Hajózási tilalom a Dunán az árvíz miatt

Nem létezik 100%-os hajózhatóság a Dunán - sose létezett, és sose fog létezni

A Dunán 2013. júniusában levonuló árvíz nem pusztán azt bizonyította, hogy az árvizek ellen nem a gátak magasításával, hanem az árterület növelésével lehet csak hatékonyan védekezni, de azt a jól hangzó vízügyes blöfföt is a gyakorlatban cáfolta, hogy duzzasztók építésével 100%-os hajózást lehetne megvalósítani - azaz az év minden napján hajózhatóvá lehetne tenni a Dunát.
Ugyanis a hajózásnak nem csak a kisvíz az ellensége, de az árvíz is. Nagy árvizek esetén hajózási tilalmat rendelhetnek el, egyrészt hogy a hajókat védjék a balesettől, másrészt, hogy a védőgátak védjék a sérülésektől, hisz magas ár esetén már a hajók keltette hullámzás is katasztrófát okozhatna.
Az idei árvíz esetén sem volt ez másképp. A Dunán levonuló kiemelkedően nagy árvíz miatt a Duna teljes magyarországi szakaszán hajózási tilalmat rendeltek el 2013. június 3-án. Bár az árhullám levonulóban van, de a védőgátak biztonsága miatt továbbra is minden vízi járműre fenntartja a hajózási tilalmat a Nemzeti Közlekedési Hatóság a teljes magyarországi Duna szakaszon. (http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/arviz-2013/hajozasi-tilalom-a-dunan)  Hajózási tilalom van érvényben Ausztriában és Szlovákiában is. A Szlovák Hajózási és Kikötői Társaság szóvivője szerint több hét is beletelhet, amíg újraindulhat a hajóforgalom a szlovákiai Duna szakaszon. (http://greenfo.hu/hirek/2013/06/12/befagyott-a-dunai-hajoforgalom)

Hogy idén hány napig lesz hajózási tilalom, azt még nem tudhatjuk, de a tavalyi év adatai ismertek, akkor 2012. februárjában, a jeges ár miatt rendelték el a hajózási tilalmat Szlovákiában, és több mint 3 hétig, február 5. és február 28. között nem közlekedhettek a hajók. Ekkor a Dunán kialakult, helyenként 20 cm-nél is vastagabb jégpáncél miatt nem közlekedhettek a hajók. A bősi erőmű átállt téli üzemmódba, ami azt jelenti, mint a bősi erőmű szóvivője mondta, idézzük: „A bősi erőmű jelenleg téli üzemmódban működik. Ez azt jelenti, hogy a duzzasztócsatornából folyamatosan engedjük a jégtáblákat a Duna régi, eredeti medrébe.”
(http://mno.hu/fourfourtwo_eb_2012/hajozasi-tilalom-a-dunan-1049458)
2012. február 9-én a Duna magyarországi teljes szakaszán is hajózási tilalmat rendeltek el.
Könnyen számolható, hogy a 100%-os hajózhatóságot a tavaly februári jeges ár 93%-ra csökkentette le. Egyébként jelentős árvizek esetén a hajózás már csak a hidak miatt sem lehetséges: a nagy hajók egyszerűen nem férnek át a hidak alatt. Hajózási tilalmat nem csak árvíz miatt, hanem tartós köd miatt is el szoktak rendelni.

Nem csak a hajózás szenvedi meg a kisvizet és a nagyvizet, de az vízerőművek is. Kisvízkor nincs víz, ami meghajtsa a turbinákat, nagy árvíz esetén pedig nincs érdemi vízszintkülönbség a turbina (a duzzasztó) két oldalán, így szintén nem lehet üzemeltetni az erőművet. Többek közt ez az oka annak, hogy a vízerőművek teljesítményeként megadott adat nem az átlagos leadott teljesítmény, hanem a beépített teljesítmény. Így például a bősi erőmű 720 MW-os teljesítményűnek mondják, de ez csak a beépített teljesítménye, az egy év alatt megtermelt energiából visszaszámolt átlagos teljesítmény csupán 323 MW. De nem ezt mondják, mert a 720 MW sokkal jobban hangzik, ha nagy számokkal kell dobálózni.

 

Hajózási szűkület a Dunán árvízkor: a Margit-híd