Nagymarosi g√°t - √ļjrat√∂ltve?

Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben

Ha l√≥ nincs, szam√°r is j√≥; ez a cinikus elv, a rendszerv√°ltoz√°s √©rtelm√©nek megk√©rdŇĎjelez√©sek√©nt, brut√°lis ny√≠lts√°ggal kezd felsz√≠nre t√∂rni a v√©g√©rv√©nyesen soha le nem gyŇĎz√∂tt, csup√°n taktikusan h√°tt√©rbe h√ļz√≥dott bŇĎs-nagymarosi tervvel kapcsolatban, l√°tsz√≥lag anarchisztikus napjainkban. L√°tsz√≥lagos anarchi√°r√≥l besz√©l√ľnk, mert itt nem √∂sszevisszas√°gr√≥l van sz√≥. Ha az MSZMP, majd az MSZP koal√≠ci√≥ban az SZDSZ-szel nem tudta befejezni a MŇĪvet, Nagymarosostul, mindenest√ľl, mert √ļtj√°ban √°lltak a handaband√°z√≥ k√∂rnyezetv√©dŇĎk √©s hazafiak, √©p√≠tse meg akkor a g√°takat a KDNP √©s a Fidesz.
Az MSZMP √∂r√∂k. L√°tnival√≥, hogy a k√∂vetkezŇĎ v√°laszt√°sokat a Fidesz f√∂l√©nyesen meg fogja nyerni; az MSZMP arctalan erŇĎinek nincs m√°s feladatuk, mint hogy r√°√ľljenek a kedvezŇĎ hull√°mra, be√©p√ľljenek a KDNP-be √©s a Fidesz-be, megmutass√°k nekik, mekkora p√©nzeket lehet Br√ľsszelbŇĎl leh√≠vni, √©s a gyŇĎzelem m√°moros pillanat√°ban meggyŇĎzz√©k ŇĎket, hogy ideje m√°r √©p√≠tkez√©sekbe fogni. A magyarokat k√∂nnyŇĪ becsapni, el√©g, ha elkezd√ľnk nekik lek√ľzdendŇĎ tabukr√≥l besz√©lni, ez√ļttal Nagymarossal kapcsolatban.
Nem kell ahhoz a h√ļsosfazekak k√∂zel√©ben √ľlni, hogy √©szrevegye az ember a gyan√ļs jelek szaporod√°s√°t, a startpisztoly d√∂rren√©se azonban, a Dunaszauruszt meg√°lmod√≥ Mosonyi Emil hal√°lh√≠r√©t k√∂vetŇĎen Bert√≥k L√°szl√≥nak a Magyar Nemzet m√°jus 17-i sz√°m√°ban megjelent cikke volt, amely szint√©n lek√ľzdendŇĎ tabukr√≥l besz√©lt, √©s arr√≥l, hogy "Mosonyi Emil v√≠zm√©rn√∂k sem lehetett pr√≥f√©ta a saj√°t haz√°j√°ban".
Term√©szetesen tiszt√°ban vagyunk azzal, hogy Mosonyi nemzetk√∂zi m√©rc√©vel is jelentŇĎs munk√°ss√°g√°t sok elismer√©ssel m√©ltatt√°k. √Ām kiv√©teles k√©pess√©geit az orsz√°g szempontj√°b√≥l katasztrof√°lis m√≥don haszn√°lta fel, elsŇĎsorban a bŇĎs-nagymarosi erŇĎmŇĪ tervez√©s√©vel, √©s annak t√∂bb √©vtizeden kereszt√ľl tart√≥ szorgalmaz√°s√°val, mik√∂zben a glob√°lis k√∂rnyezeti v√°ltoz√°sok √©vtizedeiben a vil√°g r√©g t√ļlszaladt az √°ltala k√©pviselt szeml√©leten. Az √∂kol√≥gia nem egy √≠zben √≠rta m√°r √°t a tudom√°nyos eredm√©nyek jelentŇĎs√©g√©t √©s ezzel az alkot√≥ meg√≠t√©l√©s√©t is: a legelgondolkodtat√≥bb p√©lda P. H. M√ľller esete, aki az 1970-es √©vekben betiltott DDT-vel kapcsolatos kutat√°sai√©rt 1948-ban Nobel d√≠jat kapott.

A v√≠z√ľgy t√∂rt√©net√©nek meg√≠t√©l√©se tele van k√©rdŇĎjelekkel. M√≠g szakmai berkekben sokan a t√©nyekrŇĎl megfeledkezve hozsann√°znak a m√ļlt nagyszab√°s√ļ t√°j√°talak√≠t√°si munk√°latainak, addig egyre t√∂bben √©brednek r√° arra is, mennyi k√°rt okoztak a hib√°s v√≠z√ľgyi beavatkoz√°sok. Szegedet p√©ld√°ul a Tisza helytelen szab√°lyoz√°s√°nak k√∂vetkezm√©nyek√©nt mosta el az 1879-es nagy √°rv√≠z! Az √°rter√ľletek cs√∂kkent√©se, az √°rt√©ri mezŇĎgazdas√°g, √°llattart√°s felsz√°mol√°sa miatt f√∂ld√∂nfut√≥v√° v√°ltak t√∂megei kezdetben a kialakul√≥f√©lben l√©vŇĎ magyar kapitalizmus ipari tartal√©khadsereg√©t adt√°k, n√©h√°ny √©vtizeddel k√©sŇĎbb az Amerik√°ba kit√°ntorg√≥k t√∂meg√©t duzzasztott√°k. A Hans√°g lecsapol√°sa csak sztalinizmus lend√ľlet√©ben tŇĪnt sikersztorinak, a Duna-Tisza k√∂z√©nek v√≠zlevezetŇĎ √°rkokkal val√≥ sz√©tszabdal√°s√°nak eredm√©ny√©t pedig ma m√°r a ter√ľlet elsivatagosod√°sa h√≠rdeti. A kisk√∂rei v√≠zt√°roz√≥t √©s a l√©trej√∂tt Tisza-tavat a hazai v√≠z√ľgy b√ľszkes√©gek√©nt eml√≠tik, noha m√°r √©p√≠t√©sekor sem tudt√°k felduzzasztani a tervezett v√≠zszintre, mert a k√∂rnyezŇĎ tany√°k a megemelkedett talajv√≠zszint miatt kezdtek √∂sszedŇĎlni (ami j√≥l jelzi a kor jeles v√≠zm√©rn√∂keinek, k√∂zt√ľk Mosonyi Emilnek a m√©rn√∂ki elŇĎrel√°t√°s√°t). Az√≥ta a Tisza 50 sz√°zal√©kban felt√∂lt√∂tte a tavat, √©s m√°r csak n√©h√°ny √©vtized kell ahhoz, hogy fokozatosan az eg√©sz t√≥ mocs√°rr√° alakuljon √°t.
Mosonyi Emil √©letp√°ly√°j√°nak elemz√©sekor nem tekinthet√ľnk el att√≥l, hogy egy √©v h√≠j√°n kerek egy √©vsz√°zadot √©lt meg, √©s ezalatt az idŇĎ alatt nem csak a mŇĪszaki tudom√°nyok, de az √∂kol√≥gia is hatalmas fejlŇĎd√©sen ment kereszt√ľl. Az 1910-ben sz√ľletett Mosonyinak a Horthy-korszakban kezdŇĎdŇĎ karrierje a R√°kosi-korszakban √©r hazai cs√ļcspontj√°ra, majd 1964 ut√°n nyugaton folytat√≥dik. A v√≠z√©p√≠tŇĎ szakm√°nak a m√ļlt sz√°zad 30-as √©veiben el√©rt l√°tv√°nyos - legink√°bb szovjet - eredm√©nyei minden bizonnyal inspir√°l√≥lag hatottak az ifj√ļ v√≠z√©p√≠tŇĎ m√©rn√∂kre. 22 √©ves egyetemista, amikor be√ľzemelik a dnyeperi (Eur√≥p√°ban akkor legnagyobb) v√≠zerŇĎmŇĪvet (1932). 45 √©ves, amikor elkezdik √©p√≠teni a Kujbisevi v√≠zt√°roz√≥t, Eur√≥pa legnagyobb v√≠zt√°roz√≥j√°t (1955). 50 √©ves, amikor meg√©p√≠tik az Aral t√≥ kisz√°rad√°s√°t elŇĎid√©zŇĎ (a tavat t√°pl√°l√≥ foly√≥kat megcsapol√≥) csatorn√°kat (1960). 67 √©ves, mikor al√°√≠rj√°k a bŇĎs-nagymarosi erŇĎmŇĪrendszer szerzŇĎd√©s√©t (1977).
78 √©ves, amikor megalakul az IPCC, az √Čghajlatv√°ltoz√°si Korm√°nyk√∂zi Test√ľlet (1988). 80 √©ves, amikor Eur√≥p√°ban elkezd jelentŇĎsen cs√∂kkenni az √≥zonr√©teg (1990).
87 √©ves, amikor megsz√ľletik a Kiot√≥i egyezm√©ny (1997). 90 √©ves, amikor a nagypolitika beismeri a glob√°lis felmeleged√©s, a kl√≠mav√°ltoz√°s t√©ny√©t (2000).
Mosonyi, amikor a magyar-szlov√°k √°llamk√∂zi szerzŇĎd√©st al√°√≠rj√°k, m√°r nyugd√≠jas kor√ļ. Egy idŇĎs embernek v√©g√ľl is nem vethetŇĎ a szem√©re, ha szakemberk√©nt nem tud meg√ļjulni, √©s m√©g 95 √©vesen is azt az √°ll√°spontot k√©pviseli, amelyet √∂tvenes √©veiben. Munk√°ss√°ga m√©ltat√°s√°ban rendre kiemelik, h√°ny orsz√°gban tervezett v√≠zerŇĎmŇĪvet. Ha a felsorol√°st megn√©zz√ľk (Gh√°na, Nig√©ria, Burma, Egyiptom, Pakiszt√°n, K√≠na stb.) l√°thatjuk, csupa fejlŇĎdŇĎ orsz√°g, ahol nem hogy a 60-as, 70-es √©vekben, de m√©g ma sem tulajdon√≠tanak k√ľl√∂n√∂sebb jelentŇĎs√©get a k√∂rnyezetv√©delemnek. A mi v√≠z√©p√≠tŇĎ m√©rn√∂keink k√∂rnyezetv√©delmi √©rz√©kenys√©g√©nek viszont 2010 fel√© haladva m√©giscsak meg kellene m√°r haladni a 1970-es √©vekbeli fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok√©t.

Az elm√ļlt √©vtizedekben a technokrata szeml√©let szinte felfoghatatlan v√°ls√°gba sodorta a F√∂ldet √©s az emberis√©get. Ez idŇĎ alatt olyan v√≠z√ľgyes gener√°ci√≥k nŇĎttek fel, √©s jutottak poz√≠ci√≥ba haz√°nkban, akik szeml√©let√ľkben ugyan√ļgy nem v√°ltoztak, mint Mosonyi Emil 80 √©s 100 √©ves kora k√∂zt, √©s terveiket hallgatva az ember √ļgy √©rzi, mintha a sztalini kor v√≠zm√©rn√∂kei reinkaln√°l√≥dtak volna kis haz√°nkban. Hinn√©-e valaki √©p √©sszel, hogy p√°r √©ve m√©g komoly v√≠z√ľgyi tervek k√©sz√ľltek, hogy a R√°ba viz√©t bevezess√©k a Balatonba? Hogy komoly tervek vannak jelenleg arr√≥l, hogy a Mosoni-Duna torkolat√°t arr√°bb helyezz√©k? Hogy jelenleg is tervek k√©sz√ľlnek arr√≥l, hogy a szigetk√∂zi, alig 35 kilom√©teres Duna-szakaszra 3 g√°tat √©p√≠tsenek a magyar v√≠z√ľgyi szakemberek? Ezek ut√°n tal√°n az sem meglepŇĎ, ha a szentendrei v√≠zb√°zist √©s Budapest v√≠zell√°t√°s√°t t√∂nkretevŇĎ nagymarosi erŇĎmŇĪ meg√©p√≠t√©s√©t is √ļjra szorgalmazni kezdik, ki tudja, m√°r h√°nyadszor!
A hazai v√≠z√ľgy meghat√°roz√≥ szakemberei mintha m√©g mindig az 50-es √©vek "legyŇĎzz√ľk √©s √°talak√≠tjuk a term√©szetet" szeml√©let√©ben √©ln√©nek. C√©ljuk nem az, hogy a kor kih√≠v√°saira, a glob√°lis felmeleged√©s l√°that√≥ k√∂vetkezm√©nyeire korszerŇĪen v√°laszoljanak (az iv√≥v√≠zk√©szletek fokozott √≥v√°sa, a nagy biol√≥giai sokf√©les√©gŇĪ v√≠zparti √©lŇĎhelyek ŇĎrz√©se, a term√©szetes k√∂rnyezet, a term√©szetk√∂zeli v√≠zpartok rekre√°ci√≥s c√©l√ļ megtart√°sa). M√°ra eljutottunk oda, hogy alig van szabad v√≠zfoly√°sa az orsz√°gnak, nincsenek term√©szetes, term√©szetk√∂zeli foly√≥-partszakaszok, vagy ha vannak is, azokra a v√≠z√ľgy √ļgy tekint, mint mŇĪszaki √∂nmegval√≥s√≠t√°s√°nak √ļjabb terep√©re, hogy az √≠lym√≥don megnyert p√°ly√°zatokkal √©s k√∂zbeszerz√©sekkel tartsa mŇĪk√∂d√©sben az eszk√∂zparkj√°t √©s alv√°llalkoz√≥i rendszer√©t.

Egyre t√∂bb k√∂zgazdas√°gi szakember √°ll√≠tja, hogy a nem is oly t√°voli j√∂vŇĎ igazi kincse a "k√©k arany"-nak nevezett v√≠z lesz. Vannak orsz√°gok, ahol a glob√°lisan beszŇĪk√ľlŇĎ v√≠zk√©szletek miatt elk√©pzelhetetlen volna, hogy t√∂bb mint 50 √©vvel ezelŇĎtt ki√∂t√∂lt duzzaszt√≥kat √©p√≠tsenek iv√≥v√≠zb√°zisok tetej√©re, √©s bizony√°ra vannak olyan orsz√°gok ahol egy ilyen c√©lt kitŇĪzŇĎ konferenci√°t a k√∂rnyezetv√©delmi miniszter sz√©les √≠vben elker√ľlne. A mi orsz√°gunk nem ilyen orsz√°g.
Az, hogy ma Magyarorsz√°gon egyes k√∂r√∂k, √∂sszhangban a szlov√°k √©rdekekkel, a bŇĎs-nagymarosi erŇĎmŇĪrendszer eredeti terv√©nek megval√≥s√≠t√°s√°ra t√∂rekednek, nem √ļjdons√°g. Hogy olyan tervek megval√≥s√≠t√°s√°√©rt k√ľzdenek, amelyek a dunai iv√≥v√≠zb√°zisokat elszennyezn√©k, t√∂nkretenn√©k, nem √ļjdons√°g. Hogy olyan konferenci√°kat szerveznek, olyan mŇĪszaki tervekkel √°llnak elŇĎ, amelyek a folyamatban l√©vŇĎ, a Szigetk√∂z v√≠zell√°t√°s√°t rendezni k√≠v√°n√≥ magyar-szlov√°k korm√°nyk√∂zi t√°rgyal√°sok magyar es√©lyeit rontj√°k, nem √ļjdons√°g az sem. Az viszont √ļjdons√°g, hogy ezeken a kerekasztal megbesz√©l√©seken most m√°r rendre megjelenik a k√∂rnyezetv√©delmi √©s v√≠z√ľgyi miniszter, a saj√°t miniszt√©rium√°ban foly√≥, t√∂bb √©ves munka eredm√©nyess√©g√©t vesz√©lyeztetve ezzel. Tavaly okt√≥berben, a t√©rs√©g MSZP-s k√©pviselŇĎj√©nek vezet√©s√©vel szerveztek elŇĎsz√∂r ilyen kerekasztal-konferenci√°t Budapesten. A helyi lobby√©rdekeket szolg√°l√≥, a helyi v√≠z√ľgyi vezetŇĎk √°ltal erŇĎs√≠tett "k√∂rnyezetv√©dŇĎ szervezet", a Szite √°ltal kidolgozott mŇĪszaki javaslat szerint a 35 kilom√©ter hossz√ļs√°g√ļ szigetk√∂zi Duna-szakaszra h√°rom g√°tat kellene √©p√≠teni, aminek m√°r mag√°ban v√©ve is az iv√≥v√≠zb√°zist s√ļlyosan vesz√©lyeztetŇĎ hat√°sa volna; ezt az √∂nk√©nyes √∂tletet pedig miniszteri megnyit√≥val t√°rt√°k a nyilv√°noss√°g el√©.
Akkor m√©g azt hihett√ľk, hogy a miniszter csak t√°j√©kozatlans√°ga miatt jelent meg a korm√°nyzat t√∂bb √©ves erŇĎfesz√≠t√©seit gyeng√≠tŇĎ kerekasztal megbesz√©l√©sen. Id√©n m√°jusban viszont egy√©rtelmŇĪv√© v√°lt, hogy a miniszter nagyon is c√©ltudatosan jelenik meg a Szigetk√∂z v√≠zell√°t√°s√°t a "bŇĎs-nagymarosi √ľgytŇĎl f√ľggetlen√ľl" megoldani k√≠v√°n√≥ (?!!) helyi k√©pviselŇĎi kezdem√©nyez√©sen, m√©ghozz√° nem is egyed√ľl, hanem az Orsz√°ggyŇĪl√©s K√∂rnyezetv√©delmi Bizotts√°g√°nak KDNP-s eln√∂k√©vel egy√ľtt. B√°r a kerekasztal-megbesz√©l√©s hivatalos programja az volt, hogy bejelents√©k az Als√≥-Szigetk√∂z v√≠zp√≥tl√°s√°nak 6 milli√°rd, a Mosoni-Duna rehabilit√°ci√≥j√°nak 5 milli√°rd forintos t√°mogat√°s√°t (m√°r az is k√©ts√©geket √©breszt, hogy a Mosoni-Duna "egys√©ges vonalvezet√©sŇĪ partj√°nak kialak√≠t√°s√°ra" a jelenlegi gazdas√°gi helyzetben val√≥ban kell-e milli√°rdokat k√∂lteni?), de nem felejtettek el kit√©rni a helyi k√©pviselŇĎnŇĎ √°ltal szorgalmazott h√°rom g√°t √©p√≠t√©s√©nek terv√©re sem. MeglepŇĎ m√≥don mind a miniszter, mind a k√∂rnyezetv√©delmi bizotts√°g eln√∂ke biztos√≠totta a megjelenteket, hogy t√°mogatj√°k a helyi k√©pviselŇĎnŇĎ √∂ssz-szigetk√∂zi √°ll√°spontk√©nt propag√°lt elk√©pzel√©s√©t (amely a szigetk√∂zi kavicsr√©tegek alatti iv√≥v√≠zb√°zist elszennyezn√©). Ami figyelemre m√©lt√≥, ugyanis a miniszt√©riumban ny√°r k√∂zep√©re √≠g√©rik, hogy a Strat√©giai K√∂rnyezeti Vizsg√°lat eredm√©nyek√©nt leteszik az asztalra a k√∂rnyezetv√©delmi miniszt√©rium javaslat√°t, hogy milyen mŇĪszaki megold√°st javasolnak megval√≥s√≠t√°sra Szigetk√∂zben.

Amikor viszont errŇĎl N√©meth Zsoltot, a K√ľl√ľgyi Bizotts√°g eln√∂k√©t k√©rdezt√ľk, ŇĎ elmondta, hogy hat√°rozottan ellenez minden olyan tervet √©s l√©p√©st, amely a magyar-szlov√°k t√°rgyal√°sok Magyarorsz√°g sz√°m√°ra kedvezŇĎ kimenetel√©t vesz√©lyezteti. A fenti elj√°r√°sokr√≥l pedig megalapozottan felt√©telezhetŇĎ, hogy ebbe a k√∂rbe tartoznak; a h√°gai elj√°r√°sra gyakorolt hat√°sukat teh√°t mielŇĎbb alapos elemz√©s t√°rgy√°v√° kell tenni. A bŇĎs-nagymarosi v√≠zl√©pcsŇĎrendszer √ľgye val√≥ban politikai, sŇĎt, nem csek√©ly m√©rt√©kben pszichi√°triai k√©rd√©s; mert h√°t mi sz√ľks√©g volna egy ilyen √∂kol√≥giailag iszonyatosan rombol√≥, viszont rendk√≠v√ľl k√∂lts√©ges √©s energetikailag csek√©ly hasznot hajt√≥ MŇĪre? Semmi. Szinte semmi, ha eltekint√ľnk att√≥l, hogy egy szŇĪk gazdas√°gi √©s technol√≥giai √©rdekcsoport √≠gy tetszŇĎleges ideig √©lŇĎsk√∂dhetne tov√°bb az akkor m√°r egyetlen hatalmas holttetemm√© v√°l√≥ orsz√°g test√©n.
A bŇĎs-nagymarosi √ľgynek m√©ly √©rtelme van. Nem hi√°ba, hogy az "elŇĎzŇĎ rendszer" - rendszernek rendszer, de aligha "elŇĎzŇĎ" - buk√°s√°t elsŇĎsorban a nagy dunai t√ľntet√©sek okozt√°k (valami az√©rt m√©giscsak √∂sszeomlott). Apokaliptikus idŇĎket √©l√ľnk, √©s az apokalipszis leleplezŇĎd√©st jelent; k√≠s√©rteties szakad√©kban t√°rul fel elŇĎtt√ľnk ember √©s ember, ember √©s term√©szet viszony√°nak v√©groml√°sa. A nagymarosi k√∂rt√∂lt√©s elbont√°sa is, annakidej√©n, az ebbŇĎl val√≥ megv√°lt√≥d√°s rem√©ny√©t testes√≠tette meg. Ma is m√©g, √ļjra, mint valami r√©sen, bet√∂r hozz√°nk valami f√©ny, amely fel√© forduln√°nak az emberek. Ha ebbe a r√©sbe megint bele√°llnak a g√°t√©p√≠tŇĎk, akkor ebben az orsz√°gban m√°r soha t√∂bb√© nem fog hinni senki senkinek. Akkor sem, ha megint siker√ľl bemes√©lni az embereknek, mint 2004 december√©ben, a n√©pszavaz√°skor, hogy ennek √≠gy kell lennie.
Akkor Isten legyen irgalmas nek√ľnk. "Magyarorsz√°gon mindenki torkig van", mondta Orb√°n Viktor - torkig vagyunk a v√≠zl√©pcsŇĎ√©p√≠tŇĎkkel is.

Kar√°tson G√°bor
Bárdos Deák Péter

Duna Charta