Tisztelt Csillaghegyiek! Vigyázat, ha nem figyelünk, elúszunk!

Kezdjük a jónak tĹąnő hírrel: Az elmúlt év őszén az új fővárosi vezetés bejelentette, megépíti a Csillaghegy és Római fürdő árvízi védelmét véglegesen megoldó gátat.
Igaz, van gátunk: a Királyok útja Duna felöli oldalán, de olyan rossz állapotban, hogy komolyabb árvízkor százmilliókba került a védekezés. (2002-ben és 2006-ban egyaránt 700-700 millió forintba.) Újjáépítésére az elmúlt években több kezdeményezés is született, így pl. 1998-ban Tarlós István polgármester a Keve utcai iskolában, egy lakossági fórumon ismertette azt a tervet, miszerint az elbontandó földvédmĹą helyén vasbeton árvízvédelmi fal épüljön, ami megfelel a fővédmĹąvekre vonatkozó törvényi előírásoknak, nincs szükség mélyalapozásra, így nem gátolja a felszín alatti vízmozgást. Javaslatát a jelenlévők egyöntetĹąen elfogadták!                                                                           (Forrás: Horvát Indián Pál)

Szentimrey Béla és Wenczel György mérnökök hasonló megoldást találtak, szögtámfalat terveztek, amit az illetékes önkormányzati bizottság el is fogadott. Ezt a tervet a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, továbbfejlesztette és részleteiben kidolgozta.
(Forrás: Csillaghegy Info 2003)

„A Pünkösdfürdő utcától délre a Csillaghegyi árvízveszélyes terület teljes biztonságú védelmét a Nánási úton és a Királyok  Útjának keleti szélén, a jelenlegi földmĹą nyomvonalán célszerĹą kialakítani.”
(Forrás: Magyar Hidrológiai  Társaság. 2008. május 22.)

A III. kerületi Önkormányzat ma is érvényes Kerületi Szabályozási Tervében a földgát nyomvonalán is vasbeton árvízvédelmi fal szerepel.
(Forrás: III. ker. KSZT 2001)

Mégis, mit tudtunk meg az elmúlt hónapokban?

 A Fővárosi Önkormányzat úgy határozott, hogy nem a fővédvonalat építi meg a törvényi kötelezettségének megfelelően az előírt biztonsági magasságig, hanem a Duna medrében épít mobilgátat!!! 

Hogy mit jelent ez?

A terv szerint Békási nagy gáttól lefelé, ezerháromszáz méter hosszon és negyven méter szélességben a Dunát százötvenezer (!) köbméter agyaggal feltöltik. Ezen a területen, a Duna helyére, ötvenkétezer négyzetméternyi bedöngölt agyag kerül. Fák, bokrok, halak, vadak és madarak a továbbiakban nem zavarják a magas part életét, ahol a hullámtérbe települt vállalkozók víziója szerint: ”Földszintes kulturális – könyvpavilonok, magyar bortermelők bemutató ill. kóstolópavilonjai, gasztronómiai  vendéglátó egységek nagy teraszokkal, közösségi funkciójú (fizetős játszótér )” stb. helyezkednek el.
(Forrás: Thesis  „D” változat)

A partélt a folyótól vasbeton tám és rézsĹą védi majd meg. (Lásd békási nagy gát). Innentől a Duna mezítláb, gyerekeknek, időseknek, de bárkinek megközelíthetetlen és veszélyes lesz a közvetlen nagyvízi sodrás miatt. Ilyen partra kikötni, kajakot, kenut kihúzni, a kavicsra telepedni többé nem lehet. (Lásd rakpartok)

Itt süllyesztik le szintén 1,3 kmhosszon, 6-7 métermélységbe a vasbeton résfalat, amivel az alumínium mobilgát tartószerkezetét stabilizálják árvíz esetén.
(Forrás: Fővárosi Önkormányzat előterjesztés: Római gát továbbtervezés 2013/02/22)

A mobilgát megváltoztatja a talajvíz áramlási viszonyait, ezentúl nem kell árvíz, hogy a mentett oldalon belvíz alakuljon ki. Elég egy tartósan magas vízállás, vagy hosszabb esős időszak, és a mobilgát, kilencezer négyzetméteres, a vízadó kavicsrétegbe süllyesztett alapja jelentős talajvízszint növekedést, buzgárokat és elöntéseket okozhat a „védett” lakóterületen.
(A résfal okozta vízszint-emelkedés a 2006-os áradás adataival modellezve - az árasztással érintett lakóterületek és a várható árvízszint - a Thesis vizsgálatok szintvonalas térképein megtekinthető!)

„ A védmĹą alapjául szolgáló résfal nem köthető be a vízzáró fekübe, mert biztosítani kell, az un. ”hegyi vizek” szabad áramlását a Duna felé. Rendkívül kritikus a résfal alsó síkja és a fekü közötti ablak méretezése, mert ha túl nagy, akkor a Duna alulról kerüli meg a védmĹąvet, ha túl kicsi, akkor visszaduzzasztja a talajvizet, amely a felszínre bukkanva elöntést okozhat Mocsáros dĹąlőben és Csillaghegy térségében. A bevédésre kerülő 70 hektáros - jelenleg hullámtéri terület altalaj viszonyai rendkívül kedvezőtlenek, így a mobilgát megépítése esetén, ezen a területen jelentős mértékĹą fakadó vízzel és buzgárosodással kell számolni. Az így védetté váló területen, magas vízállás esetén okozott károk megtérítése az árvízi védekezésért felelős Fővárosi Önkormányzatot terhelik.
A mobil-gátak biztonsága jeges árvizek esetén nem elégíti ki a fővédmĹąvekkel szemben támasztott követelményeket, így az általa mentesített terület továbbra is hullámtér marad. Emiatt a lakóövezet védelme továbbra is a Királyok útja-Nánási út vonalában húzódó, alkalmatlannak minősített (!) fővédvonalon történik majd!
(Forrás: Thesis mérnökszakértöi kft.Föv.Közgy.Előterjesztés  2011/08/31)

Mit kell tudnunk a mobilgátról ?

„Csók László lapunknak elmondta, Európában mindössze négy-öt éve alkalmazzák a mobilgátat, és ezt az új mĹąszaki megoldást, csak a Dunánál kisebb folyók védelmére használják: Hamburgban, Kölnben és Prágában.
Azért jóval drágább a part mentén megépíteni, mert sokkal nagyobb vízoszlopot kell megtartania az elemekből összeállítható alumínium-acél szerkezetnek, mint a jelenlegi fővédvonalon. Ráadásul a vízügyi szakértő szerint jeges ár ellen nem nyújt biztos védelmet.
Másképp megy tönkre egy földgát, amelyen lehet korrigálni a repedéseket, egy acélszerkezetet semmivel nem lehet tovább erősíteni. Ha minden előjel nélkül megroppan és elszáll, akkor percek alatt hatalmas vízár önti el a környéket, jelen esetben a Szentendrei útig minden úszna.” 
(Forrás: Csók László a Városháza Vízügyi főtanácsosa Figyelő 2006.)

 „Azokon a helyeken, ahol a hullámtér védelmét monstre nagy gáttal építették meg, ott a vízi sportélet visszaszorult, illetve megszĹąnt. Elég csak ellátogatni Szentendrére, vagy a Duna Barát-patak és Pünkösdfürdői szakaszára, amely a dunai oldalon a Bősi VízerőmĹą hangulatát idézi, vagy még tovább Dunaújvárosba, Paksra.

A Római-part nemzeti érték. Nem kizárólag az ott lakást építők érdekeit hivatott szolgálni, hanem az ország egyik legjobb helye a vízreszállásnak, illetve a főváros utolsó olyan, tömegközlekedéssel megközelíthető Dunai partszakasza, ahol természetes környezetben lehet Ĺązni vízi sportokat. Ezt a funkcióját mindenképpen meg szeretnénk őrizni, hiszen ezzel senkitől nem veszünk el semmit, vagyis aki a hullámtérben építkezett, az pontosan tudta, hogy hol vett telket, ingatlant, illetve, hogy mi jár ezzel.

A partvonalon épített monstre gát és annak kicsinyített verziójának építési tervét végképp elutasítjuk, annak a sportéletre és a környezetre kifejtett káros hatásai, illetve a nagyon magas költségei miatt.”
(Forrás: Óbudai Sportegyesület állásfoglalásából, 2011. nov. (Horváth „Indián” Pál elnök)

Mit tudhatunk a költségekről?

 Az 1998 évi lakossági fórumon ismertetett  árvízvédelmi fal költségeiről, nem találtunk adatot!

„A” változat: meglévő földmĹą helyén épített mobilgát Királyok -Nánási úti a lakóterületet  megvédő fővédmĹą) költsége: 2.700 millió Ft 
(Forrás: Thesis)

„D” az elfogadott változat: ”nyári” gátként megépített mobilgát a kiszélesített parti sávban (a hullámtérbe települt vállalkozók és a „Római Partért civil szervezet javaslata)  6.890 millió Ft
(Forrás: Thesis)

 „ A két védmĹą ára között ugyanis hatalmas a különbség: A Királyok-Nánási úton az ideiglenes gát vonalában 2,5 milliárd, a part menti mobilgát éppen a duplája, 5 milliárd lenne a költség.”
(Forrás: Csók László Figyelő: 2006

 „ A parti védmĹą kialakítása 3-3.5 milliárdba kerülne. A Nánási-Királyok útja vonalában lévő lévő gát megerősítése pedig legalább ennek a duplájába, 8 milliárd forintba.” (A Thesis kalkulációjában 2.7 milliárd forint szerepel)

„Itt az út alatt ki kell váltani egy nagynyomású gázvezetéket és egy800 mmátmérőjĹą víznyomó csövet.”  (Ez az állítás jórészt elavult, lásd lentebb, a szolgáltatói válaszoknál)
(Forrás: Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatója Budapest Portál  2013 február 22)

A fenti „kiváltandó” csővezetékekről a szolgáltatói válaszok a Rómaifürdő Telepegyesület közérdekĹą adat kérelmére érkeztek: 

FŐGÁZ levele 2011. szeptember 20.
A tárgyban nevezett 25 bar-os gázelosztó vezeték, mely a jelenlegi gáttal szemben lévő oldalon helyezkedik el a Királyok útján, árvízmentes időben, ill. árvíz esetén sem jelent élet- és vagyonvédelmi veszélyt a környezetére. Megfelelő biztonsági övezettel rendelkezik, aktív korrózióvédelemmel ellátva, havi rendszerességgel ellenőrizzük a mĹąszaki állapotát. Árvízmentes időben ill árvíz esetén sem kell számolni meghibásodással.  Árvíz keletkezésekor illetve szükség esetén az elosztó gázvezeték a beépített szakaszoló elzárókkal gázmentesíthető. 

Fővárosi VízmĹąvek Zrt. levele 2011. október 6.
 Az Észak-Budai I. elnevezésĹą DN 800 mm átmérőjĹą, öntöttvas anyagú főnyomóvezeték árvízi biztonságát 2005-2006-ban a teljes veszélyeztetett hosszon elvégzett rekonstrukcióval (Nordi Pipe bélelésĹą) technológiával megnöveltük. A vezeték-meghibásodás és az esetleges árvíz egy időben történő előfordulásának kockázatát minimalizálta azzal, hogy belső szabályzatunkban az Árvízvédelmi Kézikönyvben rögzítettük, hogy a főnyomó-vezetéket az üzemeltetésből ki kell zárni, ha a Duna vízszintje meghaladja a plusz 5,30 méteres Vigadó téri szintet.

Ami viszont tény

 A 2013. február 22. Fővárosi KözgyĹąlésen elfogadott: „Római parti árvízvédelmi mĹą továbbtervezésére” határozatból idézve: „A parti mobilgát II. szakaszon  a főváros vízellátását biztosító 1200 mm átmérőjĹą SENTAB vezeték a partélen húzodik . A mobil védmĹą nyomvonalának kialakításánál figyelembe vett, jogszabályban előírt védőtávolság nem tarható mindenütt. A SENTAB teljes hosszban való kiváltása nagymértékben megnövelnék a beruházás költségeit** kiváltás hossza az építési technológia függvényében 375 fm-1150 fm között változhat….! A kiváltás áráról, hogy mennyi Ft/ fm –  nincs adat!

Aki a fenti dokumentumokat figyelmesen olvasta, annak nem kell magyarázni, hogy ennek a „nagyszerĹą víziónak” az esetleges megvalósulása, milyen drámát jelent a közpénzeknek és milyen tragédiát az itt élőknek, nem beszélve a part szerelmeseiről.
**( valószínĹą duplázódik).

Tisztelt Csillaghegyiek, Rómain és Mocsárosban élők! Most kell gondolkodnunk, összefognunk és lépnünk, mert ha a fákat vágják és a résfalazó beindul, már késő!

HegedĹąs Tibor
Duna Charta

Csillaghegy, 2013. február 28.