Szigetköz monitoring képgaléria: 800 fotó mutatja be a Szigetköz jelenlegi állapotát

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága a szigetközi duzzasztásról tájékozódott

A Duna Charta elnöke vetített előadásában ismertette a szervezetünk álláspontját

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága rendes ülésén többek között a szigetközi duzzasztási tervekről tájékozódott. Az előadók meghallgatását Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az Ökológiai Tudományos Bizottság elnöke kezdeményezte. Reményeink szerint a Ökológiai Tudományos Bizottságának meghallgatása az első lépés volt abban, hogy az ökológusokat is bevonják a szigetközi ökológiai rehabilitáció folyamatába.

2016. június 9.

A szembesítés elmaradt

A miniszteri biztos és csapata távol maradt a vitától

Nem fogadták el a Duna Charta Stratégia és környezet címmel április elsején rendezett konferenciájára szóló meghívást Baranyai Gábor kormánybiztos és az emberei. Meghiúsult a jószándékú terv, hogy a készülő szlovák-magyar egyezség szószólói és bírálói az MTA előadótermében, a vitát moderáló tekintélyes tudósok előtt nyílt vitában igazolják álláspontjukat.

2016. április 6.

Egy nehezen megkérdőjelezhető szakértői vélemény a konferenciánkon

A volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bős-nagymarosi tárcaközi bizottsága szakmai vezetőjének hozzászólása a konferenciánkon

Elhívtuk a konferenciánkra a volt tárcaközi bizottság szakmai vezetőjét, Kovács Györgyöt, aki hozzászólásában idézett a 2010-ben, a vezetése alatt kidolgozott előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a záró, összegző gondolataiból: "Egyik intézkedés sem bizonyult a legjobb megoldásnak..."

2016. április 5.

Stratégia és környezet – a párbeszéd elmaradt

Összefoglaló a konferenciáról – az előadások letölthető anyagai.

Mint a meghívóban megírtuk, párbeszédet szerettünk volna. És nyilvános vitát, szembesítve az eltérő, ellentétes véleményeket, hogy képet kapjunk arról, mi alapján döntött úgy Baranyai Gábor, hogy Szigetköz  ökológiai rehabilitációját leginkább a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszának kialakítása szolgálná. És ki, kik voltak azok, akik eldöntötték, mi legyen a Duna-táj sorsa az elkövetkező évtizedekben, évszázadban. Épp emiatt volt több mint érthetetlen, hogy a Baranyai Gábor miniszteri biztos és az általa megnevezett szakértői csapat testületileg maradt távol a konferenciáról.

2016. április. 4.

Meghívó - végleges program

Stratégia és környezet – Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről

2016. április 1. 14.00 óra
A Magyar Tudományos Akadémia budavári Kongresszusi Terme 1014 Budapest, Országház utca 28.

A konferencia programját úgy alakítottuk ki, és a meghívott előadókat úgy kértük fel, hogy a szakmai korrektséget előtérbe helyezve a két szembenálló véleményt képviselő oldal egyenlő mértékben tudja bemutatni az álláspontját a vízgazdálkodás, az ökológia és a jog területén.
Ennek alapján kértük fel a vízmegosztási tárgyalásokon és a szigetközi Duna-szakasz stratégiai környezeti vizsgálatában (SKV) résztvevő szakembereket, Baranyai Gábort (IM), Láng Istvánt (OVF), illetve Aradi Csabát, Danyik Tibort és Ambrus Andrást (környezetügy).
Bár személyesen egyikük sem tudta elvállalni a felkérést, a napokban véglegesíteni tudtuk a konferencia programját.

Több gát, kevesebb víz. A magyar-szlovák tárgyalások felfüggesztését kéri a Duna Charta.

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások ügyében.

2016. február 17.

Az elvtársak egy kicsit messzebb mentek, mint ahogy lehetett volna.

helyszíni kommentár a magyar-szlovák tárgyalásokról

A szigorúan titkos jegyzőkönyv Gerő Ernő miniszterelnök-helyettesi hivatalában 1953. április 18-án tartott értekezleten készült a Dunai Vízierőmű kérdésében. (http://beszelo.c3.hu/cikkek/gero-erno-a-vizlepcsorol)

„...Ismerték a bal oldali vezetésű oldalcsatorna hátrányait, és gondoltak rá, hogy a Duna hajózható részének elvezetése indokolttá teheti a határ kiigazítását. Megtudjuk, hogy a csehszlovák fél már az ’50-es évek elején jóval lelkesebb volt a vízlépcsőrendszer tervezete iránt, mint a magyar, és türelmetlenül sürgette az egyezmény megkötését. A vízügyi tervezőapparátus a jelek szerint buzgón támogatta ezt az igényt, bagatellizálta a tervezet hátrányos következményeit, és elhamarkodott ígéreteket tett a partnereinek. ...” 
Gerő Ernő a vízlépcsőről         Beszélő 12. szám (1985/1.) 

„Szigetköz és Csallóköz rehabilitációja: Lehetőségek és kockázatok” – konferencia az MTA KÖTEB szervezésében

- a miniszteri biztos által javasolni kívánt 4 gátas duzzasztással foglalkozó előadásnak nyoma sem volt a konferencián,
- csaknem 10 éves előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat mutattak be stratégiai környezeti vizsgálat címén, 
- a szlovák előadó szerint még több gáttal még jobb eredményt érhetnének el,
- Németh Tamás akadémikus zárszavában hangsúlyozta, hogy a kutatásoknak, a monitoring vizsgálatoknak folytatódniuk kell. 

2016. január 26-án az MTA elnöke által megnyitott konferencián a vízgazdálkodási témakörben meghívott előadók köre meglehetősen egyoldalúra sikeredett, a szigetközi Duna-szakasz duzzasztásos megoldásának hívei túlsúlyban voltak, a kritikusai pedig nem jutottak szóhoz. Épp emiatt volt szembetűnő, hogy a magyar előadók ennek ellenére nem foglaltak állást a tárgyaló delegációk által tervezett duzzasztásos beavatkozás igazolására, ehelyett a további tudományos kutatások szükségességét hangsúlyozták.

 

Összeköthető-e duzzasztással a szigetközi Duna-szakasz a mellékágrendszereivel?

Nem! – jó kérdés, hogy akkor egyes politikusok és köztisztviselők miért állítják?


A Dunának 10 kilométerenként átlagosan 3 méter esése van, azaz, ha a Dunát egy duzzasztóval 3 méterrel megduzzasztják a szigetközi szakaszán, akkor annak a hatása 10 kilométerig tart, úgy, hogy 5 kilométerrel feljebb már csak 1.5 méterrel lesz magasabb a vízszint, és a partél 1.5 méterrel lesz magasabban, mint a vízszint.
És ennyit kellene itt egy vizi csigának felugrania, ha teljesíteni akarná Baranyai Gábor miniszteri biztos által prognosztizált ökológiai kapcsolatot.

 

2016. január 25.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztási terveinek stratégiai környezeti vizsgálatáról

Kétséges, hogy történt-e stratégiai környezeti vizsgálat - a duzzasztási javaslatot az SKV elkészülte előtt hónapokkal átadták

Nem egy megszokott léptékű beavatkozás, hogy a Dunára duzzasztórendszert építsenek, hogy Európa második legnagyobb folyójának elterelt részén a mellékágrendszerekben visszaállítsák az eredetihez megközelítő állapotokat. A munka nyilvánvalóan igen nagy körültekintést, alapos előkészítést kíván, hisz a döntés előtt számos szakterület álláspontját kell szintetizálni.
A magyar részről a szigetközi beavatkozás stratégiai környezeti vizsgálatát végezték:

- egy árvízvédelmi szakember, akinek a vezetésével korábban kidolgozták a Duna duzzasztásos tervét,
- a hortobágyi szikesek szakértője,
- a Kőrös-Maros Nemzeti Park területén alapos tapasztalatot szerzett kiváló rovarász,
- a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy munkatársa

A stratégiai környzeti vizsgálatban résztvevők névsorát Baranyai Gábor minsziteri biztos adta meg. Azt nem tudjuk, hogy ki választotta ki ezeket a szakértőket, de természetesen megpróbálunk utána járni.

2016. január 22.

A dunacsúnyi tározó és a fenékküszöb feltöltődése

A Duna Charta 2015-ben mederfeltöltődés vizsgálatokat végzett a dunacsúnyi tározóban


Időzített bomba lesz, ha duzzasztókat építenek a szigetközi Duna-szakaszra.

- Mikuláš Huba: a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni.
- Tuba Lajos (Somorja): a dunacsúnyi tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

A gátépítők már a spájzban vannak - az LMP támogatja a Duna duzzasztását

Sallai Róbert Benedek "...a négy fenékküszöbös megoldást képviseljük. Nem szeretünk műtárgyakat a Dunában, de jobb megoldást mi sem tudnánk mondani, ha kormányoznánk."

Az LMP-s Sallai Róbert Benedek, azok után, hogy a Duna Charta konferencián meghallgatta a környzetvédők alapos aggályait, valamint, hogy az előadók az Akadémia elnökénél kezdeményezik, hogy tudományos vizsgálatokkal alapozzák meg a döntéselőkészítést a Duna duzzasztása ügyében, 2 napra rá egy győri tájékoztatón kijlentette, hogy pártja a Duna duzzasztását támogatja. Sallai láthatóan nem tud arról, hogy létezik egy, a Védegyelt által is támogatott duzzasztás nélküli rehabilitációs javaslat, amely előkészítésében Schiffer András az LMP társelnöke is részt vett 2004-ben.
De Schiffer András magyarázatot adhatna erre az ökopolitikai pálfordulásra.

2015. december 11.

Nyílt levél Lovász Lászlóhoz, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról!" című konferenciájának zárónyilatkozata

A Duna Charta "Beszélnünk kell a Dunáról! - Duzzasztás vagy fenntarthatóság?" című konferencia előadói és szervezői zárónyilatkozatban fordultak az Akadémia elnökéhez nyílt levél formájában, amelyhez a konferencia résztvevői csatlakozhatnak támogató aláírásukkal.

2015. december 9.

A Duna Charta állásfoglalása

A Duna Charta állásfoglalása az Országgyűlés Külügyi bizottságának és a Fenntartható fejlődés bizottságának "Bős-Nagymaros: a hágai döntés után 18 évvel" című ülése kapcsán

2015. november 24-én az Országgyűlés Külügyi bizottsága és a Fenntartható fejlődés bizottsága összevont ülésén tárgyalta a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások okán kialakult helyzetet. A bizottsági ülésen a Duna Charta részéről felszólat Lányi András és Bárdos Deák Péter.

2015. november 24.

ÚJ HELYSZÍN! MTA Jakobinus terme: 1014 Budapest, Országház utca 28-30.

Konferencia - Beszélnünk kell a Dunáról!

A Duna Charta meghívja Önt a Beszélnünk kell a Dunáról - Duzzasztás, vagy fenntarthatóság? című konferenciájára 2015. december 4-én 14 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Jakobinus termébe.  Budapest, Országház utca 28-30.

2015. november 24.

A szlovákok mindig ezt akarták - most már mi is ezt akarjuk?

Szlovákia 23 éve terelte el a Dunát, 23 éve jogtalanul használja a Magyarországot megillető vízmennyiséget, a magyar kormányok 23 éve nem tudnak változtatni ezen a helyzeten.

2015. október 26.

A Baranyai levél elemzése - rövid összegzés a bős-nagymarosi vitarendezéssel kapcsolatos tárgyalásokról

Baranyai Gábor: „ a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet - Duna Charta: ilyen feltételek mellett Szlovákiának, de nem nekünk!

A bős-nagymarosi történet újabb gyöngyszemét jelenti Baranyai Gábor miniszteri biztos levele, amelyben az addig tárgyalásokról számolt be az igazságügyi miniszternek még a nyár derekán. 

Gyöngyszemek a levélből:
„Szlovákia számára is a szigetközi rehabilitáció jelenti a prioritást”
„a két fél közötti megegyezés jelenti a valódi győzelmet”
„Céljuk a status quo-hoz minél közelebb álló megoldás kidolgozása”
„a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kell lezárni”

2015. október 20.

A Duna Charta 1998. februári tüntetése

Rövid fényképes emlékeztető

A Duna Charta életre hívását az akkori kormányzat Duna politikája tette szükségessé. Titkos tárgyalásokon készítettek elő egy, a hágai per ítéletével ellentétes, Magyarországra hátrányos, a nemzetgazdaságot jelentősen megterhelő, és hatalmas környezeti kárral járó megállapodást Szlovákiával.

2015. október 18.

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztásának lehetséges következményei

A szigetközi Duna-szakasz duzzasztását a vízügyi lobbi több mint egy évtizede „rehabilitációs” javaslatként próbálja keresztülvinni. A duzzasztás indokaként számos olyan jól hangzó, a laikusoknak és döntéshozóknak szóló állítást, kinyilatkozatást fogalmaztak meg, amelyeket a vízügyi szakma tudományos igényességű vizsgálatai nem támasztanak alá, sőt, gyakran cáfolták azokat. Az alábbiakban tömören ezeket vesszük sorba, az indoklásukat a felsorolás után részletesen is megadjuk, hivatkozva, a vizsgálatot elvégző vízügyi szervezetre, vagy kutatóra.

2015. szeptember 29.

A Duna Charta álláspontja a titkos magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalással kapcsolatban

Sajtónyilatkozat

A Duna Charta megütközéssel értesült arról, hogy magyar kormányzati tisztségviselők titkos tárgyalásokat folytatnak Szlovákiával, hogy a szigetközi Öreg-Dunára duzzasztókat építsenek. Vízre van szükségünk, nem gátakra!

2015. szeptember 28.

A Kvassay Jenő Terve tervezetének bírálata

Duzzasztók a Kvassay Jenő tervben

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság új vízügyi koncepciónak a tervezetét bocsátotta társadalmi vitára, amihez 2015. szeptember 15-ig lehetett hozzászólni. A tervezetnek számos támogatandó része van, de annak gondos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezet egyik gerincét, és megvalósulása esetén a környezetre gyakorolt legnagyobb hatását a már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott és kidolgozott, a rendszerváltás utáni kormányzatok és a társadalom által már számtalan alkalommal visszautasított vízügyi tervek – duzzasztók – alkotják.

2015. szeptember 15.

Elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.

Életének 81. évében elhunyt Karátson Gábor, a Duna Charta alapítója és tiszteletbeli elnöke.
Irodalmi munkásságát Kossuth-, József Attila- és Príma-díjjal, festészetét Munkácsi-díjjal, a több évtizedes környezetvédelmi tevékenységét a tavalyi év folyamán Justitia Regnorum Fundamentum Díjjal ismerték el.

2015. július 23.

A 2015. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 200 helyen mutatja be a Paks és Fajsz közötti Duna-szakasz állapotát

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a paksi atomerőmű bővítése kapcsán felmerült duzzasztó építése által veszélyeztetett Duna-szakaszon. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Duna Paks és Fajsz közötti szakaszát nagyrészt természetközeli állapotú galériaerdő szegélyezi, amely védendő értéket képvisel.
A fotók a „Duna monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 30.

A 2015. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 200 helyen mutatja be a Római-part állapotát

A Duna Charta 2015 tavaszán fotó monitoring munkát végeztetett a mobil gát építési tervek miatt létében fenyegetett Római-parton. Célunk az volt, hogy adott esetben vizuálisan alá tudjuk támasztani, hogy a Római-part természetközeli partszakasza védendő értéket képvisel. A szisztematikusan, GPS-szel meghatározott helyről készült fotók egyben arra is jók lehetnek, hogy egy esetleges mobilgát építést követően cáfolhassuk azt, amit jelenleg állítanak, hogy a beavatkozás nem jár mérvadó fapusztítással.
A fotók a „Római-part monitoring képgalériában” láthatók.
A monitoring munka a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósulhatott meg.

2015. június 28.

Eredményekben gazdag újesztendőt kíván a Duna Charta

A Duna Charta válasza Héjjas István (Reális Zöldek Klubja) kérdéseire

Héjjas István - a Reális Zöldek Klubjának tagja - több kérdéssel fordult a Duna Charta veztőségének tagjaihoz alapvetően a Dunára tervezett (álmodott, sokaknak rémálmodott) duzzasztók, erőművek építése, Bős-Nagymaros kapcsán. A feltett kérdések több mint "tanulságosak", és az adott válaszokkal összevetve jól rávilágítanak arra, hogy miért folyik parttalan vita több évtizede a technokrata műszaki értelmiség és a környeztvédők között.  

2014. szeptember  3.

Karátson Gábor Justitia Regnorum Fundamentum Díjban részesült

Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes javaslatára az Dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa Justitia Regnorum Fundamentum Díjat adományozott Karátson Gábornak a jelen és a jövő nemzedékek életminőségéért tett szolgálataiért. Indoklásuk szerint Karátson Gábor írásaiból világos képet nyerhetünk az emberiséget ma már létében fenyegető ökológiai válság kialakulásának okairól. A művész és filozófus a nehezen, de talán egyedül járható kiutat is megmutatja. 

2014. július 4.

2014. évi szigetközi mellékágmeder vizsgálat

A Duna Charta az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársaival közösen mellékágmeder vizsgálatot végzett 2014 tavaszán. A mellékágmeder vizsgálattal arra kerestük a választ, hogy történt-e jelentős mértékű üledékfelhalmozódás, mederátalakulás a szigetközi Duna-ágakban az „ideiglenes” vízpótlórendszer 1995-ös megépítése óta. Az eredmények azt mutatják, hogy kiszámíthatatlan, hogy hol rakódik le jelentős vastagságú iszap, és hol nem: a vízpótlórendszer számos helyen kifejezetten a feliszapolódást segíti elő.

A 2013. évi fotó monitoring munka képei

Képgalériánk több mint 800 helyen mutatja be Szigetköz mellékágrendszerének 2012-2013. évi állapotát

A Duna Charta 2013-ban folytatta a 2012-ben elkezdett szigetközi fotó monitoring munkát, így honlapunkon több mint 300, újabb helyszínről készült fotó tekinthető meg a Doborgazsziget, Cikolasziget és Ásványráró környéki mellékágrendszerek folyószakaszairól. A két év alatt több mint 800 helyen rögzítettük a mellékágak vizuálisan megfigyelhető állapotát, amelyek honlapunk a "Szigetköz monitoring képgalériájában" láthatók.

A monitoring munka a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. 

2014. június 30.

A Duna Charta Római-parttal kapcsolatos álláspontja

A Duna Charta írásban fejtette ki a véleményét a Magyar Tudományos Akadémia ad-hoc bizottsága tagjainak. A levelet a nem szószerint, de tartalmilag megegyezően tesszük közzé a bizottság döntése után.

 

2013. június 30.

Elkészült az MTA Római-part ad-hoc bizottság szakvéleménye

Vida Gábor akadémikus, a bizottság tagja különvéleményt fogalmazott meg

Ha 1983-ban Szentágothai János  az akadémia elnökeként a Vituki igazgatóját bízta volna meg, hogy vezetésével véleményezzék a bős-nagymarosi vízlépcső tervét, minden bizonnyal hasonló megállapítást hoztak volna, azaz, hogy a bős-nagymarosi vízlőpcsőrendszer egy korrekt műszaki terv, és feltehetően az erőműrendszer megépítése mellett érveltek volna. Szerencsére Szentágothai János alatt ilyen nem fordulhatott elő, és sajnálattal kell megállapítani, hogy a Pálinkás József által vezetett akadémia nem első esetben tesz tanúbizonyságot, hogy a globális környezeti válság ellenére olyan túlhaladott technokrata megoldások mellett teszi le a voksát, amelyek egyértelműen ellentétesek az unióban érvényes környezetvédelmi normáknak.

2013. június 15.

Az ősi magyar vízgazdálkodásról

Czakó Gábor "Lépcső és szalmaszál" c. esszékönyvéből

A XVIII. században megugrott a gabona ára. A kor politikusai és mérnökei arra gondoltak, hogy a folyókanyarokat kiegyenesítik, és a medreket gátak közé szorítják, miáltal termőföldet nyernek, a gátak pedig lehetővé teszik a hajóvontatást. Így is történt a Duna és a Tisza völgyében.
Hanem a talajvíz utánpótlása erősen csökkent, a halak ívóhelye megszűnt, az árvízszintek egyre magasabbak, a víz kirohan az országból: ivóvizünk mind kevesebb és drágább.

Vajon hogyan küzdöttek meg elődeink a folyókkal, az árvizekkel? Sehogy, feleli nagy tudósunk, Andrásfalvy Bertalan. Megszelídítették őket.

Levonult az évezred árvize

Elszenvedői vagyunk annak az évszázados rossz vízügyi gyakorlatnak, amely a folyókat, esetünkben a Dunát, magas gátak közé szorított szűk mederbe kényszerítette. Jó ideje látható, hogy árvizek esetén a vízügy tulajdonképp a saját maga által létrehozott veszélyhelyzet ellen folytat heroikus küzdelmet, és arra költi számolatlanul a milliárdokat, hogy ezt a potenciálisan veszélyes helyzetet fenntartsa, ahelyett, hogy hosszútávú, biztonságos megoldásra törekedne. 

2013. június 15.

„Ezt nem is értem. Mi az, hogy átszakad a gát?” – Tarlós István

Tarlós István főpolgármester a római-parti védműről

Két és fél évvel a 10 halálos áldozatot követelő ajkai vörösiszap tározó gátjának átszakadása után azt a kérdést feltenni, hogy „Ezt nem is értem. Mi az, hogy átszakad a gát?” – mutatja, hogy Tarlós nem csak a hazai árvizek történetével nincs tisztában, de talán a közelmúlt legnagyobb hazai környezeti katasztrófájáról sem hallott.

2013. június 1.

"Római-part - ameddig tart" fotókiállítás

A kiállítás képei - és amik kimaradtak

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes fotókiállítást szervezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába „Római-part – ameddig tart” címmel. A kiállítás képanyagának összeállításához a Római-partot szerető és féltő „civilek” segítségét is igénybe vettük.

Az 2012 évi. fotó monitoring munka képei

Képgalériánk közel 500 pontban mutatja be Szigetköz mellékágrendszerének 2012. évi állapotát

A szigetközi Duna-szakasz mellékágrendszereiben a Duna elterelésének 20. évfordulóján átfogó fotó montiroring munkát végeztetetett a Duna Charta. Doborgazsziget, Cikolasziget és Ásványráró környéki mellékágrendszerekben több mint 500 helyen rögzítettük a mellékágak vizuálisan megfigyelhető állapotát, amelyből 482 fotó megtekinthetnek Honlapunk "Szigetköz monitoring képgalériájában".

A monitoring munka a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. 


2013. február 28.

Ártéri erdő helyén alumínium mobilgát épül a Római-parton

A Római-part végveszélyben van. Az ártérre építkezők ingatlanjainak védelmében a Főváros – közpénzen – olyan gátat szándékozik építeni a Duna-partra, amely elpusztítná a természetközeli partszakaszt, jelentős feltöltéssel és a meglévő fák, a galériaerdő kivágásával járna. Az alábbiakban a Dunai Szigetek honlapnak a 2013. február 15-én megjelent összefoglaló cikke olvasható, amely betekintést ad a Római-part történetébe, az ártérre építkezők által követelt mobilgát mögött feszülő érdekekbe, és a partra épített gát következményeibe, ami a cikk szerint egy olyan mérnöki pusztasággá alakítaná át a Római partot, ahol többé már nem lenne érdemes ücsörögni, vagy sétálni.

Az eredeti cikk, más a témával foglalkozó cikkekkel együtt az alábbi linken érhető el: http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2013/02/arteri-erdo-helyen-aluminium-mobilgat.html


2013. február 18.

 

Mit takar a Szite terve?

Idézetek a Szite tervének tudományos igényességű vizsgálati anyagaiból

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány pályázaton nyert százmillió forintból, szakértők megbízásával tudományos igényességgel vizsgáltatta meg a szigetközi Duna-szakasz rehabilitációs javaslatait, így a Szite duzzasztásos javaslatát is, amely a www.szigetkozosen.hu oldalon található.  A tanulmányokból megállapítható,  a Szite duzzasztásos javaslata igen sok kérdőjelet vet fel. A terv pártolóinak számtalan jól hangzó állítását, ígéretét nem a Duna Charta cáfolja, hanem nagyrészt azok a tanulmányok, amelyek a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megbízásából készültek százmillió forintért.
 
2012. november 20.

A Jobbik Nagymarosnál duzzasztót építene

Nem várt oldalról kapott erősítést a hagyományosan MSZ(M)P kapcsolatrendszerű gátépítő lobbi

A Jobbik szakmai vitát indítana a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről – jelentette be a párt elnöke Vona Gábor. Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa, országgyűlési képviselője, a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja szerint jelenleg több érv szól a vízlépcső megépítése mellett, mint ellene.

2012. november 5.

Egy közlemény hátteréről – apró bepillantás egy kapcsolatrendszerbe

A Győr-Moson-Sopron megyei MSZP elnökségének nyilatkozata dr. Illés Zoltán konferencia megnyitója után

A Duna Charta 2012. október 26-án tartott konferenciáját 14.15-kor megnyitó Illés Zoltánnak a Duna duzzasztását elutasító beszédére már 6 órával később, este fél 9-kor a Kisalföldben megjelent az MSZP megyei elnöksége közleménye – korábban, mint az MSZP honlapján.

2012. november 01.

Mikuláš Huba: húsz év múlva nem kell működnie a bősi vízerőműnek

A szlovák környezetvédők is ellenzik a bősi vízerőműrendszert

A Duna elterelésének 20. évfordulóján a szlovák hivatalos dicshimnusz mellett megszólaltak a bősi erőműrendszer szlovák ellenzői is. Mikuláš Huba, az Egyszerű Emberek parlamenti képviselője szerint a 20 éve üzemelő vízerőmű időzített bomba, és véleménye az, hogy 20 év múlva az erőmű már nem lesz üzemben, ugyanis akkorra már tudatosulni fog, milyen óriási problémákat okoz. Huba szerint a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékkal máig nem tudnak mit kezdeni, ami egyre nagyobb gondot jelent majd. A létesítmény két-három évtized múltán üzemképtelen lesz, s nem kizárt, hogy akkor teljesen leáll. Huba szerint a jelenlegi megoldás – hogy csak Dunacsúnynál van duzzasztás, és csak Bősnél van áramtermelés – még mindig jobb, mint az eredeti terv, amiben Nagymarosnál is épült volna egy duzzasztó.
Tuba Lajos, a somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa szerint a dunacsúnyi (körtvélyesi) tározó mára csaknem teljesen megtelt hordalékkal, ahol a balesetveszély miatt már vízisízni vagy csónakázni sem ajánlott.

2012. október 30.

A Duna Charta konferenciájának összefoglalója és az előadások anyagai

Vizet a Dunába – ne gátakat! Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterme, 2012. október 26.

A Duna Charta   2012. október 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében tartotta meg a „Vizet a Dunába – ne gátakat! Húsz éve terelték el a Dunát” című konferenciáját. Ismertetőnkben a konferencia előadásainak rövid összefoglalója és a letölthető előadások találhatók meg. 

2012. október 28.

Konferencia - 20 éve terelték el a Dunát

Vizet a Dunába - ne gátakat! A Duna Charta konferenciája

A Duna Charta meghívja Önt a "Vizet a Dunába - ne gátakat!" című konferenciájára,
2012. október 26. 14 órára a Magyar Tudományos Akadémia Kistermébe.
Budapest, Széchenyi István tér 9.

Bizottsági ülés Dunakilitin - duzzasszuk, vagy ne duzzasszuk a Dunát?

A Duna Charta és a Védegylet távolmaradásával tiltakozott az ülés témája ellen

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülést tartott Dunakilitin 2012. október 9-én „A szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodásai megoldásainak megvitatása” címmel. A bizottság az ülés keretében tárgyalta „Az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását (országos népi kezdeményezés)” című Országgyűlési határozati javaslatot.

2012. október 10.

Sajtóközlemény

A Duna Chartának és a Védegyletnek az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságához intézett levele

A Duna Charta és a Védegylet levéllel fordult az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságához, hogy a bizottság Dunakilitire kihelyezett ülésén nem kívánnak részt venni a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek a Duna megduzzasztását javasoló tervének megvitatásában.

Budapest, 2012. október 8.

Vizet a Dunába – és ne gátakat!

Érvényes a Kisalföld népi kezdeményezése

Az Országos Választási Bizottság 2012. augusztus 22-i ülésén megállapította, hogy a Mosoni-Duna és a szigetközi Öreg Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatása érdekében szervezett országos népi kezdeményezés támogatására több mint hetvenezer hiteles aláírás gyűjtöttek össze, így a kezdeményezés érvényes.

2012. augusztus 28.

Leváltották az ÉDUVIZIG igazgatóját, Janák Emilt.

2012. június 30-án  visszavonták az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Janák Emilnek a megbízatását. Pintér Sándor „a közmunkaprogramban elkövetett hibákkal” indokolta lépését.

2012. július 1.

Megszűnőben a Vízgazdálkodási Kutatóintézet, a Vituki

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet április közepén kinevezett új vezetősége. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a kutatóintézet által ellátott feladatokat átcsoportosítják.

2012. június 10.

Vásárhelyi Judit Környezetünkért Díjat kapott

Dr. Fazekas Sándor miniszter 2012. június 6-án a Környezetvédelmi Világnapalkalmából Környezetünkért Díjat adományozott 6 személynek, köztük Dr. Vásárhelyi Juditnak, a Független Ökológiai Központ projektvezetőjének, a környezetvédelem és a környezeti nevelés területén végzett közel három évtizedes kimagasló szakmai munkájáért. 

2012. június 7.

Országos népi kezdeményezés a Dunáért – A Kisalföld kampánya

A hír és ami mögötte van: a duzzasztás pártiak újabb kísérlete.

A Kisalföld című napilap az elmúlt két évtizedben nyíltan a bős-nagymarosi erőműrendszer megépítése mellett kampányolt, kiemelten szorgalmazva a dunakiliti duzzasztó beüzemelését, valamint, hogy a szigetközi Duna szakaszra több duzzasztót – zsilipekkel ellátott bukógátat építsenek. A napokban,  Duna elterelésének huszadik évfordulójához közeledvén a Kisalföld szerkesztősége országos „népi”-nek nevezett kezdeményezést indított civil összefogással. A kampányuk címe a hangzatos: „Vizet a Dunába”. A kampányindító cikk szerint  szeretnék ráirányítani a figyelmet a Szigetköz és a győri Mosoni-Duna máig megoldatlan problémáira.

2012. május 17.

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a vízlépcsővitában

Szabó Marcelt bízták meg a tárgyalások levezetésére

Felújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a Magyarország és Szlovákia között, a dunai vízlépcsőre vonatkozó, a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével összhangban lévő szerződés létrehozására.

2012. április 22.

A Duna Charta Vásárhelyi Pál díjat kapott

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2012. március 22-én, a Víz Világnapja alkalmából Vásárhelyi Pál díjat adományozott a Duna Chartának a Duna vízkészletének hosszú távú megőrzéséért, a dunai víz- és környezetgazdálkodás fenntartható alapokra helyezéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként.

2012. március 23.

Ki az aki beszél?

Karátson Gábor cikke a Magyar Hírlapban

A cikkben a Lánchíd Rádióban, 2012. február 4-én elhangzott riportra reagált Karátson Gábor. Papp Endre riporter a nagymarosi erőmű megépítését propagálta műsorában, alig két héttel azután, hogy Orbán Viktor Strasbourgban, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. március 05.

Duna mozgalom – a trójai faló???

A Lánchíd Rádióban a dunai vízerőművek mellett propagáltak

Számunkra meglepő riport hangzott el a Lánchíd Rádióban 2012. február 4-én. Tulajdonképp nem az volt meglepő, hogy egy médiában a nagymarosi erőműrendszer mellett propagálnak, ezt megszoktuk már az előző bal-liberális kormányzat alatt. A meglepő az volt, hogy mindez egy magát kormánypártinak valló médiában hangzott el, két héttel azután, hogy Strasbourgban Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón elutasította a Duna duzzasztását, mondván „A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti”.

2012. február 6.

November 4 újra itt van

Karátson Gábor beszéde az Élőlánc 2012. január 14-i tüntetésén

Az Élőlánc Magyarország 2012. január 14-én tüntetést szervezett a Kossuth térre EL A KEZEKKEL MAGYARORSZÁGTÓL! felhívással. A demonstráció egyik szónoka Karátson Gábor, a Duna Charta egyesület volt, beszéde a Magyar Nemzet 2012. január 19-i számában volt olvasható.

2012. január 20.

A Duna Magyarországon a nemzeti identitás része

Orbán Viktor nyilatkozata Strasbourgban

Az Európai Parlament 2012. január 18-i strasbourgi ülése utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktort többek közt arról is megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy Ázsiából cseppfolyósított földgázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán át Nyugat-Európába.

2012. január 18.

El a kezekkel Magyarországtól!

Élőlánc Magyarországért szombaton, 15 órai kezdettel demonstrációt szervez Magyarország szuverenitásának védelmében

Az Élőlánc Magyarországért visszautasítja a magyar belpolitikát befolyásolni kívánó külföldi törekvéseket, a minden határon túlmenő médiahadjáratot, a hazánk elleni pénzügyi és politikai támadásokat, és kiáll hazánk szuverenitásának megőrzése mellett. Egyúttal társadalmi párbeszédet kezdeményez az ország ügyeiről…

A megmozduláson többek közt beszédet mond Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke.

2012. január 10.

Szakértők a Duna mentén

Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter cikke a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet 2011. március 26-i számának 33. oldalán jelent meg Karátson Gábor és Bárdos Deák Péter "Szakértők a Duna mentén" című cikke. A megjelent cikk eredeti verziója a honlapunkon olvasható (a cikk a Magyar Nemzetben terjedelmi okok miatt enyhén rövidítve jelent meg).