A bős-nagymarosi tárgyalódelegáció a Dunára építendő gátakról szóló alternatívát adott át a szlovák félnek március 5-én. Az illetékes KVVM-miniszter emiatt vizsgálatot indított, a Fidesz a miniszter lemondását követelte. A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol. A két szervezet szerint a 13 éve eredménytelenül húzódó tárgyalásokat be kell fejezni, és az Európai Bíróságnál kell elérnünk a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését.

Szlovákia 1992 óta folyamatosan eltereli a Duna vízhozamának túlnyomó részét, amely nem csak pusztulásra ítéli a felbecsülhetetlen értékű Szigetközt, de veszélyezteti az alatta lévő óriási ivóvízkincset is. A hágai Nemzetközi Bíróság az 1997-es döntésében nem csak azt állapította meg, hogy a Duna elterelése jogszerűtlen volt, és Magyarországnak nem kell megépítenie a visegrád-nagymarosi vízerőművet, de kimondta, hogy, jogosan igényeljük a Duna vízhozamának legalább a felét! A hágai ítélet végrehajtása 13 éve húzódik a szlovák fél rosszhiszeműsége, és a magyar fél erélytelen hozzáállása miatt. Ezzel Szlovákia jól jár, Magyarország viszont súlyos károkat szenved.

A magyar érdekek szerinti megoldást legnagyobb eséllyel a hágai bíróságnál több eszközzel rendelkező Európai Bíróságnak, mint harmadik félnek a bevonása jelentené, amelyre éppen a két ország uniós tagsága ad lehetőséget a 2004-es csatlakozásuk óta. Ha ez sikerül, akkor a következő kormányzati ciklus második felében megindulhat a szigetközi Duna-szakasz és a mellékágak régóta várt újjáélesztése.

Az Európai Bíróság korábbi gyakorlata szerint amennyiben egy jogvitára mind a nemzetközi, mind a közösségi jog vonatkozik, abban az esetben a tagállamnak a közösségi bíróságot kell választania. Az eljárás első szakasza az Európai Bizottság előtt zajlik, így a Bizottság Magyarország kívánságára, Szlovákia elképzeléseitől függetlenül is bekapcsolódhat a jogvita rendezésébe. Ez az Európai Unió további, szakmai szintű segítségnyújtását is eredményezheti.

A kĂśzĂśssĂŠgi jog szerepĂŠt a Duna elterelĂŠsĂŠvel kapcsolatos magyar-szlovĂĄk jogvitĂĄban nem szabad alĂĄbecsĂźlni, kĂŠt joganyag is irĂĄnyadĂł:

1. Az EU Víz Keretirányelve (2000) a vizek állapotromlását csak olyan beruházásoknál engedélyezi, amelyeket különösen kényszerítő közérdek indokol, illetve nincs a beruházásnak olyan alternatívája, amely az érintett terület védelmét jobban szolgálná.

2. A Helsinki Egyezmény (1992) a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről, azok méltányos és ésszerű használatáról szóló egyezmény is közösségi jognak számit az Európai Bíróság joggyakorlata szerint.