A Duna Charta Egyesület Karátson Gábor díjat alapított
A díjat 2017-ben Vida Gábor akadémikus kapta
A Duna Charta Egyesület Karátson Gábor díjat alapított.
A díj megalapításának célja kettős. A díj létrehozásával egyrészt szeretnénk a Duna mozgalmat erősíteni, élővé tenni, a díj átadásával is felhívni a figyelmet a Dunát fenyegető veszélyekre, az elavult vízügyi beavatkozási és duzzasztási tervekre, elősegíteni, hogy minél szélesebb rétegekben tudatosuljon a Duna védelmének szükségessége.
Emellett szeretnénk, hogy mindazoknak a neve, emléke fennmaradjon, akik a Duna védelmében sokat tettek, úgy a bős-nagymarosi erőműrendszer megépítése elleni küzdelemben való részvétellel, mint gátépítő lobbi folyamatos tevékenysége ellen kifejtett tevékenységükkel, vagy a fenntartható folyóhasználat széles körben való ismertté tételével.
A díjat olyan természetes személy kaphatja meg, akinek tudományos, környezetvédelmi, vagy ismeretterjesztő tevékenysége elősegíti, hogy a természetes vizeink, különösen a Duna vízi és vízparti ökoszisztémája, természeti értékei hosszú távon fennmaradjanak, akinek a fenntartható folyóhasználat érdekében kifejtett munkássága hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációja is részesedjen mindazokban az ökoszisztéma szolgáltatásokban, amelyet a természetes, vagy természetközeli folyónk, vízfolyásaink nyújtani tudnak.
A díjat évente egyszer a Duna Charta Egyesület vezetősége ítéli oda környezetvédő szervezetek és a korábban díjazottak javaslatainak figyelembevételével a Duna elterelésének évfordulóján, október 26-án.
A Duna Charta Egyesület a 2017-ben Vida Gábor akadémikusnak adományozta a Karátson Gábor díjat.
Vida Gábor a Duna védelmében kifejtett több évtizedes tevékenységével és az ökológia terén végzett iskolateremtő munkásságával sokat tett azért, hogy a természeti értékei, a vízi és vízparti életközösségek hosszú távon fennmaradjanak, munkássága felhívta a figyelmet az ökoszisztéma védelmének fontosságára, tevékenyen részt vett a fenntarthatóság gondolatiságának terjesztésében, hogy jövő generációja is részesedhessen az egészséges élet feltételeit biztosító az ökoszisztéma szolgáltatásokban.
A Hágai perben a magyar küldöttség tudományos vezetőjeként képviselte az ország érdekeit, és a per után is tevékenyen küzdött azért, hogy a bős-nagymarosi erőműrendszer ne épüljön meg.
