendszer kialak√≠t√°sa √©rdek√©ben a kor√°bbi z√°r√°sokat visszabontott√°k, √ļj mŇĪt√°rgyakat √©p√≠tettek, √°tv√°g√°sokat l√©tes√≠tettek. A v√≠zp√≥tl√°s keret√©ben a Dunacs√ļnn√°l √°tadott v√≠zmennyis√©gbŇĎl 20-110 m3/s jut a hull√°mt√©ri √°grendszerekbe. Ez kb. 0,5-1,0 m-es √©ves v√≠z-szintv√°ltoz√°st eredm√©nyez. A napi v√≠zszintingadoz√°s csek√©ly, csup√°n p√°r cm.

A fŇĎmeder √©s a hull√°mt√©ri v√≠zp√≥tl√≥ rendszer mintegy 36 km hosszan teljesen elk√ľl√∂n√ľl: a hull√°mt√©rben a v√≠zszintek 2-4 m-rel magasabbak, mint a fŇĎmederben. Ez a term√©szetes √°lla-pothoz k√©pest az √°grendszerben viszonylagos v√≠zbŇĎs√©get jelent: a kor√°bbi k√∂z√©pvizek szintj√©-nek felel meg.

A hull√°mt√©rben csak egyes mederszakaszokon van √©l√©nk v√≠zmozg√°s, elsŇĎsorban a v√≠zp√≥t-l√≥ rendszer felsŇĎ r√©sz√©n √©s egyes √°tv√°g√°sokn√°l. T√ļls√ļlyban vannak a lass√ļ √°raml√°s√ļ, pang√≥ v√≠zterek, amelyek k√∂z√∂tt a buk√≥kn√°l √©s z√°r√°sokn√°l van csak gyors √°raml√°s. Akt√≠v mederalaku-l√°s is legink√°bb ezekn√©l a zubog√≥kn√°l √©s az √ļj meder√°tv√°g√°sok f√∂lsŇĎ szakasz√°n figyelhetŇĎ meg, egy√©bk√©nt az iszapos-kavicsos √ľled√©kekkel felt√∂ltŇĎd√∂tt hull√°mt√©ri medrek el√©g stabilak.

2.4. A felszíni vizek és a talajvíz kapcsolata
A Duna elterel√©se elŇĎtt a Pozsony-Medve szakaszon az √©v nagyobb r√©sz√©ben igen jelentŇĎs volt az elsziv√°rg√°s a fŇĎmederbŇĎl a talajv√≠z fel√©. M√©g a tart√≥s kis v√≠zhozamok (900-1000 m3/s) idej√©n is a fŇĎmeder t√°pl√°lta a talajvizet. Csup√°n az √°rhull√°mok ut√°n, a gyors apad√°sok idŇĎsza-k√°ban fordult meg r√∂vid idŇĎre a talajv√≠z√°raml√°s a fŇĎmeder k√∂zvetlen k√∂rnyezet√©ben.

A besziv√°rg√°s kor√°bban szinte kiz√°r√≥lag a fŇĎmeder durva meder√ľled√©kein kereszt√ľl t√∂r-t√©nt. A hirtelen apad√°sokat k√∂vetŇĎ r√∂vid idejŇĪ vissza√°raml√°sok √©s a folyamatos mederv√°ltoz√°-sok j√≥ minŇĎs√©gŇĪ szŇĪrŇĎfel√ľletet tartottak f√∂nn.

Az elterel√©s miatt a felsz√≠ni vizek √©s a talajv√≠z kapcsolata gy√∂keresen megv√°ltozott. A fŇĎ-meder mosott, kavicsos mederfeneke helyett a dunacs√ļni t√°roz√≥ lett a kisalf√∂ldi talajv√≠zk√©szlet ut√°np√≥tl√≥d√°s√°nak fŇĎ sz√≠ntere. A t√°roz√≥ban lerak√≥d√≥ iszapr√©teg azonban jelentŇĎsen cs√∂kkenti a besziv√°rg√°st, √©s a szerves anyagban d√ļs iszapon kereszt√ľl besziv√°rg√≥ v√≠z minŇĎs√©ge is romlik: oldottoxig√©n-tartalma cs√∂kken, vas-, mang√°n- √©s amm√≥niumtartalma nŇĎ. Az el√©gtelen beszi-v√°rg√°s miatt a t√°roz√≥ erŇĎsen al√°sz√≠vott. Hasonl√≥ jellegŇĪ, kedvezŇĎtlen tulajdons√°g√ļ besziv√°rog-tat√≥ fel√ľlettel rendelkezik a fŇĎmeder fen√©kk√ľsz√∂b feletti, duzzasztott szakasza.

A hull√°mt√©ri v√≠zp√≥tl√≥ rendszer mederfel√ľletei nem egyforma m√©rt√©kben alkalmasak a ta-lajv√≠z t√°pl√°l√°s√°ra. Az elt√©rŇĎ mederanyag √©s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√©rt√©kŇĪ al√°sz√≠votts√°g miatt a beszi-v√°rg√°s intenzit√°sa t√°g hat√°rok k√∂z√∂tt v√°ltozik. A hull√°mt√©ri mell√©k√°gakban lerak√≥dott, rosszul oszt√°lyozott kavicsos √©s iszapos √ľled√©kek f√©kezik a besziv√°rg√°st. Az √°lland√≥ egyir√°ny√ļ bet√°p-l√°l√°s miatt a meder k√∂rnyezet√©ben a p√≥rusok elt√∂mŇĎdnek, kifejlŇĎdik a meder k√∂r√ľli kolmat√°ci√≥, √©s a v√≠zp√≥tl√°s hat√©konys√°ga fokozatosan lecs√∂kken.

A hull√°mt√©rben besziv√°rg√≥ v√≠z d√∂ntŇĎ r√©sze r√∂vid √ļton a fŇĎmederbe jut vissza. A fŇĎmeder az 1843 √©s 1821 fkm k√∂z√∂tti szakasz√°n - a kor√°bbi √°llapottal ellent√©tben - v√©gig √©s √°llan-d√≥an megcsapolja a talajvizet.

Az elterel√©s elŇĎtt a Szigetk√∂zben a talajv√≠z szintj√©t elsŇĎsorban a Duna mindenkori v√≠z√°ll√°-sa hat√°rozta meg. A talajv√≠zszint mozg√°sa a partokt√≥l n√©h√°ny sz√°z m√©ter t√°vols√°gig h√≠ven k√∂-vette a Duna v√≠z√°ll√°s√°t, t√°volabb azonban az ingadoz√°sok m√©rt√©ke egyre kisebb lett. A partok-t√≥l 4 km-re az ellapul√≥ √°rhull√°mok csak 2-3 h√©t k√©s√©ssel jelentkeztek, 8-10 km-n√©l nagyobb t√°vols√°gban pedig a dunai v√≠zszintingadoz√°sok hat√°s√°t m√°r nem lehetett kimutatni.

A Duna elterel√©se miatt az √°tlagos talajv√≠zszint alapvetŇĎen megv√°ltozott: a dunacs√ļni duzzaszt√°s hat√°s√°ra Rajka f√∂l√∂tt helyenk√©nt 4-5 m-t emelkedett, a Szigetk√∂z k√∂z√©psŇĎ r√©sz√©n viszont a hull√°mterek t√©rs√©g√©ben 1,5-2,5 m-t cs√∂kkent. A hull√°mt√©ri v√≠zp√≥tl√°s hat√°sa csak a medrek szŇĪkebb k√∂rnyezet√©ben mutathat√≥ ki, mintegy 0,5-1,0 m-es helyi talajv√≠zszint-emelked√©st okozva.

A Szigetk√∂zben kor√°bban a Duna v√≠zj√°r√°s√°hoz igazod√≥ talajv√≠zszint-ingadoz√°s, f√ľggŇĎle-ges talajv√≠z√°raml√°s biztos√≠totta a talaj √°tszellŇĎztet√©s√©t, √©s ugyanakkor n√∂velte a talajv√≠z oldottoxig√©n-tartalm√°t. Az √°rad√°sok alkalm√°val megemelkedŇĎ talajv√≠z alulr√≥l nedves√≠tette a kavicsot bor√≠t√≥ iszapos fedŇĎr√©teget, a kapill√°ris emelked√©s pedig jav√≠totta a talajok v√≠zell√°t√°-s√°t. Az elterel√©s k√∂vetkezt√©ben a Szigetk√∂z felsŇĎ √©s k√∂z√©psŇĎ r√©sz√©n a talajv√≠zszint ingadoz√°sa teljesen megszŇĪnt, ami a talajv√≠z minŇĎs√©g√©nek fokozatos roml√°s√°hoz vezetett. A talajv√≠z m√©lyre sz√°ll√°s√°val, az √°rad√°sok elmarad√°s√°val, a kapill√°ris v√≠zut√°np√≥tl√≥d√°s megszŇĪn√©s√©vel a talajok v√≠zell√°t√°sa √©vi 100-150 mm-rel cs√∂kkent.

3. A szigetközi Duna-szakasz helyreállítása
A szigetközi Duna-szakasz kialakulásának és az elterelés következményeinek ismeretében megfogalmazhatók a táj rehabilitálásának legfontosabb alapelvei, és meghatározhatók a hely-reállítás módszerei.

3.1. A t√°jrehabilit√°l√°s alapelvei
Egy√©rtelmŇĪ, hogy a foly√≥szab√°lyoz√°sok √©s √°rmentes√≠t√©sek kezdete elŇĎtti √°llapotokhoz nem lehet visszat√©rni, de az is nyilv√°nval√≥, hogy nem csup√°n a Duna elterel√©se, hanem az 1960-as √©vekben v√©grehajtott - mai m√©rc√©vel √∂kol√≥giai szempontb√≥l elhib√°zottnak minŇĎs√≠thetŇĎ - foly√≥szab√°lyoz√°s k√°ros k√∂vetkezm√©nyeit is orvosolni kell. Re√°lis c√©lk√©nt a m√ļlt sz√°zad elsŇĎ fel√©re jellemzŇĎ √°llapotok el√©r√©se jel√∂lhetŇĎ ki.

Nem szabad elfeledni, hogy a kor√°bbi foly√≥szab√°lyoz√°sokra a haj√≥z√°s biztos√≠t√°sa √©s az √°r-v√≠zv√©delem miatt volt sz√ľks√©g. E probl√©m√°k kezel√©s√©re a bŇĎsi √ľzemv√≠zcsatorna megfelelŇĎ lehetŇĎs√©get ad. A szigetk√∂zi Duna-szakasz helyre√°ll√≠t√°sa sor√°n az √∂kol√≥giai szempontok elsŇĎ-s√©ge azonban csak akkor biztos√≠that√≥, ha kimondjuk: a bŇĎsi erŇĎmŇĪ jelenlegi 4000 m3/s-os v√≠z-√°teresztŇĎ k√©pess√©g√©t √©s az √ľzemv√≠zcsatorna haj√≥zhat√≥s√°g√°t hossz√ļ t√°von fenn kell tartani, a felhagyott fŇĎmederben pedig a haj√≥z√°sr√≥l lemondunk.

A kisalf√∂ldi szakaszon a Duna hat√°rfoly√≥, ez√©rt a helyre√°ll√≠t√°s csak a szlov√°k f√©llel egy√ľttmŇĪk√∂dve, a szlov√°k f√©l √©rdekeinek figyelembe v√©tel√©vel lehets√©ges.

A foly√≥ √©s a hozz√° kapcsol√≥d√≥ n√∂v√©ny- √©s √°llatvil√°g egys√©ges √∂kol√≥giai rendszert k√©pez. A szab√°lyoz√°s sor√°n nem az egyes fl√≥ra- √©s faunaelemek k√∂rnyezeti ig√©ny√©bŇĎl kell kiindulni, hanem a t√°j fŇĎ alkot√≥elem√©re, a v√≠zj√°r√°s jelleg√©nek helyre√°ll√≠t√°s√°ra kell koncentr√°lni. Hab√°r az elm√ļlt √©vtizedekben a hull√°mt√©ri √°grendszerek lassan √°raml√≥, pang√≥ vizŇĪ szakaszai ment√©n sz√°mos v√©delemre √©rdemes n√∂v√©nyt√°rsul√°s telepedett meg, m√©gsem ezek k√©pezik a t√°j fŇĎ √©rt√©-k√©t, hanem a sek√©ly √©s gyors √°raml√°s√ļ foly√≥vizekhez k√∂tŇĎdŇĎ √©lŇĎl√©nyek. A dinamikusan v√°lto-z√≥ v√≠zszintek, az √©l√©nk v√≠z√°raml√°s, az √°rhull√°mok biztos√≠t√°s√°val l√©trej√∂hetnek a v√°ndorl√≥, ak-t√≠van alakul√≥ mederszakaszok, √©s automatikusan bek√∂vetkezik az ezekhez kapcsol√≥d√≥ fl√≥ra- √©s faunaelemek t√©rnyer√©se √©s a hull√°mt√©rtŇĎl idegen, tavi jellegŇĪ √∂kosziszt√©m√°k h√°tt√©rbe szoru-l√°sa.

A helyre√°ll√≠t√°s sor√°n t√∂rekedni kell a v√≠zterek jelenlegi sz√©tapr√≥zotts√°g√°nak m√©rs√©kl√©s√©re, a sok, elk√ľl√∂n√≠tetten szab√°lyozott (duzzasztott) v√≠zszintŇĪ szakasz egys√©ges rendszerbe foglal√°-s√°ra. A v√≠zhozamokat √©s v√≠zszinteket nem valamif√©le mesters√©ges rendszerhez (pl. a veget√°ci-√≥s idŇĎszak, vagy az √≠v√°si peri√≥dus "√∂kol√≥giai" v√≠zig√©ny√©hez) kell igaz√≠tani, hanem a Duna mindenkori aktu√°lis v√≠zj√°r√°s√°hoz, p√©ld√°ul a d√©v√©nyi v√≠zhozamhoz. Term√©szetesen lehet t√∂re-kedni az idŇĎj√°r√°si √©s v√≠zj√°r√°sbeli sz√©lsŇĎs√©gek valamelyes m√©rs√©kl√©s√©re, de tudom√°sul kell venni, hogy a foly√≥ term√©szetes √°llapot√°ban is rendszeresen elŇĎfordultak az √©lŇĎvil√°g egyes csoportjai sz√°m√°ra kedvezŇĎtlen vagy tragikus kimenetelŇĪ √°rhull√°mok, ill. tart√≥s kisvizes peri-√≥dusok. A szigetk√∂zi n√∂v√©ny-√©s √°llatvil√°g √©rt√©ke azonban √©ppen a v√°ltoz√°sokhoz val√≥ gyors alkalmazkod√≥k√©pess√©gben rejlik. Nem szabad teh√°t vissza√©lni a v√≠zkorm√°nyz√°s mŇĪszaki lehe-tŇĎs√©geivel, √©s a lehetŇĎ legegyszerŇĪbb, min√©l ink√°bb automatikusan mŇĪk√∂dŇĎ, a Duna aktu√°lis v√≠zhozam√°hoz igazod√≥ rendszert kell kialak√≠tani.

A v√°ltoz√≥, v√°ndorl√≥ medrek, a "kisz√°m√≠thatatlanul" √©rkezŇĎ √°rhull√°mok nem kedveznek a nagy√ľzemi jellegŇĪ hull√°mt√©ri erdŇĎ-, vad-√©s halgazd√°lkod√°s, a rekre√°ci√≥s turizmus √©rdekeinek. Az √∂kol√≥giai szempontok priorit√°sa egyben azt is jelenti, hogy vissza kell t√©rni a t√°j eredeti jelleg√©hez jobban illeszkedŇĎ, hagyom√°nyos gazd√°lkod√°si m√≥dszerekhez, √©s az √∂koturizmus ker√ľlhet elŇĎt√©rbe.

3.2. A helyreállítás módszerei
A dunacs√ļni t√°roz√≥ mŇĪk√∂d√©se miatt a szigetk√∂zi Duna-szakaszra gyakorlatilag nem √©rke-zik kavicsos hordal√©k, ez√©rt a folyamatosan felt√∂ltŇĎdŇĎ, fonatos jellegŇĪ v√≠zfoly√°s vissza√°ll√≠t√°sa nem lehets√©ges. A foly√≥ jelenlegi v√≠zj√°r√°sa, hordal√©ksz√°ll√≠t√≥ k√©pess√©ge √©s meder√ľled√©keinek szemcsem√©rete alapj√°n egy enyh√©n kanyarg√≥, fŇĎ√°gb√≥l, mell√©k√°gakb√≥l √©s √°rt√©ri szigetekbŇĎl √°ll√≥ v√≠zfoly√°s kialak√≠t√°sa lehets√©ges, ahhoz hasonl√≥ jelleggel, mint amilyen a Duna G√∂nyŇĪ-Esztergom k√∂z√∂tti szakasza. Az egyes medrekre v√°rhat√≥an a m√©rs√©kelt oldalir√°ny√ļ v√°ndorl√°s, a homor√ļ kanyarulatokban a partfal al√°mos√°sa, a dombor√ļ partok ment√©n szeg√©lyz√°tonyok kialakul√°sa, term√©szetes b√∂g√©kbŇĎl √©s g√°zl√≥kb√≥l √°ll√≥, egyenlŇĎtlen fen√©km√©lys√©gŇĪ hossz-szelv√©ny lesz a jellemzŇĎ.

A legfontosabb feladat a jelenleg teljesen elk√ľl√∂n√ľlŇĎ fŇĎmeder √©s a hull√°mt√©ri mell√©k√°g-rendszerek √∂sszekapcsol√°sa. Ez csak a fŇĎmeder v√≠zszintj√©nek jelentŇĎs megemel√©s√©vel √©s az √°grendszerek mostani v√≠zszintj√©nek valamelyes cs√∂kken√©s√©vel lehets√©ges.

A fŇĎmeder v√≠zszintj√©t nem szabad duzzaszt√°ssal emelni, mert az az √°raml√°si sebess√©g cs√∂kken√©s√©t, f√∂liszapol√≥d√°st, eutrofiz√°ci√≥t, a lass√ļ, pang√≥ vizeket kedvelŇĎ n√∂v√©ny- √©s √°llatt√°r-sul√°sok t√©rh√≥d√≠t√°s√°t eredm√©nyezi, √©s √°rv√≠zv√©delmi probl√©m√°kat is eredm√©nyezhet. Ehelyett a fŇĎmederbe juttatott v√≠zhozamot kell n√∂velni. A Duna mindenkori v√≠zhozam√°nak 50%-√°t a fŇĎmederbe vezetve a k√∂zepes v√≠zszint a jelenlegihez k√©pest 1,0-1,5 m-t emelkedne, megk√∂ze-l√≠tve a kor√°bbi kisvizek szintj√©t.

A v√≠zszint tov√°bbi emelked√©s√©t a mederfen√©k szintj√©nek megemel√©s√©vel, a kor√°bbi fo-lyamszab√°lyoz√°sok √©s az ipari c√©l√ļ kavicskotr√°s k√∂vetkezt√©ben m√©lyre v√°g√≥dott fŇĎmeder r√©sz-leges visszat√∂lt√©s√©vel lehet el√©rni. Az ehhez sz√ľks√©ges kavicsos hordal√©k egy r√©sze az √°grend-szerek f√∂lsŇĎ szakasz√°n, a t√∂ltŇĎbuk√≥k m√∂g√∂tt tal√°lhat√≥. A mell√©k√°gak felsŇĎ √©s k√∂z√©psŇĎ r√©sz√©rŇĎl kikotort hordal√©k a fŇĎmederbe visszat√∂lthetŇĎ.

A visszat√∂lt√©shez sz√ľks√©ges kavics nagyobb h√°nyad√°t a fŇĎmeder kisz√©les√≠t√©s√©vel lehet nyerni. A fŇĎmeder vezetŇĎmŇĪveit megbontva, azok kŇĎanyag√°t a mederben hordal√©kfog√≥ mŇĪ-t√°rgyak, 0,5-1,0 m magas fen√©kk√ľsz√∂b√∂k kialak√≠t√°s√°hoz lehet felhaszn√°lni. A vezetŇĎmŇĪvek megbontott r√©szein √°rad√°sokkor a partfal er√≥zi√≥ja k√∂vetkezt√©ben jelentŇĎs mennyis√©gŇĪ kavics-anyag jut a mederbe, amely fokozatosan felt√∂lti a fen√©kk√ľsz√∂b√∂k k√∂z√∂tti szakaszokat. A fel-t√∂ltŇĎd√©st a k√ľsz√∂b√∂k magas√≠t√°s√°val, term√©szetes anyagokb√≥l (rŇĎzsefonatokb√≥l, gy√∂k√©rkoro-n√°kb√≥l) k√©sz√≠tett egy√©b hordal√©kfog√≥k alkalmaz√°s√°val kell seg√≠teni. A mederfelt√∂lt√©st olyan m√©rt√©kig kell folytatni, hogy a fŇĎmederbe eresztett kisv√≠zi hozamok (400-450 m3/s) eset√©n a v√≠zszint valamelyest meghaladja a m√ļlt sz√°zad elsŇĎ fel√©re jellemzŇĎ kisv√≠zszinteket. Figyelem-be v√©ve a part√©l szintj√©t √©s a kavicsos √ľled√©kek vastags√°g√°t, ehhez a jelenlegi 300-380 m he-lyett 400-450 m sz√©les fŇĎmedret kell kialak√≠tani. A vezetŇĎmŇĪvek tervszerŇĪ megbont√°s√°t √©s az √°rhull√°mok biztos√≠t√°s√°t k√∂vetŇĎen a medersz√©les√≠t√©s j√≥ r√©sz√©t a Dun√°ra "lehet b√≠zni".

A mederfen√©k megemel√©s√©vel a bŇĎsi alv√≠zcsatorna √°ltal visszaduzzasztott szakasz hossza is cs√∂kken, m√©rs√©klŇĎdik a feliszapol√≥d√°s. Mivel a dunacs√ļni √©s a bŇĎsi erŇĎmŇĪv√∂n √°tvezetett hozam ar√°nya m√≥dosul, ez√©rt az alv√≠zcsatorna torkolata alatt tov√°bbi meder√°trendezŇĎd√©si, kimos√≥d√°si folyamatokra lehet sz√°m√≠tani.

A hull√°mt√©ri √°grendszer √°teresztŇĎ k√©pess√©g√©t n√∂velni kell. Az eddigi, buk√≥kkal √©s z√°r√°-sokkal b√∂g√©kre tagolt v√≠zterek helyett a fŇĎmeder es√©s√©hez igazod√≥, folyamatos √©l√©nk √°raml√°s√ļ mederszakaszokat kell ink√°bb kialak√≠tani.

A fŇĎmeder √©s a hull√°mt√©ri √°gak √∂sszekapcsol√°s√°t nem lehet az eg√©sz szakaszon egyszerre elv√©gezni. ElsŇĎ l√©p√©sben a Szigeti-Dun√°t, a Kormosi-Dun√°t √©s a Doborgazi-Cikolai-√°grendszert kellene a fŇĎmederrel egys√©ges v√≠zrendszerr√© tenni, ezt k√∂vethetn√© a Bodaki- √©s a Reme-tei-√°grendszer, majd az √Āsv√°nyi-√°grendszer helyre√°ll√≠t√°sa, √©s k√∂zvetlen kapcsolatot kellene teremteni a Bagom√©ri-√°grendszer fel√© is. A felsŇĎbb szakaszokon az √∂sszekapcsol√°s megterem-t√©s√©t k√∂vetŇĎen gondoskodni kell az als√≥bb √°grendszerekben a jelenlegi v√≠zp√≥tl√°shoz hasonl√≥ rendszer ideiglenes fenntart√°s√°r√≥l. Az √∂sszekapcsol√°s teh√°t foly√°sir√°nyban fel√ľlrŇĎl lefel√© ha-ladva, fokozatosan, t√∂bb √©v alatt t√∂rt√©nhetne meg.

A talajv√≠z szintj√©t nem annyira a besziv√°rg√°si, mint ink√°bb a megcsapol√°si ter√ľletek v√≠z-szintje befoly√°solja, ez√©rt a fŇĎmeder v√≠zszintj√©nek emelked√©se a talajv√≠zszint jelentŇĎs emelke-d√©s√©vel j√°r. A durva, kavicsos √ľled√©kekkel felt√∂ltŇĎdŇĎ, erod√°l√≥d√≥ partfal√ļ fŇĎmeder √ļjra vissza-veheti talajv√≠z-t√°pl√°l√≥ szerep√©t. A v√≠zhozam √©s a v√≠zszint dinamikus v√°ltoz√°sa k√∂vetkezt√©ben √ļjra kialakulhat a talajv√≠zszint fluktu√°ci√≥ja, a talaj √°tlevegŇĎztet√©se √©s a kapill√°ris v√≠zemel√©s jelens√©ge.

Mivel a fŇĎmeder fen√©kszintj√©nek megemel√©se a fŇĎmeder sz√©les√≠t√©s√©vel j√°r egy√ľtt, ez√©rt tov√°bbra is csak a 3000-3200 m3/s-os nagyv√≠zhozamok mellett alakulhatn√°nak ki olyan v√≠z-szintek, amikor a foly√≥ t√ļll√©p a part√©leken. Az 50%-os v√≠zhozammegoszt√°s eset√©n ilyen √°rvi-zek ritk√°n fordulnak elŇĎ, ez√©rt tov√°bbra is sz√ľks√©g lehet arra, hogy nagyvizek eset√©n a hull√°m-t√©r egyes r√©szein a mell√©k√°gak visszaduzzaszt√°s√°val id√©zz√ľk elŇĎ az √°rt√©r el√∂nt√©s√©t.

Term√©szetesen az lenne a legkedvezŇĎbb megold√°s, ha a hull√°mteret a fŇĎmeder felŇĎl lehet-ne el√°rasztani. Ehhez azonban az sz√ľks√©ges, hogy a mederemelked√©st ne csak a fŇĎmeder sz√©-les√≠t√©s√©vel √©s a mell√©k√°gakb√≥l kikotor kavics visszat√∂lt√©s√©vel, hanem m√°shonnan kinyert ka-viccsal is seg√≠ts√ľk. Ilyen lehet p√©ld√°ul az alv√≠zcsatorna alatti szakaszr√≥l kimos√≥d√≥, √©s a Med-ve-Nagybajcs szakaszon le√ľlepedŇĎ kavics, amely a z√°tonyk√©pzŇĎd√©ssel haj√≥z√°si gondokat okoz, √©s amelyet g√°zl√≥kotr√°ssal kell elt√°vol√≠tani. A fŇĎmeder felt√∂lt√©s√©hez felhaszn√°lhat√≥ lehet a dunacs√ļni erŇĎmŇĪ √°rapaszt√≥ja al√≥l kimos√≥d√≥ kavics is.

A dinamikus v√≠zj√°r√°s, az √°rhull√°mok levonul√°sa felt√©tlen sz√ľks√©ges ahhoz, hogy a foly√≥ a mesters√©gesen p√≥tolt kavicsot elrendezze, √©s kialak√≠tsa a v√≠zj√°r√°s√°nak √©s hordal√©kh√°ztart√°s√°-nak megfelelŇĎ medermorfol√≥gi√°t. A szigetk√∂zi Duna-szakasz helyre√°ll√≠t√°sa sor√°n a mesters√©-gesen kanyarg√≥v√° tett, k√∂t√∂tt, duzzaszt√°sokkal szab√°lyozott v√≠zszintŇĪ medrek helyett √©lŇĎ, medr√ľket v√°ltoztat√≥, √©l√©nk √°raml√°s√ļ v√≠zfoly√°sokat kell kialak√≠tani, mert csak ez biztos√≠tja a t√°j eredeti term√©szeti √©rt√©keinek fennmarad√°s√°t.

Molnár Péter
hidrogeológus, környezetmérnök